Veszprémben állított ki az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma
A Pannon Egyetem által szervezett Erdélyi Napok keretében rendezett denevéres kiállítást a Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeuma.
Volt egy őrült éjszaka is április 5-én, amely a Drakula Mar(athon) címet kapta – ezt ugyan nem a zirci intézmény szervezte, csupán érdekességként említi meg H. dr. Harmat Beáta, az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeum osztályvezetője. Mielőtt azonban bárkiben tévhit alakulna ki a „vámpíros kitérőt” követően, a munkatárs leszögezi: a denevéreknek csak a trópusi fajaik között vannak vérszívók, az európaiak kizárólag rovarokkal táplálkoznak. A gyakran használt „bőregér” elnevezés is helytelen, mert semmi közük nincs az egerekhez és a többi rágcsálóhoz – teszi hozzá, miképpen azt is, hogy a madarakhoz olyan szempontból jobban hasonlítanak, hogy téli és nyári szálláshelyeik között nagy távolságokat tehetnek meg.
A tárlatot részben fotók alkották, a múzeum ezúton is köszönetét fejezi ki Csanádi Dávid Flanagan, Görföl Tamás, Németh Tamás és Paulovics Péter denevérész-fotósoknak, hogy rendelkezésre bocsátották a képeiket. Az érdeklődők megismerhették a denevérek természetrajzát, tájékozódhattak kárpát-medencei elterjedésükről, védettségükről.
Balról egy közönséges denevér, jobbról egy fehérszélű törpedenevér. A repülő emlősök valamennyi hazai faja védett (Fotók: Csanádi Dávid Flanagan, Paulovics Péter)
Az aktív repülésre képes emlősök egyetlen csoportját képező élőlények éjszakai életmódot folytatnak, ultrahangok segítéségével tájékozódnak és táplálékukat is a visszaverődő hanghullámok segítségével szerzik meg. Az európai fajok hosszabb-rövidebb téli álmot alszanak, április-májustól augusztus közepéig pedig nyári szállásukon tartózkodnak. Az „épületlakó” egyedek esetében ez egészen konkrétan padlásokat, falak repedéseit, ablaktokokat, ereszek hasadékait, épületdíszítő elemek üregeit, panelek illeszkedéseit jelenti. Az „erdőlakók” a lombos, idős fák odvait kedvelik, egyes fajok már világosban előjönnek rejtekhelyeikről, s megfigyelhető, ahogy csapongva röpködnek a levegőben. Telelésre általában barlangokba, bányákba húzódnak – tudtuk meg.
Kelemen Gábor sajtóreferens
