Bemutatták a zirci városi könyvtárban Szabó Béla „A Bakony” című fotóskönyvét
1860-ban jelent meg Rómer Flóris „A Bakony” című monográfiája. A természetrajzi és régészeti vázlatokat tartalmazó mű ihlette arra Szabó Béla győri fotográfust, hogy a szerző nyomába eredjen, s vizuálisan adja vissza a százötven évvel ezelőtt leírtakat.
(Folytatáshoz kattints a címre!)
„Bízom benne, hogy tarthatok itt egyszer egy könyvbemutatót” – így zárta gondolatait a fotós két és fél évvel ezelőtti zirci kiállítása megnyitóján. Már a jubileumi évfordulóra szerette volna megjelentetni könyvét, de akkor a gazdasági válság időszakát éltük, s nem talált támogatóra. Ezért aztán ki is fejezte köszönetét a Nemzedékek Tudása Könyvkiadónak, hogy felvállalták a könyv megjelentetését, valamint a Bakonyerdő Zrt-nek a munkájához nyújtott segítségért és támogatásért.
A kötetet dr. Galambos István botanikus, a Bakonyi Természettudományi Múzeum nyugalmazott munkatársa mutatta be. Elmondta, a könyv vásárlója két legyet üt egy csapásra, hiszen a fotóanyag mellett helyet kapott a könyvben a monográfia fakszimile kiadása is. Ismertette Rómer Flóris életútját, aki bencés szerzetes volt, 1830-ban lépett be a rendbe Pannonhalmán. A régészet felé fordult elsősorban, a modern archeológia megalapítójaként tartják számon. Sokoldalúságát mutatja, hogy tevékenykedett a természettudomány és a néprajz területén is, ügyesen rajzolt. Tanított akadémián és gimnáziumban, volt muzeológus és levéltáros. Győri, pozsonyi és pannonhalmi tanárként kezdte kutatni a Bakony természeti és régészeti értékeit. Járta a vidéket, többször megfordult a zirci apátságban. Ennek a munkának lett végterméke az 1860-ban megjelent monográfia. Galambos István felolvasta a mű előszavából azt a részt, amely szerinte olyan, mintha Rómer Flóris szólna a művészhez: „Ha pedig akad, ki ezen útmutatás által mintegy felbuzdítva utánam indul, és terjedtebb tudománnyal, avatottabb tollal, fényesb sikerrel festendi e vadregényes, szép vidék terményi és régészeti nevezetességeit; én leszek az első, ki neki őszinte köszönetet szavaz”.
A régmúltból jövő üzenettel át is adta a szót a fotográfusnak, akitől megtudtuk, hogy egy fotótáborban találkozott először a könyvvel fénymásolat formájában. Azonnal megindította fantáziáját, elhatározta, hogy fényképezőgéppel bejárja a tájat. Útja során sokszor megdöbbent, mert nem az a látvány fogadta, amire számított. Már csak egy kapubejáró és két vakablak maradt például a kétszintes rédei kastélyból, amiről Rómer szuperlatívuszokban írt. Volt olyan épület, melyet már meg sem talált, ugyanakkor új dolgokat fedezett fel. Azt gondolta, hogy ismeri a Bakonyt, de a négyéves munka során jött rá, hogy mennyi álomszép hely van még ezen a pár száz négyzetkilométeren.
A műsort záró negyedórás vetítőképes előadást követően a közönség soraiban is hasonló vélekedés alakult ki. Meg is fogadták többen, hogy Szabó Béla nyomába erednek…
Dr. Galambos István mutatta be a fotóskönyvet, mellette Szabó Béla. A vetítővásznon a fotográfus fantáziáját megindító „A Bakony” című monográfia szerzője, Rómer Flóris
Kelemen Gábor sajtóreferens
