Nyolcvan éve, 1935. január 13-án halt meg Gubányi Károly mérnök, utazó, a bakonyi vasút tervezője, aki részt vett a mandzsúriai vasút építésében is.
A zseniális ifjú mérnök Győr és Veszprém között, a Bakony vadregényes tájain tett szert azokra a tapasztalatokra, melyek révén később Kínában a 20. század eleji vasútépítési láz egyik legsikeresebb alakjává vált.
Mint arról portálunk beszámolt a kisalföld.hu, szombaton megemlékeztek a bakonyi vasút legendás életű tervezőmérnökéről, Gubányi Károlyról.
"A Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség fél egykor avatta fel Fodor Géza tagtársunk munkájának, s több tagtársunk támogatásának köszönhetően Gubányi Károly emléktábláját a Cuha-völgyi viaduktnál, melyet róla kívánunk elnevezni.
Az ünnepségre meghívtam a pilisi Gubányi Károly Általános Iskola egy pedagógusát, és néhány diákját is, akik szintén a különvonattal érkeztek Vinyére" - közölte Bödecs Barnabás, a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség elnöke.
Aki jár kirándulni a Bakonyba, annak ismerősen csenghet Gubányi Károly neve, hisz a Cuha-völgy Vinyéhez közeli részén szintén tábla őrzi a zseniális mérnök emlékét.
A bakonyi vasút atyja, Gubányi Károly korabeli fotón
A kisalfold.hu régi könyveket, tanulmányokat porolt le azért, hogy a feledésbe merült tervezőmérnök kalandos életét megismerhessék az Olvasók.
Gubányi Károly 1867-ben született a Nógrád megyei Jobbányi faluban. Iskolai tanulmányait Cegléden kezdte, majd Budán érettségizett és ezután lett a József Nádor Műegyetem kultúrmérnöki karának hallgatója, ahol 1890-ben szerezte meg diplomáját.
Gubányi, mint fiatal mérnök az Észak-Bakonyon átvezető, Győr-Veszprém-Dombóvári vasút Cuha-patak völgyében épülő szakaszán nagy tapasztalatokra tett szert vasút- és alagútépítésből. E legszebb szakasz megépítését barátjával, évfolyamtársával, Szentgáli Antallal együtt vállalta el.
A Győr-Veszprém közötti 73 km hosszú vonalszakaszt a millennium évében, 1896-ban adták át
A Cuha-patak mélyre vágódott medrét átívelő völgyhíd vaskos pilléreinek kőkockáit a közelben bányászott triász mészkőből faragták.
Ebből készült a cuha-völgyi tanösvény mellett látható hatalmas támfal is, melynek kissé érdes felületén kitűnően érzi magát a rátelepedett mohapárna, így ez a fal sokkal természetesebb hatású, mint korunk betonépítményei.
A viadukt mellett, a lépcsőn felkapaszkodva közelebbről is megszemlélhetik a túrázók a vasútépítés időpontját jelölő obeliszket. Alsó kockáit dachsteini mészkőből, felső gúláját miocén mészkőből faragták helybeli mesterek.
A vadregényes tájat átszelő, Győr-Veszprém közötti 73 km hosszú vonalszakaszt a millennium évében, 1896-ban adták át. A különleges terepviszonyok miatt legkésőbb a Bakonyszentlászló és Veszprém közötti szakaszt nyitották meg 1896. december 16-án.
A híres viadukt a bakonyi rengetegben
Gubányi Károlyról bővebben olvashattok a cikk forrásán, ITT.
