A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház projektjeiről hallhatunk előadásokat
Mennek az iskolákba, hogy a pásztorművészetre tanítsák a gyerekeket. Raktárt létesítenek, hogy teljes mértékben megismerhetővé váljon gyűjteményük. Jurtát, hanti sátrat állítanak fel. Újra megtartják a Rokon Népek Napját.
(Folytatáshoz kattints a címre!)
Rénpásztoros puzzle kirakásával hangolódtak a vendégek az előadásra, a játékot pályázati úton szerezte be az intézmény, és terveik nagy részét is az eredményes pályázással valósítják meg. Nem csak a külső számít, fontos a belső is: a homlokzat és a nyílászárók megújulását követően az alkotóház fejlesztésére is sor kerül a közeljövőben – erről Varga Gábor pályázati referens beszélt a fenntartó Zirc Városi Önkormányzat részéről. Elmondta, az udvari szárny felújítására mintegy 32 000 000 forintos támogatást nyert a város, ebből a forrásból az alkotóműhelyek jobban használhatóvá válnak, és a tetőteret is olyan állapotba hozzák, hogy ott kialakítható legyen az a szabvány, modern raktár, amely már egy másik pályázat részét képezi. Tetőfejlesztésre is sor kerül, vizesblokkot kap az épület, lépcsőház létesül a tetőtér megközelítésére, és a fűtést is szeretnék korszerűsíteni a rendelkezésre álló uniós források függvényében.
A már megszellőztetett „raktár-projektet” Tóth G. Péter muzeológus menedzseli, aki elmondta, hogy milyen gyűjteményi egységeket terveznek a létesítménybe. Több mint ezer darabos néprajzi-helytörténeti gyűjtemény, 58 éves várostörténeti fotógyűjtemény, a Bér Júlia képzőművészeti gyűjtemény egyaránt helyet kap az épület tetőterében kialakításra kerülő látogatható raktárban, és részét képezi majd a kiállítással is felérő raktárnak a Reguly Antal életútját bemutató anyag, valamint egy néprajzi gyűjtemény is. A távlati cél az, hogy megújulhasson a Reguly Antal állandó kiállítás, és a néprajzi-helytörténeti állandó kiállítás is elkészüljön.
Az emeleten jelenleg a „Bakonyi mesterek, bakonyi műhelyek” tárlat látható, amely a hozzákapcsolódó, az elmúlt időszakban lezajlott kézműves programokkal együtt szintén pályázat útján, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
Nem csak a falak között ápolják a hagyományokat, mobil eszközeikkel ki is települnek „nomád módon” az iskolákba, óvodába. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósuló projektről Ruttkay-Miklián Eszter, a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház igazgatója adott tájékoztatást. Elmondta, a múzeum az oktatási intézmények tantervéhez igazodva kínál foglalkozásokat, amelyeket a kézművesség és a finnugor világban, bakonyi életben egyaránt fontos pásztorkodás tematikája köré építenek. A múzeum hat intézménnyel kötött partnerségi megállapodást, ősztől félévenként három délután mennek az iskolákba Varga Anna szakmai közreműködésével, aki a természethasználat és a pásztorkodás kapcsolatával foglalkozik. Az igazgató elmondta, a természet megismertetése a gyerekekkel szintén a programsorozat részét képezi, ezt pedig területek bejárásával szeretnék elérni, dűlő- és határnevekkel gazdagítva az iskolások szótárát, akikkel különböző múzeumokba is ellátogatnak. Mézeskalács-ütőfákat, mini jurtát, hanti sátrat, memóriajátékot, és sok más eszközt szereznek be a pályázati támogatásnak köszönhetően, és a projekt teljes költségét ebből finanszírozzák. E pályázati fejlesztéseket az udvari folyosón elhelyezett tablók mutatják be.
Kevésbé látványos, de a működés elengedhetetlen kelléke a leltárkönyv, melyet az intézmény helyi néprajzért felelős kollégája, Kirmer Anna készített el.
Ruttkay-Miklián Eszter beszélt a már megvalósított projektekről és a terveikről. Mellette Tóth G. Péter muzeológus, a TIOP projekt menedzsere és Varga Gábor, az önkormányzat pályázati referense. Az alsó képen: a múzeum igazgatója azt a diagramot mutatja, amely kimutatja, hogy a terveik nagy részét pályázati úton valósítják meg
A Rokon Népek Napját is megtartják
A Nemzeti Kulturális Alap további pályázatán is eredményesnek bizonyult a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház. Háromszázezer forintos támogatást kaptak, amit a Rokon Népek Napja rendezvényre fordítanak idén ősszel. Ruttkay-Miklián Eszter elmondta, ennek kultusza a harmincas években kezdődött, ekkor tartották meg először Észtországban, Finnországban és hazánkban is. Az Országgyűlés a közelmúltban nyilvánította a finnugor nyelvrokon népek napjává minden év októberének harmadik szombatját. A zirci programot többnaposra tervezik.
Kelemen Gábor sajtóreferens
