"Tiltakozom, hogy a történelem- és kultúrahamisítók befészkeljék magukat a városba!"
A Jobbik kezdeményezéséből újabb rovásírásos helységnévtáblát avatnak az országban, ezúttal Zircen, ám van, akinek ez szúrja a szemét, egyenesen kultúrgyalázásnak, történelemhamisításnak tartja rovásírás újbóli megjelenését.
A Jobbik zirci szervezete levélben értesítette szándékáról a polgármesteri hivatalt, ami ezután a képviselő-testület elé került, ahol nem is gördítettek akadályt a kezdeményezés elé. Vörös Kálmán, fideszes alpolgármester szerint a narancsos pártnak ebben a témában megegyezik az álláspontja a Jobbikéval.
Él azonban Zircen egy személy, akinek bizony nagyon böki a csőrét a rovásírás megjelenése, ráadásul egy elvileg tanult, művelt emberről beszélünk, ugyanis a rovásírást, és ezzel a magyar történelmet gyalázó nő nem más, mint Kersch Mária, a balatonalmádi gimnázium igazgatóhelyettese. (Folytatáshoz kattints a címre!)
Felháborodásának a legismertebb közösségi portálon adott hangot ( Facebook adatlapja elérhető ide kattintva, Mária szívesen fogad történelmi, kulturális útmutatásokat), szerinte ugyanis a rovásírás Zircen való megjelenése kultúrgyalázás: "Zircet a keresztény ciszterciek virágoztatták fel, aztán a török után kihalt falut keresztény német telepesek hozták létre. Közük nem volt a rovásírásos kultúrához, hát még annak 20. századi szörnyértelmezéséhez. Sőt ezek a svábok, illetve nagyon sokan közülük az ötvenes években is védve német gyökereiket és szeretve felvállalt magyarságukat megvédték magukat a kitoloncolástól."
"A Kossuth utca volt lakói - akik a sváb ősök leszármazottai - nevében hevesen tiltakozom, hogy ezek a történelem- és kultúrahamisítók befészkeljék magukat a táblájukkal együtt ebbe a valamikor normális faluba/városba."
Így szól tehát az igazgatóhelyettes asszonyság antimagyar kifakadása, aki felszólította ismerőseit, hogy hozzá hasonlóan fejezzék ki tiltakozásukat. Szerencsére azonban Zircen nem mindenki vevő az ilyen mocskolódásra, egy környékbeli lakos, bizonyos Varga Gábor érvekkel alátámasztva reagált a zavaros elméjű Kersch Mária szavaira.
"Olaszfalu Zirc felőli végénél saját magam kezdeményezéséből, magam által készített, róva írt fa táblát avattunk. Olaszfaluban, ahol a török utáni időkben szintén nagy számban telepítettek német ajkú lakosokat. A török utáni időkben. De addig a falut magyar ajkú lakosok lakták. A betelepítést követően a cisztercita rend felszólította (gondolom a testvériesség és a szeretet hitével) a még magyar ajkú lakosokat, hogy a református hitről térjenek át a katolikus hitre, ellenben szedjék a sátorfájukat. Ezt meg is tették és egy másik területet népesítettek be (...) Az, hogy Zircen vannak sváb és egyéb nemzetiségű lakosok, attól még Magyarország az Magyarország marad. Én elhiszem, hogy a ciszterciek és a svábok sokat tettek a városért, na de azért bizonyára nem ők foglaltak hont és alapítottak államot. Természetesen ők, amennyiben akarják, gyakorolhatják hagyományaikat nemzetiségüknek megfelelően. Erre van számos példa Zircen (...) Érdekes módon ebben az országban minden nemzetiség méltán gyakorolhatja jogait, de aki magyarnak érzi magát azt rasszista, fajgyűlölő és egyéb negatív jelzőkkel illetik. Fel kéne már ébredni és össze kellene fogni legalább a kultúra érdekében."
A veol.hu portálnak sikerült elérnie a kezdeményezést védelmező férfit, aki azt mondta, álláspontja teljesen független a politikától. "Az, hogy a svábokat idetelepítették, az egy olyan kényszerhelyzet, mint hogy a szerencsétlen erdélyieket elcsatolták, de ez nem azt jelenti, hogy ők uralják Zircet." A veol.hu fura logikája nyomán ezután arra jutott, hogy akkor az erdélyi magyarokat románoknak kell tekinteni. Varga Gábor azonban erre is tudott érdemben válaszolni: "Az erdélyiekkel teljesen más a helyzet. Ők természetesen magyar emberek, és mi ugyanolyan székelyek vagyunk, mint ahogy ők magyarok, egy tőről származunk. A svábok egyébként ugyanúgy gyakorolhatják Magyarországon a jogaikat, hagyományaikat, mint a saját hazájukban, és ezt Zircen és a környékén meg is teszik. És ez rendben is van így, én nem vagyok a svábság ellen, tisztelem őket. De aki Magyarországon lakik és sváb kisebbséghez tartozik, milyen jogon mondja azt egy magyar embernek, hogy kultúrgyalázást követ el?"
Varga Gábor egyébként költő és író, a Batsányi-Cserhát Művészi Körben már rovásírással írt verse is jelent meg.
A veol.hu megszóltatta az ügyben a helyi Jobbikot is, amelynek az egyébként sváb gyökerekkel rendelkező elnöke azt mondta, hogy "ez egy mondvacsinált ügy a Jobbikkal szemben". A régiós hírportál ismét kitett magáért, értetlenül állnak a táblaállítás ötlete előtt, ugyanis azt szerintük el se tudják olvasni az emberek. A kevés logikával és még kevesebb nemzeti érzelemmel rendelkező újságíróknak Tipold Bálint (index képünkön) helyi Jobbik-elnök a következőket mondta:
"A rovásírás nemzeti kultúránk, öntudatunk egyik kincse, ékköve. Nem mellesleg ez a kezdeményezés Székelyföldről indult, ezzel szeretnénk mi is kifejezni székely nemzettestvéreink irányába a megbecsülésünket, tiszteletünket és szolidaritásunkat. ha ott lesz a tábla, az majd hozzásegíti az embereket ahhoz, hogy jobban megismerjék a székely rovásírást, így nem veszik ki ez a magyar kultúrkincs."
A Zircen felállítandó rovásírásos helységnévtábla egyébként annyiban különbözik az ország többi pontján felállított tábláktól, hogy ezt a helyi jobbikos vezető egy barátjával közösen faragták ki fából, a jeleket úgy vésték rá, tehát nem egy KRESZ-táblákra hasonlító darab kerül a város szélére.
2013.11.15. 08:35
