Zirc várossá nyilvánításának harmincadik évfordulója előtt tisztelegtünk
Nyári melegre ébredt az ünnepelt, a főtéren enyhe májusi szellő lobogtatta a testvérvárosok zászlóit. A Városházán felcsendült az Örömóda, majd a magyar nemzet Himnusza…
„Hunyd le szemed, képzeld el a múltat, légy ki voltál, merülj el újra az emlékekben” – hallhattuk ünnepi útravalóul Palkovics Jánosné gondolatait, majd Ottó Péter polgármester köszöntötte az egybegyűlteket.
– Zirc első írásos említéséhez képest kevés a harminc év, ugyanakkor, ha emberi létünkkel próbáljuk ezt az időszakot felmérni, nagyon soknak tűnik. Ha az évforduló kapcsán számba vesszük három évtized történéseit, akkor sokaknak nagy valószínűséggel az épített környezet változásai jutnak eszükbe. Ez egy nagyon fontos dolog az ember és a társadalom fejlődése során, újabb és újabb igényeket, kihívásokat fogalmazunk meg, és igyekszünk a környezetünket is ennek megfelelően alakítani. Úgy gondolom azonban, hogy a kényelem és a komfort nem az elsődleges szempont, én sokkal fontosabbnak tartom azt, ami meghatározza a boldogságunkat, az emberi kapcsolatokat – mondta ünnepi beszédében Ottó Péter polgármester. Felsorolta azon személyek neveit, akik meghatározó szerepet játszottak a várossá válásban, illetve aktív szereplői voltak az elmúlt harminc év történéseinek, de már nem lehetnek közöttünk. Róluk egy perces néma gyászszünettel emlékeztünk meg.
– Zirc harminc évvel ezelőtt új lehetőséget kapott, az itt élő polgárok és a városvezetők pedig bebizonyították, hogy tudnak és akarnak is élni a lehetőséggel – mondta dr. Kovács Zoltán, térségünk közelmúltban megválasztott országgyűlési képviselője. Az alkotó és értékteremtő munkának köszönhetően a Bakony fővárosa dinamikus fejlődésen esett át az elmúlt három évtizedben – tette hozzá. Beszélt a ciszterciek letelepedéséről, szellemi útmutatásáról, amely hosszú távon is rangot adott a városnak.
– Talán nem is annyira az ünnep a fontos a mai napon, hanem az elszántság, hogy egy reményteljes, még gazdagabb, értékesebb jövőt alkossunk, a város lakói, a hivatalok, a köztisztviselők, az állami vezetők és az egyházi közösség tagjai együttesen – fogalmazott Dékány Árpád Sixtus, a Zirci Ciszterci Apátság főapátja. Harminc év egyben a számvetés ideje is, de úgy látja, nem az eredményeket kell számba venni, hanem hogy mennyire vagyunk képesek összetartani, milyen az alkotókedvünk és a bizalmunk egymás iránt.
A beszédek hosszú sorát énekcsokrok, táncok, komolyzenei produkciók oldották. Az első fellépő a Zirci Városi Vegyeskórus volt, amely a legnagyobb múltra tekint vissza a városunkban jelenleg működő civil közösségek közül
(Folytatáshoz kattints a címre!)
A testvérvárosi delegációk is köszöntötték a harmincéves várost. Lázár Kiss Barna András, Barót polgármestere hangsúlyozta, a két település első testvérvárosi kapcsolata egymással létesült, a két város polgárai pedig nagyban hozzájárultak a tartós kapcsolat kialakításához és fennmaradásához. A polgárok kapcsolatápolásban játszott szerepét Karl-Heinz Schäfer, Pohlheim város polgármestere is kiemelte. – A nagy európai mozaikba egy kis mozaikkövet helyeztünk el, és tovább kell dolgozni azon, hogy minél több ember vehessen részt az európai közösség építésében, így találva meg a békét – tolmácsolta városunk német díszpolgárának gondolatait Jagudits Péter.
Finn testvérvárosunk, Nivala képviseletében Mrs. Päivi Karikumpu közigazgatási menedzser szólalt fel. Németh István tolmácsolásában megtudtuk, hogy a tizenegyezer lelket számláló kisváros Zirchez hasonló szolgáltatásokat nyújt az egészségügy, az oktatás és az állampolgárokról való gondoskodás területén. Fejlett a település mezőgazdasága, állattenyésztése, rendelkezik fém- és faiparral. A finn delegáció képviselője visszatekintett a zirci testvérvárosi partnerség múltjára is, amely 1997-ben egyesületi kapcsolat révén létesült, majd 1998 és 2004 között diákcserék útján megismerte egymás kultúráját a két település.
