Szent Márton ünnepe a magyar néphagyományban a gazdasági évet lezáró ünnep.
A tél kezdetét jelzi: eddigre mindenhol elszámoltak a pásztorok a rájuk bízott jószággal, és a gazdától megkapták járandóságukat. A betakarítási munkálatok is lezárultak erre az időszakra, sőt az ősszel szüretelt szőlőből is kiforr az új bor. November hónapot "kis farsangnak" is nevezték, mert ekkor még meg lehetett tartani a lakodalmakat és vigasságokat, amelyeket az adventi időszakban tiltottak. (Folytatáshoz (és programokhoz) kattints a címre!)
Márton valós történeti személy: Pannóniában, Szombathelyen született 317 körül, apja római százados volt. Márton is katonaként került a mai Franciaország földjére, ahol keresztény hitre tért, és kolostort alapított. 371-ben püspökké szentelték Tours-ban, így Franciaországban is igen népszerű. A legenda szerint Szent Márton – a szerénysége miatt – nem akart püspök lenni, ezért elbújt a libák óljában. Azok azonban hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét, – innen a Szent Márton lúdja elnevezés.
Ezen a napon hagyományosan libát ettek a paraszti családok, mert úgy tartották, aki ezen a napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog. A népi hagyomány szerint a Márton-napi sült lúd mellcsontjából jósolták meg a téli időjárást: amennyiben a mellcsont fehér színű, akkor hosszú, havas, hideg tél várható. Ha a mellcsont piros, csak amolyan fekete karácsonyos, locs-pocs időre lehet kilátásunk. „Ha Márton napján a libák korcsolyáznak, akkor karácsonykor bízvást bőrig áznak” – hangzik a mondás.
A Márton-napi lúdból illett küldeni a papnak is. De ha már kötelező volt, akkor a legkevesebb húsú hátsórészt küldték, – innen ered a "püspökfalat" szavunk. A 18. században a lúd hátulját gyertyapecsenyének is nevezték, mivel falun, tanyán Márton-napján gyújtották meg először este a világosságot adó gyertyát, lámpát, pilácsot.
Általában erre a napra forr ki az újbor, – a kicsit még csípős ízű nedűt Szent Márton boraként is emlegetik, mert a "bornak Márton a bírája." A középkorban az ekkor fogyasztott bort gyógyító hatású szentelménynek tartották Magyarországon. Márton-napkor, ahol a templomnak ő a védőszentje, – de máshol is sok helyen – búcsút, bált tartanak.
Szent Márton nevét több településünk neve őrzi. Pannonhalma eredeti neve Győrszentmárton, ahol 1002-ben Szent Márton hegyén építtetett templomot Szent István királyunk.
November 11-én hazánkban és a tőlünk nyugatra eső országokban kisebb-nagyobb ünnepségek és hagyományőrző rendezvények formájában egyaránt megemlékeznek Tours-i Szt.Mártonról.
Városunkban több "Márton-napos" lehetőség közül lehet válogatni:
A Városi Könyvtárban:
Fények kis házikói - november 8-án lampionkészítés gyerekeknek
Külön válogattuk a Márton-napi hagyományokkal, történetekkel kapcsolatos könyveket, és a libás ételeket tartalmazó kiadványokat - hogy ne kelljen keresgélni az e témában érdeklődőknek.
Közterületen:
MÁRTON-MARATON - Egy lazázós kocogás november 9-én, pénteken - egy kör a városban. A Márton nap és a Diabétesz Világnap alkalmából szervezett programon mindenki annyi kört fut, amennyi jól esik neki, és egy lampiont helyez el a futókörön.
Általános Iskola: Márton-napi lampionos felvonulás november 9., 16.30 órakor, indulás az F épülettől.
Márton-napi libanapok - Bagolyvár fogadó 2012. november 9-11-ig libás ételek a terítéken
.jpg)
