Irodalommal és képzőművészettel ünnepelte Zirc a Magyar Kultúra Napját
A kultúra érték, az emberi alkotás és az érték pedig szorosan összekapcsolható fogalmak.
Ezt Szeifert György, a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola művészeti igazgató-helyettese mondta iskolájuk Magyar Kultúra Napjához kapcsolt kiállítás-megnyitóján, a városi könyvtár közművelődési klubtermében.
(Folytatáshoz kattints a címre!)
Kifejtette, a kultúra szó használata napjainkban sokrétű: van kultúrája a viselkedésnek, az oktatásnak, a nemzeteknek, a mezőgazdaságnak, és – eltérő tapasztalatai ellenére – a politikának is. Érdekességként megemlítette, hogy a szó latin eredetében a földművelésre helyezte a hangsúlyt. Cicerót idézte, aki azt írta, „cultura animi est philosophia”, vagyis a filozófia a lélek művelése. A művésztanár úgy látja, a művészetek is besorolhatók azok közé az emberi tevékenységek közé, amelyek a lélek művelését szolgálják, sőt az alkotótevékenység során létrehozott produktumok elengedhetetlen elemei a kultúrának. Hozzátette: kollégáival napról napra azon dolgoznak, hogy olyan művekkel ismertessék meg tanítványaikat, és olyan művek alkotására ösztökéljék őket, amelyek szerves részét képezik a kultúrának. Az első félévben öt kiállításon vettek részt, ezek közül kiemelte a Bagolyvár Őszi Szalonját, ahol a diákok az iskolán és a tananyagon kívül létrehozott saját műveikkel szerepelhettek. A magyar kultúra ünnepét ragadta meg a művésztanár, hogy értékelje a „szalonban” kiállított képeket. Az őszi tárlaton nyújtott kiemelkedő teljesítményéért különdíjat vehetett át Horváth Júlia Veronika, a közönségdíjat Zsebeházi Eszter, a szakmai díjat Nagy Nikolett érdemelte ki.
Szeifert György elmondta, a művésztanárok ezúttal nincsenek jelen a kiállítás-megnyitón, aminek az oka egy másik megnyitó Budapesten: Földesi Barnabás kollégájuk a Karinthy Szalonban állítja ki képeit Gerber Pál festőművész társaságában. „Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha gondolatban áthidalva a száz kilométernyi távolságot azt mondom, a bélások rajta tartják kezüket a magyar kultúra ütőerén. Azzal a kívánsággal nyitom meg a mai kiállítást, hogy alkotóink és az őket felkészítő tanárok munkájuk által váljanak a magyar és az egyetemes kultúra szerves részévé”.
Szeifert György, a III. Béla Gimnázium művészeti igazgató-helyettes kiemelte, hogy csak az elmúlt félévben öt tárlata volt az iskolának
A kiállítás-megnyitót követően a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad „Magyarnak maradni Európában” című verses műsora következett. Az előadók alkalomhoz illően a Himnusz elszavalásával indították a mintegy háromnegyedórás összeállítást, hiszen Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én írta meg a magyar nemzet himnuszát. Rábai Zsanett és Földvári Gábor széles repertoárral készült a kultúra megünneplésére; a 19. század, a Nyugat folyóirat első, második és harmadik nemzedékéből, valamint a 20. század második feléből egészen napjainkig idézték meg a legnagyobb költőket. A közönség vastapssal jutalmazta a produkciót. A szavalatok között Steinbach Ádám furulyaszólói hangzottak el.
A közönséget a szervező Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB részéről Kálovits Gabriella művelődésszervező köszöntötte, a kiállítás-megnyitón szavalatával közreműködött Gál Alexandra, a III. Béla Gimnázium tanulója.
A TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad műsorában nagyhatású és játékosabb költemények egyaránt elhangzottak. Földvári Gábor szavalja „A négyökrös szekér” című Petőfi-verset
Kelemen Gábor sajtóreferens
