Zrínyi-emlékünnepséget rendezett a Zirci Országzászló Alapítvány
Halálának 350. évfordulóján gróf Zrínyi Miklós költőre és hadvezérre emlékeztünk. Az ünnepség díszvendége Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt.
(Folytatáshoz kattints a címre!)
A megemlékezés az eredeti tervek szerint az arborétumban vette volna kezdetét, de a szeles, esős időjárás miatt csak a fát ültették el a szervezők, annak megszentelésére a Zirci Ciszterci Apátság gobelintermében került sor, miképpen a koszorúkat is csak „lélekben” helyezték el az emlékezők. Dékány Árpád Sixtus ciszterci főapát nyitotta meg az ünnepséget. „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a magyar országgyűlés elnöke nemzeti ünnepünkön látogathat el városunkba, apátságunkba, és emlékezhet meg velünk együtt egy olyan történelmi személyiségről, akinek helytállása, bátorsága mindannyiunk számára erőt ad” – mondta az apát.
A szervező Zirci Országzászló Alapítvány részéről Egervölgyi Dezső szólt az egybegyűltekhez, méltatta Zrínyi Miklóst, ismertette életútjának főbb állomásait. 1620. május 1-jén született, mindössze hat éves volt, amikor öccsével árvaságra jutott. Pázmány Péter esztergomi érsek gyámságára bízták őket. 1628-tól 1635-ig a grazi és a nagyszombati jezsuita kollégiumban tanult. Az 1639 és 1641 közötti évekre datálódnak ifjúkori csatározásai a törökkel. 1663-ban megírta nemzetmozgósító munkáját „Az török áfium ellen való orvosság” címmel. Legnagyobb hadi sikerei, így az eszéki híd felégetése, a téli hadjárat életének utolsó évében születtek. 1664. november 18-án egy vadkan által megsebezve, tragikus körülmények között hunyt el.
A történelmi egyházak képviselői, Huszár G. Lőrinc plébános, Vecsey Katalin református tiszteletes és Szakos Csaba evangélikus lelkész áldást mondtak az angolkertben elültetett fára, majd Detre Csongor, a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola hatodik osztályos tanulója elszavalta Juhász Gyula „Csáktornya” című versét.
Az ünnepségen csak „virtuálisan” tudták elhelyezni koszorúikat az emlékezők, de két nappal később az időjárás lehetővé tette a tényleges koszorúzást a fánál és emlékkőnél
– Történelmének egyik legnehezebb időszakát élte nemzetünk a tizenhetedik században. Két világbirodalom ütközőpontján, egy három részre szakadt, békeidőben is folyamatos háborúskodással pusztuló országban kellett megtalálni a megmaradás, a túlélés lehetőségét. Gróf Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, és mindazok, akik őt tekintették igazodási pontnak, nem voltak hajlandók elfogadni ezt a sorsot – hangsúlyozta ünnepi beszédében Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke. Zrínyit messzetekintő politikusnak nevezte, aki meglátta a reményt ebben a helyzetben is. Hadvezérként is értette a szakmáját, az eszéki híd felégetése világosan megmutatta, hogy az oszmán birodalom nagyon is sebezhető. A téli hadjárattal és a szentgotthárdi csatával szerzett érdemeit feláldozták a nemzetközi nagypolitika oltárán, de amit elért, az halála után is gyümölcsözött – mondta a szónok. Példája tanulságként szolgálhat, hogy nincs olyan helyzet, melyből a rá jellemző bölcs előrelátással, a lehetőségeket jól kihasználva ne lehetne kitörni – tette hozzá.
Kövér László beszéde az apátság gobelintermében. Mellette dr. Hermann István pápai könyvtárigazgató és Dékány Árpád Sixtus zirci apát
– A tizenhetedik század legnagyobb haditudósát és a császári állandó hadsereg első magyar tábornokát mind a magyar rendek, mind a bécsi udvar elismerte egy ideig. Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, aki elsősorban politikus és hadvezér volt, irodalmi munkásságát is ennek a szolgálatába állította. Az oszmán elleni harcot összefogással, nemzeti hadsereg szervezésével kívánta elérni, 1663-64-ben nagy hadi sikereket aratott, a bécsi udvar azonban veszni hagyta sikereit – szólt Zrínyiről dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott.
„Zircen van egy csapat, néhány lelkes ember, aki kovásza tud lenni a közösségnek, és nem feledik, hogy az idei esztendő gróf Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér éve is” – méltatta a Zirci Országzászló Alapítványt dr. Hermann István, a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója. Zrínyivel kapcsolatban elmondta: horvát eredetű főúri családból származott, nyolc nyelven írt és olvasott. Példaképének a vele azonos nevű dédapját, a szigetvári hőst tekintette. Az intézményük által kiadott könyvről úgy szólt: nem könnyű olvasmány, de aki alaposan végigolvassa, és a lábjegyzetekben a latin szövegek magyar fordítását megkeresi, megerősödhet nemzettudatban.
„Pápa a mai napon egy kicsit Zircre költözött” – mondta Ottó Péter polgármester, utalva az ünnepi szónokok kötődésére. Kiemelte a két település között az évszázadok során kialakult, napjainkban is erős kapcsolatot, és örömét fejezte ki, hogy közösen emlékezhettek meg a jeles történelmi személyiségről. A bemutatott könyvvel kapcsolatban megjegyezte: 1790-ben Marosvásárhelyen „Ne bántsd a magyart!” címmel jelent meg. A megemlékezésre március 15-én került sor, ezért érdekességként hozzátette: az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc felelős kormánya ezt a jelmondatot öntette a honvédség ágyúiba.
Az ünnepség végén a ciszterci rend főapátja mondott áldást a hazára és a nemzetre.
Kelemen Gábor sajtóreferens