A volt városvezetők is megemlékeztek az elmúlt évtizedekről. Dr. Varga Tibor 1994-től 2002-ig dolgozott polgármesterként, de már a nyolcvanas években is aktív szereplője volt településünk közigazgatásának. Emlékszik, többletforrással nem járt a várossá válás, hiszen éppen 1984 előtt változott meg a korábbi urbánus szemlélet a terület- és településfejlesztési koncepcióban. A rendszerváltozás utáni évekből a csatornahálózat építésének megkezdését említette eredményként, első városvezetői ciklusából pedig a lakossági bizalmat emelte ki, amely az infrastrukturális beruházásoknál megmutatkozott. Örömét fejezte ki, hogy a városi önkormányzat és a ciszterci rend együttműködik, ennek eredményeként a leglátványosabb fejlesztések mentek végbe uniós pénzekből az elmúlt négy évben.
Horváth László – aki 2002 és 2006 között irányította városunkat – az Európai Unióhoz való csatlakozást emelte ki, amely szintén jubileumi eseménnyé vált idén. Az EU-tagállammá válás nemcsak az ország, hanem városunk jövőjét is meghatározta, a nagyrészt uniós pénzekből megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően a lakosság komfortérzete javult – mondta a volt polgármester.
A jubileumi ünnepségen megtelt a Városháza nagyterme. A kép előterében a finn delegáció látható Németh István társaságában
Hédl József, a Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felidézte a húsz évvel ezelőtti választásokat, amely lehetővé tette, hogy a magyarországi településeken élő nemzetiségi kisebbségek önrendelkezési jogaikat törvényes keretek között gyakorolhassák, megőrizve ezzel nemzeti identitásukat. Elmondta, a megörökölt német nemzetiségi hagyomány és kultúra ápolásán túl működésükhöz hozzátartozik az anyaországi kapcsolatok ápolása is. Traunsteinből, Pohlheimből rendszeresen érkeztek adományok városunkba az elmúlt tizenöt évben, segítve a köztestületi tűzoltóság létrejöttét és a kórház működését. Az elnök az ünnepi alkalmat is megragadta arra, hogy minden érintett nevében köszönetet mondjon a támogatóknak.
Illés Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató, városunk díszpolgára statisztikai adatokra hivatkozva elmondta, 1950 után a település lakossága hirtelen megnövekedett, aminek egyik oka az volt, hogy a dudari szénbánya vezetősége úgy döntött, Zircen építtet lakásokat a bányászoknak. A településnek akkor már volt kórháza, rendelkezett villany- és vízvezetékrendszerrel. Később óvoda, iskola épült, a lakosság pedig elismeréssel adózott a nagyközség vezetőségének, és munkájával hozzá is járult ahhoz, hogy fejlődjön Zirc – tette hozzá.
A köszöntők sorát Horváth Tamás, Zirc első diákpolgármestere zárta, aki harmincéves fiatalként üdvözölte a harmincéves várost.
A műsorban közreműködött a Zirci Városi Vegyeskórus, a Zirci Benedek Elek Óvoda Hétszínvirág csoportja, a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola angol tagozatos diákjai, valamint Vincze Kitti, Kapitány Luca Anna, Ring Júlia és Vastag Richárd, Kapitány Dénes és Szakács Ádám.
A Városháza jubileumi ünnepsége Zirc város polgármesterének pohárköszöntőjével zárult.
A testvérvárosi küldöttségek vezetői együtt emelték poharukat Zirc város polgármesterével a jubileumi évfordulóra. Ottó Péter mellett Karl-Heinz Schäfer pohlheimi, Lázár Kiss Barna András baróti polgármester és Mr. Esko Kangas, a nivalai városi tanács elnöke
Ünnepi dallamok és illatok
A „30 éve város Zirc” rendezvénysorozat központi ünnepsége két napig tartott. Péntek délután a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai „életre keltették” az egyébként sem kihalt városközpontot: a Rákóczi téren a fúvós és hegedűs zenekarok adtak műsort, az apátsági udvarban festettek, rajzoltak a művésznövendékek. A tornyok „árnyékában” Barót, Pohlheim, Nivala, Traunstein és Zirc közös faültetésére került sor. Találkoztak kórusok, találkoztak öregdiákok, kiállítások nyíltak meg, a Rákóczi téri esték koncerttől voltak hangosak. Fellépett a Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar és a baróti TransylMánia. A Bagolyvár szombati kavalkádjában ételkülönlegességeiket mutatták be a testvérvárosok a helyi egyesületek közreműködésével. A kürtőskalács illatú udvaron az „Égigérő Fa” Hagyományőrző- és Néptánccsoport Kreutz Károly vezetésével élőzenére járta, s csalogatta táncba a vendégsereget. Vonat is indult Zircről Kanizsára. Az alkotni vágyó gyerekeket kézművesek várták. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület Barót részéről Demeter Zoltán és Demeter László Erdővidékre kalauzolt minket vetítettképes előadásával. A remek hangulatot Mavizer Erzsébet és Balázsné Györek Zsuzsanna gitáros-énekes műsora fokozta.
Kelemen Gábor sajtóreferens
