Pék László alkotásaiból nyílt kiállítás a Szent Bernát Idősek Otthonában
– Igazi közösségi ember, aki megtanulta az élettől, hogy sokkal nagyobb dolog adni, mint kapni – mondta Ottó Péter polgármester Pék Lászlóról kiállításának megnyitóján.
(Folytatáshoz kattints a címre!)
A városvezető felolvasott az alkotó önéletrajzi írásából, melyet az önkormányzat által kiírt történetírói pályázatra nyújtott be. Az idézett gondolatok után úgy fogalmazott: „Laci bácsi az írása által kinyitotta a szívét és a lelkét. Úgy gondolom, mindannyiunk életében fontos a gyermekkor, az, hogy mit kapunk a szüleinktől, mi az, amit napról napra, hétről hétre, évről évre magunkhoz veszünk tudásban, gondolatokban, érzésekben, amelyek által gyarapodunk és formálódunk mindannyian”. Ezután a saját gyermekkorából emlékezett vissza Pék Lászlóra a szónok. „Megjelenik előttem az alakja, ahogy hosszú, elnyújtott léptekkel sietett intézni az ügyes-bajos dolgokat. Világ életében olyan ember volt, aki nem ért rá. Soha nem láttam őt leülni és megpihenni, mindig újabb és újabb feladatok után nézett.”
Az épített és természeti környezetet egy nagy festővászonhoz hasonlította a polgármester, utalva ezzel az alkotó kertész szakmájára, aki „már a pályaválasztásával is egy kicsit művésszé vált”. Számára azonban nem a művészet fogalma a legfontosabb az alkotásaival kapcsolatban, hanem inkább az, hogy örömet szerezzen az embereknek. Arra törekszik, hogy azok a helyek, ahol ő megfordult és értékeket fedezett fel, a festői vászon által kerüljenek megörökítésre, gondolatokat, esetleg emlékeket ébresszen az emberekben, elvigye őket egy közös kirándulásra – mondta városunk vezetője.
Ottó Péter polgármester részleteket tolmácsolt a közönség felé Pék László történetírói pályázatra benyújtott alkotásából
– Igazi megtiszteltetés az Otthonnak, hogy időről időre különböző művészek elhozzák a képeiket, és ezzel kitágítják számunkra világot, hiszen mi, a lakóinkkal már nem tudjuk ezeket a tájakat bejárni – mondta köszöntőjében Szanyi Zsuzsanna, a Szent Bernát Idősek Otthonának igazgatója. Hozzátette: ez a kiállítás-megnyitó különbözik az eddigiektől, hiszen nagyböjt időszak éljük, és katolikus intézményként tartózkodnak a hangos, világi rendezvénytől. „Mellőzük a zenét, a hangoskodást, és a csöndes elmélyülésünkben együtt megnézzük a képeket.”
Pék László megköszönte a lehetőséget, hogy festményeivel kifejezheti a város iránt érzett szeretetét, majd egy-egy képet ajándékozott az igazgatónőnek és Bauer Tiborné foglalkoztatás-szervezőnek.
„Megtanulta az élettől, hogy sokkal nagyobb dolog adni, mint kapni”
Az Otthon-lakók a nagyböjt csendjében indultak egy „közös kirándulásra” az alkotóval
Kelemen Gábor sajtóreferens
