Ki volt Savanyó Jóska? Mekkora egy mamutfenyő? Miért néma a pálihálási kút? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptak azok, akik a júliusi keddeken túrázni indultak a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB munkatársainak vezetésével.
A közművelődési intézmény már második alkalommal szervezi meg a Kalandos Keddek programját a vakáció idején. A hét eleji kalandozások idén is nagy népszerűségre tesznek szert, átlagban húsz-harminc fő vesz részt a programban – tudtuk meg Ambrus Lívia művelődésszervezőtől.
Az első két héten betyárok nyomába eredtek, előbb a vinyei Kőpince-, másnevén Savanyú Jóska-barlangba látogattak el. A gyerekek megnézték a kőzetréteget, és érdekes történeteket hallgattak a hírhedt betyárról a túravezetők tolmácsolásában. (Folytatáshoz kattints a címre!)
A következő alkalommal Csapóné konyhája volt az úti cél Dudaron. Már majdnem rákérdezek, hogy milyen volt a főztje a néninek, amikor megtudom, hogy ez egy barlangrendszer, amely a legenda szerint az itt bujkáló betyárok háziasszonyáról kapta a nevét. A községben élő intézményi munkatársuk a Kis Sziklára is felvitte a túrázó csapatot, ahonnan szép kilátás nyílt a csetényi szélkerekekre.
„Csapóné konyhája” nevet viseli a dudari barlangrendszer, mely régen betyárok búvóhelye volt
Lívi örömét fejezi ki, hogy Pálihálásra a Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata szabadidő táborának résztvevői is velük tartottak. – Így még népesebb lett a csapat, és a hangulat is jobb volt, bár azzal egyébként sem szokott probléma lenni – teszi hozzá a munkatárs, majd megmutatja azt a köszönetnyilvánító oklevelet, melyet minden táborozó gyermek aláírt a túrát szervező intézmény összes munkatársának címezve, nagyon szép gesztusként.
A mamutfenyő nagyságát úgy tudták igazán felmérni, hogy láncot alkottak körülötte, s bizony négy gyermek kellett ahhoz, hogy átérjék. Az óriásfa közelében található kútról megtudták, hogy azért nevezik némának, mert nagyon csendesen tör a felszínre. Imre János tulajdonos jóvoltából a vadászházba is bejutottak, és megetették Bercit, a végtelenül szelíd dámvadat. A hely alaposabb megismertetésében ezúttal is az egyik kolléga volt segítségükre a túravezetőknek.
A gyerekek választ kaptak arra, hogy mekkora a Páliháláson található mamutfenyő
A legfrissebb élmények Alsóperéből származnak, ahol elsőként felmentek a Mórocz-tetőre. – Fentről tiszta időben teljesen kitárul a Balaton keleti medencéje. Most egy kissé felhős időt fogtunk ki, még az eső is szitált kicsit a magasban, így csak egy keskeny sáv volt látható belőle – meséli a túravezető. Az ezt megelőző napok kánikulájához képest egyébként egészen kellemes időjárásuk volt a kiránduláshoz, a kőrengeteg és a növényvilág pedig szintén sok érdekességet tartogatott a számukra. A program zárásaként megtekintették a közelmúltban átadott arborétumot a különleges trófeakiállítással.
A túrák vezetését az intézményi munkatársak mellett a közösségi szolgálat önkéntesei és diákmunkások segítik.
Kelemen Gábor sajtóreferens
