A fővárosi Karinthy Szalonban állít ki Földesi Barnabás zirci képzőművész
Új arcát ismerhetjük meg Földesi Barnabás festőművésznek, III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanárának. Azaz, hogy ismerhetnénk, mert a kiállítása egy kicsit messze van tőlünk. De csak a kiállítása. A művészt elértük Zircen.
Alighanem nem túlzunk azzal, ha azt mondjuk, pályafutásának egyik jelentős állomásához érkezett a zirci művész, hiszen illusztris helyen, a budapesti Karinthy Szalonban állít ki, s teszi mindezt a szakmában nagy névnek számító Gerber Pállal közösen. A tárlat a Magyar Kultúra Napján nyílt meg, s február 21-ig lesz fent.
(A folytatáshoz kattints a címre!)
– Érte olyan kritika a kiállítást, hogy csak a szakmabeliek fogják érteni, ugyanakkor mások jót derültek a kiállított anyagon – mondja el Földesi Barnabás a megnyitón szerzett tapasztalatait, majd kifejti, hogy mi szolgáltatta a tárlat témáját: – Az utóbbi százötven évben a teoretikusok, kurátorok inkább meghatározzák a művészet menetét, mint maguk a festők. Amit a közönség a kiállításokon lát, csak egy szűk keresztmetszet. Arról, hogy ki kerülhet be a „kánonba”, nagyrészt egy elméleti szakma dönt. Az így keletkezett művészettörténetet aztán utólag sokszor korrigálni vagy árnyalni kell. A saját idejében el nem ismert művészeket rehabilitálni, az indokolatlanul piedesztálra emelt figurákat pedig a helyére tenni.
A két művész az alkotók és az elméleti szakma fennálló viszonyát próbálja ironikusan megközelíteni, biztosnak vélt alapokat értékelnek újra humoros formában. Gerber Pál ezt a műfajt magas fokon űzi, szinte védjegyévé vált idehaza, Földesi Barnabás viszont most mutatkozott be a nagyközönség előtt hasonló szemléletű alkotásaival.
Elmondja, eddig inkább a baráti kör szórakoztatására készültek a képekhez fűzött kommentárok, majd amikor kiállítótársa úgy két évvel ezelőtt meginvitálta őt Deák téri műtermébe (ismeretségük egy szakvizsgáról származik), kiderült, hogy művészetüknek van egy közös halmaza. Levelezni kezdtek, s Barna egyre nagyobb inspirációt érzett arra, hogy a szellemi termékekkel egy kicsit nagyobb léptékben foglalkozzon, akár kiállításra is bocsássa őket. Időközben kitágult az ötletek köre, már nem csak a képek mellé, hanem a képekre is került szöveg: rövid feliratok, tőmondatok, melyekkel az elméleti szakma vélt vagy megtapasztalt asszociációit próbálja közvetíteni a zirci művész.
A kiállítás létrejöttén túl külön öröm volt számára a megnyitó közönségének rendkívül gazdag összetétele: többen elkísérték kollégái közül, találkozott régi tanítványokkal, a főváros környékén élő rokonokkal, s természetesen jelen volt a „szakma” is, új kapcsolatokat sikerült kialakítania.
A kiállításhoz kapcsolódóan egy kötetlen beszélgetésre is sor került az alkotásoknak helyet adó intézményben. – Ritka szokás, de nagyon hasznos, hogy a megnyitó után néhány héttel kerekasztal-beszélgetést kezdeményez a galéria. A közönséggel sikerült egy oldott baráti hangot megütni. Nagy nyitottság és érdeklődés mellett tudtunk beszélni művészetünkről, de kérdések is szép számmal akadtak. Gerber Pál laboratóriumi műhelynek nevezte a kiállítást, ahol a kísérleti jelleg érvényesül a bemutatott munkákon is.
A tárlat témájához stílszerű Karinthy Szalonban a tíz szöveges kép mellett tíz festménye is látható a zirci képzőművésznek.
Földesi Barnabás mutatja a képernyőn az egyik olyan alkotását, amely kiállításra került Budapesten
|
Szalon, Képtár, Hangvilla A zirci képzőművész munkái egyszerre három illusztris helyen is láthatók. A fővárosban kiállított feliratos képekhez hasonló alkotásokkal jelenik meg egyetemi mestere, Keserü Ilona Kossuth-díjas festőművész 80. születésnapja alkalmából létrejött csoportos tárlaton, a szombathelyi képtárban. A veszprémi Hangvillában az elmúlt héten nyílt meg a „Kortárs Tendenciák” című kiállítás, melyen egykori iskolatársaival állít ki. |
Kelemen Gábor sajtóreferens
