Három éven keresztül gyűjtötte az adományt egy kis falunak, amely annyira elbújik az erdélyi hegyek mögött, hogy még a németek sem tudták bevenni a második világháborúban. A szegénység azonban egyre inkább eléri Bodost, testvérvárosunk, Barót városrészét. Pék László örökbe fogadta ezt a kis falut, innentől kezdve szinte kötelességének érzi, hogy törődjön vele.
– A betegségem miatt három éve nem jártam Bodoson. Ezalatt az idő alatt összegyűlt egy teherautóra való adomány, melyet az ottani egyház befogadó nyilatkozatával tudtunk kiszállítani – mondja Laci, aki a kertjében mesélt nekünk erdélyi tapasztalatairól.
Három napot töltöttek el a testvértelepülésen, a szállításra a zirci önkormányzat közreműködésével került sor. Sok minden volt a kisbuszban, főleg ruhanemű. Játékokat, könyveket, kerékpárt, babakocsit is vittek a bodosiaknak, akik nagyon megörültek a messziről jött ajándéknak. Az adomány egy részét zirciek gyűjtötték, egy része Pohlheimből érkezett, vagyis az egyik testvérvárosból jött, a másikba ment.
Mérhetetlen szegénységről számolt be a zirci állampolgár, ami abból adódik, hogy nincs munkahely a környéken. A mintegy kétszázötven lelket számláló falunak a legfőbb kenyéradója a bánya volt, amíg az meg nem szűnt. A legrászorulóbb családoknál látogatást is tettek, s áldatlan állapotokkal találkoztak. Az egyik családban újszülött volt, jól jött a babaholmi, s jól jön majd a tulikocsi, ha cseperedik a kicsi.
Alighogy lerakták az elmúlt években összegyűjtött adományt, máris a következőt kezdte szervezni Pék László. Azt mondja, a gyűjtést mindenképpen folytatni fogja, fel is tette a kérdést a bodosiaknak, hogy mire lenne szükségük. A mező pásztorainak jól jönne esőkabát, bakancs, a gyerekek újabb játékokat várnak, egy bácsinak kalap volt a kívánsága. A „szükségeket” lehetne listázni is, de nem érdemes, mert nem valószínű, hogy valaha is a végére érnénk.
Ha tudok, miért ne segítenék? – mondja Laci, aki most teherautót keres azoknak a bútordaraboknak, melyeket szintén az örökbe fogadott falu legszegényebb lakosainak gyűjtött össze.
Egy kertnek lelke van…
Pék László adományokat gyűjtött, s közvetített Bodosnak, s a továbbiakban sem hagyja magára a kis erdélyi falu lakosságát