Költészet-napi ünnepség Oszter Sándorral és Failoni Donatellával
Bár az Alföldön betyároskodott, nagyon szereti Sobri Jóska földjét a filmvászon Rózsa Sándora, aki a szórakoztató történetek, viccek mellett nagyhatású költeményeket is előadott a Magyar Költészet Napjának zirci ünnepségén. A közönség után Thomas Mann-t üdvözölte először József Attila nyomán.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész bólogatott, amikor Slajchó Lujza, a Reguly Antal Általános Iskola magyar szakos tanítója Latinovits Zoltánt idézve elmondta, sehol nem született annyi égi antennás, kiválasztott poéta, mint nálunk. Közülük Ady Endre, Illyés Gyula, Jókai Anna, Örkény István volt a szereplője a műsornak.
Oszter Sándortól megtudtuk, hogy 1964 óta lép fel költészet napi ünnepségeken, s örömét fejezte ki, hogy megmaradt ennek a hagyománya, még ha régen egészen más hangulatúak is voltak ezek a rendezvények. Győrben született, s gyakran átutazott Zircen, kirándulások emlékei is fűzik városunkhoz. Visszatérő vendége a Bakonynak, nagyon szereti ezt a tájat. Tudta, hogy „betyárvilágba” érkezik, ezért tarsolyában sok lovas viccet hozott, s persze felidézte leghíresebb szerepét is, mellyel ismertté vált az egész ország előtt. Azt mondta, sokat ült lovon életében, hol az egyik, hol a másik felére esett a lónak. Felesége, Failoni Donatella zongoraművész előbb Beethoven Für Elisét játszotta, kíséretében hangzott el Shakespeare 95. szonettje, majd a páros egy régi kuplét előadva azt üzente a közönségnek, hogy tanuljon meg komédiázni, „mert minden, minden csak komédia!”.
A közművelődési klubtermet „kinövő” nézősereg vastapssal jutalmazta a produkciót.
Oszter Sándor szaval a zirci könyvtár közművelődési termének színpadán
Kelemen Gábor sajtóreferens
