"A Tabula Hungariae vagy Lázár térkép[1] Magyarország első fennmaradt, nyomtatott térképe, amelyet a feltehetően a magyar Lázár deák készített 1528 előtt. A különleges és e műnél alkalmazott nyomtatási technikával készített térképet A világ emlékezete program nemzetközi tanácsadó bizottsága javaslatára az UNESCO 2007. június 19-én felvette a világ dokumentumokban őrzött örökségeinek listájára." (Idézet innen).
Ez az első Lázár-térkép: Tabula Hungarie ad quautor latera per Lazarum stb., Ingolstadt, 1528. Mérete kb. 60x80 cm. Ez (és a többi, lentebb bemutatott) térkép az egykori HM Térképészeti Intézet utánnyomásai az 1970-es, '80-as évekből.
Aki először néz rá a térképre, sehol nem tudja felfedezni Magyarország és a Kárpát-medence megszokott kontúrjait, folyóit, hegyeit, településeit. Ez nem csak a közel fél évezreddel ezelőtti tudásszint és műszaki színvonal miatt van így, hanem azért, mert ezen a térképen nem "fent" van észak. A Lázár-térképek tájolását az alábbi kép mutatja:
És akkor most keressük meg Zircet a Lázár-térkép négy, egymást követő kiadásán. A térképkivágások (a ma megszokott tájolás szerint) észak-dél irányban kb. a Győr-Balaton, kelet-nyugati irányban a kb. Székesfehérvár-Nyugat-Balaton területet mutatják - persze, csak nagyon erős közelítéssel.
Az első, 1528-as térképen látjuk pl. Székesfehérvárt (Alba Regia), Csórt, Várpalotát (Palota), Nádasdladányt (Ladan), Balatonkenesét (Kenese), Veszprémet (Vespe), a bal oldalon Pannonhalmát (St. Martenperg, Szent Márton-hegy, 1965-ig Győrszentmárton volt), alul Somló, Csobánc. Tihany ekkor még sziget volt. Zirc (Czirtz) Veszprém felett, függőlegesen írva, a hegyek lábánál olvasható. Bár szinte mindegyik településhez tartozik valamilyen építményábrázolás, a Zirc környéki épületek más településekhez tartozhatnak.
Szórakoztató játék kitalálni, hogy a térkép egyes települései melyik ma is létező településsel azonosak.
Az 1953-as változaton (Nova descriptio totius Ungariae, Ingolstadt, kb. 60x80 cm) Zirc (Czirtz) még mindig épületábrázolás nélkül. Érdekes, hogy az előzőhöz hasonlóan Berhida kétszer is szerepel.
Az 1558-as térképen (Nova descriptio totius Hungariae, Roma, kb. 48,5x56 cm) nincsenek épületek, a településeket körök jelzik. Itt Zirc (Czirtz) felett már ott a hozzá tartozó köröcske. Különös, hogy a települést nem a hegyek között fekvőnek ábrázolják.
Az 1566-os térkép (Ungariae transt descriptio nunc correcta, et aucta Maximil II stb., kb. 68X78 cm) igazi érdekessége, hogy Tihany ugyan már félsziget, de a Balaton déli partja felé! Viszont itt már tartozik épületjel is (a Czirtz felirat alatt) a településhez. Megjelenik a hegységek neve (Bakon, nevének eredetéről nem találtunk információt szemben a Vértessel, amelynek igazi történelmi neve van és egy fél évezreddel korábbi eseményhez kapcsolódik).
Köszönettel fogadjuk történészek, szakemberek kiegészítéseit, magyarázatait, pontosításait.
Ha érdekesnek találja, nézze meg Zircet a 250 évvel ezelőtti, digitalizált katonai térképeken is!
Koós Gábor
