„Kincsek a padláson” címmel, a TIOP-1.2.2-11/1-2012-0020 projekt keretében a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház udvari szárnyának tetőterében korszerűen felszerelt tanulmányi raktár és oktatótér jött létre, melynek hivatalos átadójára 2014. szeptember 27-én, a „Magyarország – Zirc, szeretlek!” program részeként került sor.
Ottó Péter polgármester köszöntőjében találónak nevezte a projekt címét, hiszen a néprajzi örökségünk eszközei, tárgyai nagyon gyakran pincékből, padlásokról kerülnek elő, megőrizték elődeink az utókor számára. Felidézett egy néhány évvel ezelőtti turisztikai konferenciát, amikor úgy fogalmazott, hogy „egy kincses ládikán ülünk, melynek fel kellene nyitni a tetejét, magasra emelni, és megmutatni mindenkinek, hogy mi mindenünk van”. Majd utalt az elmúlt évek fejlesztéseire, melyek épp ezt a célt szolgálták.
Beszélt arról, hogy a Reguly Antal Múzeum kincseit Békefi Antal alapozta meg, de az intézménnyé válást követően még nem volt arra lehetőség, hogy minden láthatóvá váljon, a mostani projekt megvalósulásával viszont ezt a célt is sikerült elérni. Méltatta a projektben közreműködők komoly szellemi munkáját, melynek a tárgyiasult formáját láthatjuk most. (Folytatáshoz kattints a címre!)
Ottó Péter polgármester ünnepi köszöntője. Mellette jobbról dr. Horváth Zsolt, a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság elnöke, balról Ruttkay-Miklián Eszter, a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház igazgatója
Dr. Horváth Zsolt, a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság elnöke nemcsak az új tanulmányi raktárt üdvözölte, hanem a hungarikum-mozgalom legújabb tagját is. Bejelentette, hogy a megnyitót megelőzően – szintén a padláson – alakult meg az a munkacsoport, amely immár hivatalosan is bekapcsolja Zirc városát a Veszprém megyei, egyben a Kárpát-medencei hungarikum-mozgalomba.
Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb kincs és érték mindig az ember, hiszen a természeti értékek megóvása, az épített örökség megalkotása, a gasztronómiai értékek jelenléte, egy hagyományőrző közösség tevékenysége mind-mind emberek közösségének munkáján alapul. Elmondta, már az alakuló ülésen is jó néhány olyan érték vetődött fel, amely tagadhatatlanul Zirc értéktárának díszes eleme lehet. Az embereket arra biztatta, hogy keressék meg szűkebb környezetükben az értéknek minősülő dolgokat, tegyenek a kirakatba is kincseket.
Ruttkay-Miklián Eszter, a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház igazgatója kiemelte, hogy a raktár kettős funkciót tölt be. Egyrészt egy munkaterület, ahol dolgozni tudnak a nyilvántartásba vett tárgyakkal, másrészt ezek a tárgyak egyúttal láthatóvá is válnak az érdeklődők előtt. Köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki hozzájárult a két évig tartó projekt megvalósításához.
A tanulmányi raktárt Tóth G. Péter projektvezető és Kirmer Anna szakmai munkatárs mutatták be.
Tóth G. Péter projektvezető, mellette balról Kirmer Anna szakmai munkatárs, akinek a munkáját virággal köszönte meg az intézmény vezetője
A gyűjtemény egyik legfontosabb tárgyi értékének magát az épületet nevezte a projektmenedzser, ahol a tanulmányi raktár kialakításra került. Az 1766-ban épült Dubniczay-házban a tető-fedélszék egy részlete megmaradt, míg a többi – amit kénytelenek voltak elbontani – padok formájában újjáéledt.
Megtudtuk, a gyűjtemény négy részre tagolható. A helytörténeti gyűjteményben zömmel a kézműves mesterségek különböző eszközeit láthatjuk, de háztartási eszközöket is felvittek a padlásra. A Bér Júlia gyűjtemény alkotásai nemzetközi léptéket is kaphatnak. A fotógyűjtemény szinte teljesen egészében Illés Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató ötvenes évektől készült fotóira épül, amelyek digitálisan érhetők el a kiállításon. A finnugor gyűjteményt mikro-gyűjteménynek, ugyanakkor „nagy lehetőségnek” nevezte a projekt vezetője: ide azokról a helyszínekről származó tárgyak, dokumentumok kerülhetnek, ahol Reguly Antal gyűjtött.
Az érdeklődő közönség végül birtokba vette a kiállítást, kincskeresésre indult…
Kelemen Gábor sajtóreferens
