Forrás: MTA2014-08-07 15:52
Az elmúlt két hétben körülbelül hétszáz, a korábbiakkal együtt pedig már több mint tízezer csontmaradvány került elő Iharkúton, Európa egyik legjelentősebb késő kréta kori ősgerinces-lelőhelyén. Az ásatások vezetője Ősi Attila paleontológus, aki immár 14 éve dolgozik a hazai őslénytani kutatások szempontjából meghatározó jelentőségű projekten. Három évvel ezelőtt az MTA kiválósági programjának támogatását is elnyerte. (Folytatáshoz kattints a címre!)
Páncélos dinoszauruszok, halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, repülőhüllők fosszíliáit, valamint rovarzárványokat és növénymaradványokat tártak fel eddig a Magyarország egyetlen dinoszaurusz-lelőhelyén dolgozó kutatók.
A 85 millió évvel ezelőtti „bakonyi világ” egykori élőlényei közül eddig már több mint harminc gerinces állatfajt azonosítottak a szakemberek. Nyári ásatásaik idején szinte naponta kerülnek elő újabb és újabb csontok, amelyek között a kutatók szerint több, akár eddig ismeretlen faj maradványai is lehetnek.
„Kezd beigazolódni az a korábbi sejtésünk, hogy a leletekben gazdag üledékes kőzetrétegben található fosszíliák viszonylag rövid idő alatt halmozódtak fel az általunk vizsgált területen” – összegezte az eddigi eredményeik alapján megfogalmazott következtetésüket Ősi Attila.
Hozzátette: egyik kutatási céljuk annak megállapítása, milyen rendkívüli esemény következtében halmozódtak fel az iharkúti lelőhely tizedét jelentő, körülbelül 400-500 négyzetméternyi területen ilyen nagy számban a leletek, például tíz páncélos dinoszaurusz maradványai.
A kutatók a hagyományos módszerek mellett a legmodernebb technikát is felhasználják az egykori élővilág körülményeinek rekonstruálására: háromdimenziós térképezéssel rögzítik minden egyes új lelet pozícióját, így a lelőhely minden eddiginél pontosabb térbeli ábrázolása is segíti őket a még nyitott kérdések megválaszolásában.
A csoportot három évvel ezelőtt hat-nyolc fővel indították el, ma azonban már tíz-tizenkét állandó, illetve alkalmi tag vesz részt a munkában. Ősi Attila elmondása szerint több új kutatási területet is meghonosítottak, például rendszeresen folytatnak csontszövettani vizsgálatokat.
A fiatalok számára vonzó szellemi műhely munkájában olyan, a kutatói pálya iránt elkötelezett egyetemi hallgatók és doktoranduszok is részt vesznek, akik már most egy-egy különleges részterület szakértőinek számítanak: „Van olyan, aki a borostyánokban fellelt gerinctelen állatok és növények maradványait elemzi, de olyan is, aki a koprolit, vagyis a fosszilis ürülék vizsgálatával foglalkozik. Ezeknek az »időkapszuláknak« köszönhetően eddig nem ismert növények magvait is felfedeztük.”
Páncélos dinoszauruszok, halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, repülőhüllők fosszíliáit, valamint rovarzárványokat és növénymaradványokat tártak fel eddig a Magyarország egyetlen dinoszaurusz-lelőhelyén dolgozó kutatók.
A 85 millió évvel ezelőtti „bakonyi világ” egykori élőlényei közül eddig már több mint harminc gerinces állatfajt azonosítottak a szakemberek. Nyári ásatásaik idején szinte naponta kerülnek elő újabb és újabb csontok, amelyek között a kutatók szerint több, akár eddig ismeretlen faj maradványai is lehetnek.
A kutatás története
A MTA és az ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője, Ősi Attila még 2000-ben, őslénytani-földtani vizsgálatok közben bukkant a Veszprém megyei Iharkúton, egy bakonyi bauxitbánya használaton kívüli külszíni fejtésében az első magyarországi dinoszauruszleletre, egy apró csontdarabkára. Vezetésével azóta számos, hazánkban eddig ismeretlen őshüllőmaradványt tártak fel Iharkúton a kutatók. Megtalálták egyebek mellett a Bakonydraco nevű repülőhüllő több mint hatvan egyedének – köztük fiatal példányoknak – a maradványait, a Hungarosaurusnak elnevezett növényevő dinoszaurusznak, valamint az Iharkutosuchus nevű kisméretű krokodilnak a csontjait is.
