Tegnap, november 16-án a Duna melletti Piszke vasútállomására befutott a zirci Kövess, János! Fan Club baráti társaság túracsapata, és ezzel teljesítette a Közép-dunántúli Piros túramozgalom (KDP) kiírását.

A csapat a célban. 16 túranap alatt közel 300 kilométer megtétele után.

Élmények, képek, tanácsok az erre vállalkozóknak ►

Előzmények

A dolog három évvel ezelőtt kezdődött, egy spontán szilveszteri tunyaság-elhárító, tespedtség-megelőző óévbúcsúztató laza kirándulás során, amikor Zircről Lókút-Hárskúton keresztül Pénzesgyőrig ballagtunk egy nagyon szép téli napon. Akkor határozta el a csapat, hogy jó lenne máskor is kirándulni menni.

Valahol Zirc és Lókút között 2010. december 31-én. Itt született az elhatározás, hogy menjünk még tovább.

2011-12-ben teljesítettük a Rómer Flóris Emlékutat Bakonykoppánytól Porva-Csesznekig (72,5 km, 5 túranap alatt), a Dornyay Béla Emlékutat Porva-Csesznektől Herendig (53 km, 3 túranap alatt), az Öreg Bakony Bakancsosát (kb. 100 km, 5 túranap alatt). És még egy sor teljesítménytúra, erdővidéki turistaút felmérések és festések, környezetvédelmi tábor.

Amikor 2013 elején azon tanakodtunk, mit kellene vállalnunk, következő  kihívásként a KDP állt előttünk. Itt már komolyan el kellett gondolkozni, hiszen a jól ismert bakonyi környezetből ki kellett lépnünk, egyre messzebbre utaznunk, ami költség, idő. Aztán a tíz főre növekedett - de alkalmi útitársakkal gyakran felszaporodott - csapat belevágott.

Mi az a Közép-dunántúli Piros?

A Közép-dunántúli Piros túramozgalmat három megye, Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom természetbarát szövetségei hívták életre 2004-ben. Zircen kezdődik, és a Bakonyon, a Vértesen és a Gerecsén keresztülhaladva fenn a Dunánál, Piszke vasútállomáson végződik. Első teljesítője e sorok szerzője volt, aki annak idején kemény kritikával illette az akkori megvalósítást: finoman szólva is egyenetlen teljesítményt nyújtottak a megyei szövetségek az útvonal jelzéseinek kialakítása során. A kiírás óta több szakaszon is módosult az útvonal, pontosították a távolságokat. Mi most nem mértük, de a különböző források 269-296 km távolságot adnak meg. Most azt tapasztaltuk: jóllehet a turistautak jelzései összességében sokkal jobbak 2004-hez képest, a legtöbb gyengén jelzett szakasz ismét Komárom-Esztergom megyében fordult elő.

Az új kiadású túrafüzet fedlapja

Az útvonal áttekintő térképe

Az utolsó szakasz részletes térképe a túrafüzetből. Gyakorlatilag turistatérkép részletességű, a Bakonyon túli részekhez nem is vásároltunk önálló turistatérképet.

A bélyegzőhelyek utolsó lapja. Összesen 31 önálló igazolóhely van az útvonalon. Igazolásként az Országos Kék Túra kihelyezett bélyegzői, a településeken kocsmák, boltok, vasútállomások bélyegzői, de ha ilyeneket nem találunk, megfelel egy vonat- vagy buszjegy is, ami tartalmazza a település nevét. Végső esetben fényképet készítünk saját magunkról a település táblája előtt. 

A túrafüzeteket a megyei természetbarát szövetségeknél lehet megvenni (Veszprém megyében: vmtsz@citromail.hu), nekünk 1200 Ft-ba került 2013 elején. A túra teljesítése után mindhárom érintett megyében külön-külön kell igazoltatni a teljesítést a túrafüzet beküldésével, és megvásárolni a teljesítést igazoló kitűzőt vagy jelvényt, ha akarjuk (itt azért még jelentős szolgáltatásfejlesztési innovációnak van tere, már ami a bonyolult adminisztrációt illeti :-)).

Kiknek ajánljuk ezt a kihívást?

A Kövess, János! Fan Club baráti társaság három éves tapasztalata alapján a természetjárás az egészségmegőrzés legolcsóbb és legeredményesebb formája. Nem kíván különleges kellékeket, különleges körülményeket. A természet adva van és ingyen használatba vehető. Ehhez elegendőek az otthoni ruhatárban egyébként szokásos darabok. A képekről látható, hogy minden korosztály számára elérhető és teljesíthető. A csapatnak olyan tagja is van, aki a KDP megkezdése után több, súlyos kórházi beavatkozáson és kezelésen vett részt, szerencsére eredményesen, és kórházi sorstársai előtt büszkén említhette túrázási élményeit, majd pedig a többiekkel együtt, jókedvűen és jó kondícióban fejezte be a túrát.

Szervezési javaslatok

A KDP teljes hosszát 16 szakaszra osztottuk. Fontos volt, hogy minden résztvevő teljesíteni tudja, ezért 25 km-nél hosszabb napi távokat nem terveztünk. A terv így nézett ki:

Az első túranapunk 2013. április 6-án, az utolsó november 16-án volt, jellemzően szombatonként (a korrektség kedvéért: a legeslegelső, Zirc-Vinye szakasz még hiányzik, de ezt már annyiszor bejártuk, hogy teljesítettnek vesszük, és a hivatalos lezárás kedvéért 2013. december 31-én újra bejárjuk).

