Egy kedves bakonyszentkirályi ismerősünk hívta fel a figyelmünket rá. Azt eddig is tudtuk, hogy több európai ország, köztük Magyarország is programokat indított a XIX. században kipusztított legnagyobb eurázsiai rágcsálófaj visszatelepítésére, de hogy a Bakonyban? Az ő útmutatása alapján kerestünk fel három élőhelyet a közelben. Hódot persze nem láttunk, ahhoz több türelem kellene, de hogy itt vannak, annak nagyon sok nyomát találtuk.
Az eurázsiai hód (a kép forrása itt):"Testtömege 20–33 kilogramm, testhossza 75 centimétertől egy méterig terjedhet, amihez 30–40 centiméteres, lapos, pikkelyes farok csatlakozik. Barna bundája tömött, selymes és vízhatlan, szemei és fülei kicsik, orrát és fülét bőrlebennyel el tudja zárni a víz alatt. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait." (http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%A1zsiai_h%C3%B3d)
A Dudari-patak bakonyoszlopi szakaszán két, bakonyszentkirályi szakaszán egy hódgátat kerestünk fel, mindhármat nagyon könnyű megközelíteni. "Az európai hód kanadai rokonával ellentétben nem épít hódvárakat és gátakat is csak ritkán emel, vackát inkább a partfalban ássa ki." - írja a Wikipédia. Akkor mi egyből három ritka esetet láthattunk, mert alig valószínű, hogy a gátakat emberkéz alkotta volna.
A bakonyoszlopi két hódgáthoz a falu Bakonyszentkirály felőli végénél, a gyermekotthonnal szemben térjünk le a sövénykúti bekötőútra. Itt hamarosan elérjük a Dudari-patak hídját, amelynél le is állíthatjuk az autót.
A bakonyoszlopi hódgátak megközelítése
Az általunk B.oszlop 1-gyel jelölt gát a híd délkeleti oldalán, folyásiránnyal szemben van, a hídtól kb. 23 méterre. Koordinátái: N47 20 56.3 E17 55 11.6. A patak jobb partján érdemes besétálni, ott láthatjuk a hódrágta fákat. A B.oszlop 2 a híd északnyugati oldalán, attól kb. 126 méterre, koordinátái: N47 20 59.2 E17 55 05.9. Ide a bal parton tudunk bemenni, itt vannak a látványos fadöntések.
Ez a Dudari-patak hídja Bakonyoszlop felől fényképezve, ettől jobbra és balra lesz a két hódgát. A B.oszlop 1-hez a híd túlsó oldalán jobbra, a B.oszlop 2-höz itt a híd előtt balra menjünk be.
A B.oszlop 1 hódgát
A gát környékén számtalan frissnek tűnő rágásnyom,...
...félig és egészen átrágott törzsek,...
...és elsőre talán azt gondolnánk, hogy a hódok a vékony fatörzsekkel a dolog könnyebbik végét fogják meg.
De akkor mit kezdjünk ezzel a közel fél méter törzsátmérőjű, megkezdett fával, amely a legnagyobb a környéken?
A természetvédelmi szakember szerint: "A közhiedelemmel ellentétben az európai hódok nem építenek várat. A jellegzetes homokórarágással azért döntenek ki fákat, hogy táplálékhoz, az ágakon lévő rügyekhez, hajtásokhoz jussanak." Ha ez így van, akkor a hód helyében én a legkönnyebben kidönthető, tehát legvékonyabb, legzsengébb törzseket keresném. Hogy ez nem teljesen így van, a többi fénykép is bizonyítja.
A B.oszlop 2 hódgát alulról...
...és felülről, a duzzasztott oldalon. Mindegyik gátnál úgy látszott, mintha a duzzasztott oldalon még sártapasztás is lenne. De ilyenről nem írnak a források. A patak vize viszont borzasztóan szennyezett.
Ezt a komolyabb törzset a tövénél átrágták, a vastagabb ágak végeit is lerágták,...
...majd a vastagabb végénél fogva behúzták a parton tátongó üregbe. Ha csak nem emberi tréfáról van szó.
A bakonyszentkirályi hódgát a 82-es mellett van. Ha Győr felé haladva elhagyjuk a Bakonyszentlászló-Bakonyszentkirály elágazót, leérünk a völgybe, ahol a 82-es egy hídon keresztezi a Dudari-patakot, ott kell majd begyalogolnunk a patak mentén Bakonyszentkirály felé. Az autót valamelyik közeli becsatlakozó földúton hagyhatjuk. A hódgát a 82-es hídjától folyásiránnyal szemben mindössze 22 m-re látható, koordinátái: N47 22 12.9 E17 52 28.6.
A bakonyszentkirályi hódgát megközelítése
A hídról is jól látható
A gáttól folyásiránnyal szemben a bal parton vagy 200 méter hosszban gyakorlatilag minden fa ki van döntve, át a patakon.
Így dolgoznak
Ez még áll, de nem sokáig. Ha nem rágják át, a legközelebbi vihar kidönti.
Bár a Wikipédia szerint "Az akár tizenegy méteres hosszúságot is elérő folyosórendszer bejárata a vízből nyílik.", mindhárom helyszínen számos üreget találtunk a partoldalakban. A piszkos vízben egy-egy sötétebb bejárat is felsejlett.
Mikor és hogyan kerülhettek hódok a Dudari-patak mellé, és egyáltalán a Bakonyba? Egy hír 2007-ből:
"Hód a Bakonyban
Február 11-én a Bakonyban, Ajka közelében édesapám találta az alábbi képeken látható, hód által épített gátat. A patak körülbelül száz méter hosszan volt felduzzasztva az eredeti vízszint 23-szorosára."
A környékünkre valószínűleg a Duna felől, a Cuhai-Bakonyéren keresztül jöttek. Egy hír három évvel ezelőttről:
"...a nagyszentjánosi vízműnél és Mezőörsön, a Bakony-érnél is észleltek hódnyomokat. Az idei nagy esőzésekkor pedig Rédéről jelezték a tájegységvezetőnek, hogy egy még szopós kishódot mosott el anyjától a víz. Elhozta a győri állatkertbe, de sajnos nem sikerült életben tartani."
Arra kell tehát számítanunk, hogy ezek a védett állatok (természetvédelmi értékük 50.000,- Ft) tartósan megtelepednek a környéken, és talán még beljebb is vonulnak a Bakonyba.
Tippek azoknak, akik még többet akarnak felfedezni:
A gyalogos hódkutatóknak javasolható, hogy busszal menjenek ki Bakonyoszlopra, és a sétáljanak le a patak mentén Bakonyszentkirályra (a B.oszlop 1 gáttól a B.szentkirály gátig). Nincs kijárt út, de a patak mentén a hódok jól járható ösvényt taposnak. Lehet, hogy további gátakra is bukkannak. A távolság kb. 6 km, két-három óra kényelmes felfedező séta. Bakonyszentkirálytól megint csak busszal tudnak hazatérni.
A hozzáértő (természetvédelmi, erdészeti) szakemberek hozzászólásait, pontosításait, kiegészítéseit köszönettel vesszük, hogy minél többet tudjunk meg ezekről az állatokról.
Szöveg és kép: KoósG
Copyright ©Zircinfo.
A zirc.blog.hu oldalon található fotók és szövegek nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználhatók. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.