Portréfilm Ősi Attiláról:
Ősi Attila eredményei közül kiemelkedik a 2010-ben, a Nature-ben publikált felfedezés: a 85 millió éves dinoszauruszfaj leírása új megvilágításba helyezte Európa gerinces ősállatainak földrajzáról alkotott ismereteinket. Ősi Attila az MTA kiválósági programja, a Lendület támogatásának köszönhetően eddig 80 millió forintot költhetett a csoport programjának megvalósítására. Szerinte ez európai összehasonlításban is jelentősnek mondható az őslénytani kutatások területén. Az iharkúti lelőhely a becslések szerint még mintegy fél évszázadig ad majd munkát a paleontológusoknak.
A MTA és az ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője, Ősi Attila még 2000-ben, őslénytani-földtani vizsgálatok közben bukkant a Veszprém megyei Iharkúton, egy bakonyi bauxitbánya használaton kívüli külszíni fejtésében az első magyarországi dinoszauruszleletre, egy apró csontdarabkára. Vezetésével azóta számos, hazánkban eddig ismeretlen őshüllőmaradványt tártak fel Iharkúton a kutatók. Megtalálták egyebek mellett a Bakonydraco nevű repülőhüllő több mint hatvan egyedének – köztük fiatal példányoknak – a maradványait, a Hungarosaurusnak elnevezett növényevő dinoszaurusznak, valamint az Iharkutosuchus nevű kisméretű krokodilnak a csontjait is.
Portréfilm Ősi Attiláról:
Ősi Attila eredményei közül kiemelkedik a 2010-ben, a Nature-ben publikált felfedezés: a 85 millió éves dinoszauruszfaj leírása új megvilágításba helyezte Európa gerinces ősállatainak földrajzáról alkotott ismereteinket. Ősi Attila az MTA kiválósági programja, a Lendület támogatásának köszönhetően eddig 80 millió forintot költhetett a csoport programjának megvalósítására. Szerinte ez európai összehasonlításban is jelentősnek mondható az őslénytani kutatások területén. Az iharkúti lelőhely a becslések szerint még mintegy fél évszázadig ad majd munkát a paleontológusoknak.
„Kezd beigazolódni az a korábbi sejtésünk, hogy a leletekben gazdag üledékes kőzetrétegben található fosszíliák viszonylag rövid idő alatt halmozódtak fel az általunk vizsgált területen” – összegezte az eddigi eredményeik alapján megfogalmazott következtetésüket Ősi Attila.
Hozzátette: egyik kutatási céljuk annak megállapítása, milyen rendkívüli esemény következtében halmozódtak fel az iharkúti lelőhely tizedét jelentő, körülbelül 400-500 négyzetméternyi területen ilyen nagy számban a leletek, például tíz páncélos dinoszaurusz maradványai.
A kutatók a hagyományos módszerek mellett a legmodernebb technikát is felhasználják az egykori élővilág körülményeinek rekonstruálására: háromdimenziós térképezéssel rögzítik minden egyes új lelet pozícióját, így a lelőhely minden eddiginél pontosabb térbeli ábrázolása is segíti őket a még nyitott kérdések megválaszolásában.
A csoportot három évvel ezelőtt hat-nyolc fővel indították el, ma azonban már tíz-tizenkét állandó, illetve alkalmi tag vesz részt a munkában. Ősi Attila elmondása szerint több új kutatási területet is meghonosítottak, például rendszeresen folytatnak csontszövettani vizsgálatokat.
A fiatalok számára vonzó szellemi műhely munkájában olyan, a kutatói pálya iránt elkötelezett egyetemi hallgatók és doktoranduszok is részt vesznek, akik már most egy-egy különleges részterület szakértőinek számítanak: „Van olyan, aki a borostyánokban fellelt gerinctelen állatok és növények maradványait elemzi, de olyan is, aki a koprolit, vagyis a fosszilis ürülék vizsgálatával foglalkozik. Ezeknek az »időkapszuláknak« köszönhetően eddig nem ismert növények magvait is felfedeztük.”