Az ’56-os forradalom és szabadságharc megtorlására emlékezett városunk
Az 1956-os forradalom harcaiban 2500 ember vesztette életét. Több mint húszezren sebesültek meg, több mint kétszázezren menekültek külföldre. Az 1956-os Intézet adatai alapján 340 főt, az ENSZ adatai alapján 450 főt végeztek ki. Több mint 15 000 embert állítottak bíróság elé és ítéltek el. A számok önmagukban is döbbenetesek, azonban minden szám mögött emberek állnak. Szülők, nagyszülők, gyermekek, meg nem született gyermekek…
Erről Ottó Péter polgármester beszélt az ’56-os emlékkőnél, ahová fáklyákkal, mécsesekkel, virágokkal, esernyőkkel érkeztek az emlékezők az apátsági udvarból. Sok évtizednek kellett eltelnie, hogy az áldozatokból hősök válhassanak és emlékezhessünk rájuk – mondta a városvezető, aki az akkori helyi és térségi eseményeket is felelevenítette a fáklyafényben.
Megtudtuk, hogy 1956. november 4-én a Zircre vezető út mentén egy maroknyi nemzetőrcsapat készült felvenni a harcot a községbe esetlegesen megérkező szovjet csapatok ellen. Remélték, ideig-óráig kell csak kitartani, s a „nyugat” segítségünkre siet, megmenti a szabadságáért küzdő országot. Mint azt tudjuk, nem így történt. A járásunkat azonban – szerencsére – elkerülték a fegyveres összetűzések, a megszálló hadsereg nagyobb városokat szemelt ki célpontként. Ottó Péter hangsúlyozta: Zirc térségében nagyon sokan áldoztak a forradalomért, közel ötven embert állítottak bíróság elé. A legjelentősebb büntetést – nyolc év letöltendő börtönt – egy Dudaron dolgozó zirci bányász, Boldizsár Gábor kapta, aki a forradalmi mozgalom élére állt a bányában; lelkesítő beszédet mondott, verseket szavalt, majd néhány társával együtt Budapestre vitte a járás követeléseit. Legfőbb bűne az volt, hogy még 1957 januárjában is ébren tartotta a forradalom lángját, röpcédulákat készített, sokszorosított és terjesztett, amelyekben az elnyomó hatalommal szembeni ellenállásra hívott fel. Ezen az őszi, esős, hétfői napon nemcsak az emlékmű mellett állt fekete zászló, az apátság épületére is kitűzték azt: 2013. november 4-én a délelőtti órákban elhunyt Keszthelyi Vazul volt zirci plébános atya, akiről Ottó Péter polgármester is megemlékezett. „Nemcsak lelki vezetőnk, tanítónk is volt” – méltatta az atyát, s kérte az egybegyűlteket, hogy gyújtsanak egy-egy gyertyát az ő emlékére is.
Egervölgyi Dezső, a Zirci Országzászló Alapítvány kulturális felelőse Budapest ostromáról beszélt, mint elmondta, az oroszok megtámadták a fővárost, de kemény ellenállásba ütköztek, kétezer tankjukból kétszáz roncsként maradt a pesti utcákon. A történelmi egyházak képviselői áldást mondtak a hősökre, majd közös imádság következett a magyar nemzet tragikus napjának évfordulóján.
Az erős szél következtében már aludt néhány mécses, amikor Petus Mónika vezetésével azt énekelték az emlékezők: „Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar!”
Ottó Péter polgármester ismertette a megtorlás döbbenetes számadatait és az akkori helytörténeti eseményekről is beszélt, kiemelve Boldizsár Gábor forradalomban játszott szerepét
Kelemen Gábor sajtóreferens