Minden túranapon közösségi közlekedést vettünk igénybe. Ez a csapat egy részénél nem, vagy részben nem igaz, tekintve, hogy a csapat két tagja egy Fejér megyei zsáktelepülésen lakik, ahonnan közösségi közlekedéssel lehetetlen kijutni észszerű időben, így értük autóval mentünk. Az autót leállítottuk a közösségi közlekedés valamelyik állomásán (Szápár, Mór, Bicske, Oroszlány, Tatabánya), onnan folytattuk az utat busszal/vonattal az aznapi túra kezdetéhez, majd pedig a napi túra végén oda térünk vissza. Azok a túratársak, akik közvetlenül Zircről indultak/Zircre érkeztek, nem voltak kitéve ezeknek a kerülőknek.

Azt mondhatjuk, hogy a KDP Zircről bejárható egynapi szakaszokban úgy, hogy kizárólag közösségi közlekedést veszünk igénybe. Ehhez alaposan át kell tanulmányozni a menetrendeket, megnézni a csatlakozásokat, majd pedig a tempót és a pihenőket úgy igazítani, hogy elérjük a hazafelé tartó járatot. Van olyan szakasz, amelyhez/amelyről csak kétszeri átszállással jutunk el vagy haza.

A túranapot általában egy héttel előre választottuk ki. Előtte tanulmányoztuk az időjárás-előrejelzéseket, de a végső döntést az előző napon hoztuk meg. Az időjárás egyetlen egyszer húzta át a számításunkat, amikor az előző nap beígért átfutó esőből reggelre az egész országot beborító tartós eső lett. Ezt azonban már csak az aznapi szakasz Fejér megyei indulási pontján érzékeltük, ahová ráadásul nagyon korai zirci indulással és kétszeri átszállással jutottunk el. Ez sem vette el azonban a kedvünket, és esőszereléseinket magunkra véve jó darabot megtettünk a következő túraszakaszból, ellentétes irányban. Egyébként jellemzően igen szép időnk volt, különösen a régóta nem tapasztalt hosszú, színes ősz kínált felejthetetlen élményt.

Pillanatfelvételek a 16 túranapról

Se bélyegzőhely, se semmi: Augusztin-tanya Pénzesgyőr felett. Ilyen fényképekkel igazoljuk, hogy jártunk ott.

A Zabolai Pál-ház (Noszlopy-kunyhó) romjai a Kék-hegy oldalában, Vinye felől fel a Kőris-hegyre vezető turistaút mellett.

Talán a leghúzósabb napunk volt Alsóperéből a Papodon át Hárskútra. A Papod csúcsa előtt le kellett pihennünk. Ekkor még nem volt kilátó.

Az útjaink során többször is fényképeztük ezt a gombát, de ezernyi felvételünk van más, csodálatos természeti képződményekről is.

A Burok-völgy felső szakasza Isztimér felé. A térképeken az szerepel, hogy nehezen járható. Természetvédelmi terület, nincs emberi beavatkozás, a turistaút ilyen kidőlt, összevissza fatörzseken keresztül vezet. Többet mászunk, mint gyalogolunk. És persze alig haladunk. 

Egy hajnali indulás a Hamuháznál. Zircről kicsit körülményes, pedig itt van a közelben: busszal Szápárig, majd átszállsz a várpalotaira, és leszállsz a tési elágazónál. Onnan már csak 2 km gyalog, hogy elkezdd a 17 km-es napi szakaszt Mórig.

A Tűzköves-árok Kisgyón felett. A Magyarországon egyedülálló, világszerte is ritka, a teljes Jura-kori (195-137 millió éves) kőzetréteget bemutató védett geológiai feltárásban túratársunk mögött a híres óriás-puhatestű (ammonitesz) lenyomata.

A bányászmártírok emlékműve az egykori kisgyóni bányánál.

Várpalota felett a Baglyas-hegy mindig igen szeles, itt majdnem szétfútt minket. A kilátás azonban minden irányban nagyon szép.

Legifjabb túratársunk ásványokra edződött szeme találta ezt a ritkaságnak számító Megalodus-kagylóbélt a túraútvonal inotai szakaszába eső murvabányában. 200 millió évvel ezelőtt élt puhatestű maradványa. Egy másik túratársunk néhány héttel később a Burok-völgyben talált egy hasonlót.

Mór központjában. Igen szépen kicsinosították a belvárost.

Oroszlány, Majkpuszta. Mi itt Zircen nagyon keveset tudunk erről a különleges helyről.

Vértessomlón, a Vértesi Natúrpark egyik bejáratánál.

Csabdi Árpád-kori templomának romja. Innen Óbarokig elképesztő mennyiségű, óriási szemű kökényes mentén haladtunk.

Ősz a Gerecsében

Végre egy épített menedékhely: A Somlyó tetején találkozik a KDP és az Országos Kék Túra (OKT)...

... és ahogy itt bélyegeztünk.

A Király-kúti pihenőhely Héreg felett népszerű kirándulóhely lehet

A törökök által közel fél évezrede elpusztított Pusztamarót egyik megmaradt, igen jó állapotú pincéje a Gerecsében. Az 1970-es években néptelenedett el teljesen.

A Pusztamaróton pihenő csapat, háttérben a falu emlékére tíz éve emelt emlékmű

Még néhány kilométer a célig. Ereszkedünk lefelé a Gerecséből Lábatlanba. A túlsó part Szlovákia, és miért is ne a Szlovák Telekom jelentkezne be a mobiltelefonunkon? Így hát abban az örömben lehetett részünk, hogy Szlovákián keresztül telefonálhattunk haza, mikor érkezünk.

A Duna-partot nem lehetett kihagyni, legalább egy rövid kagylókeresés és fényképezés erejéig.

Beszámoló: KoósG

Fényképek: Kaszás Béla és KoósG

Copyright ©Zircinfo.
A zirc.blog.hu oldalon található fotók és szövegek nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználhatók. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.