A magyar bányászat jövőjéről is szó esett Zirc város bányásznapi megemlékezésén
– Nem igaz, hogy az 1920 után meghagyott országunk végképp szegény ásványi nyersanyagokban. Külfejtésben és lignitben 2-3-4 milliárd tonna, barnaszénben körülbelül 250 millió tonna kinyerhető szénvagyonunk van, míg a feketeszénvagyonunk a Mecsekben a legóvatosabb becslések szerint is eléri a 400 millió tonnát.
Kiss Csaba okleveles bányamérnök, az Észak-Dunántúli Bányászati Klaszter alapító tagja mondta ezt Zirc város bányásznapi megemlékezésén, a Pintér-hegyi Parkerdő emlékművénél. Hangsúlyozta, a szakmának nincs vége, sőt igyekeznek hazánkban újragondolni a bányászat eddig lesajnált jövőjét.
A minap Oroszlányban tartott központi bányásznapot idézte, melyen az ünnepi beszédet mondó államtitkár megerősítette Márkus-hegy bezárását, de említést tett a kormányzat által is jó gondolatnak tartott klaszterekről és arról is, hogy átértelmezik a hazai ásványkincs jövőjét. Az országban két helyen is újraindult a vájárképzés, és működik az Eoszén Kft. szenet és bauxitot egyaránt termelni képes mélybányája. A visontain kívül vannak kisebb külfejtések is, és újra elkezdődött az előzetes tervezése a nagyobbaknak. Négy bányászati klaszter alakult, közöttük a legfrissebb a Dunántúli – ismertette az előremutató folyamatokat Kiss Csaba. „Lehet mondani, hogy ezek csak elképzelések, ugyanakkor a mai viszonyok közepette egy klaszter jóval nagyobb eséllyel pályázik uniós forrásokra, mintha egy kis bánya ehhez egyedül folyamodna” – tette hozzá.
Az okleveles bányamérnök szerint a bányász szakmának nincs vége Magyarországon, sőt igyekszik újragondolni a kormányzat a hazai ásványkincs jövőjét
(Folytatáshoz kattints a címre!)
A szónok beszélt arról is, hogy Magyarországon évente még mindig 300-400 ezer tonna a lakossági kommunális szénfelhasználás, amelynek túlnyomó része importból származik. A fatüzelés csak akkor veszi fel a versenyt a szénnel, ha a fa nedvessége huszonöt százaléknál alacsonyabb, márpedig ez csak úgy érhető el, ha legalább két éven keresztül fedett, szellős helyen tároljuk a fát. Az olaj és a gáz most is drágább, a rezsicsökkentés igen hasznos, de sohasem lesz képes ezt kompenzálni. Konkrét kísérletek szerint, ha a kényelmi szempontokat nem nézzük, a szénfűtés költsége negyedrésszel olcsóbb, mintha gázzal fűtenénk – mondta Kiss Csaba, majd a rendkívül tanulságos példákat követően a nyugalomba vonult és aktív szakmabéli társait köszöntötte, és a bányászhivatás tiszteletének fontosságát hangsúlyozta.
Az ünnepséget szervező Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB emlékező szavait Kulin Emese tolmácsolta a közönség felé. Magyar Zsófia, a Reguly Antal Szakképző Iskola diákja szavalattal, Balázsné Györek Zsuzsanna és Mavizer Erzsébet énekes-gitáros műsorral működött közre.
Zirc Városi Önkormányzat nevében Ottó Péter polgármester és Lingl Zoltán, a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság elnöke, a Bányász Nyugdíjas Alapítvány képviseletében Pongrácz Dénes és Strasszer Ödön helyezte el az emlékezés koszorúját a bányász emlékműnél.
Koszorúzás, főhajtás, tisztelgés a Pintér-hegyi bányász emlékműnél
Az erdő szélén könnyű szél lengett, amikor az emlékezők együtt énekelték a bányász himnuszt.
Az ünnepséget követően Cziráki István nyugdíjas, Zirc város utolsó szénbányásza látta vendégül a megjelenteket a Pintér-hegyi Parkerdő pergolájánál.
Kelemen Gábor sajtóreferens
