A jövőbeni hulladékgazdálkodási tervekről is szó esett a Városháza legutóbbi fórumán
Miért emelkedett a hulladékszolgáltatás díja ettől a hónaptól? Mivel tud többet az új rendszer, mint a régi? Milyen tervek vannak a hulladékszigetek körül kialakult kaotikus állapotok felszámolására? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ Horváth Zoltántól, a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. városgazdálkodási igazgatójától, aki a képviselő-testület legutóbbi ülésén – a kapcsolódó napirend alatt – rávilágított arra, mi zajlik a hulladékgazdálkodás háttérfrontján.
Beindult a királyszentistváni üzem, július 1-jétől emelkedtek a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási díjak.
A városháza fórumán a „VKSZ” képviseletében jelenlévő Horváth Zoltán a napokban életbe lépő új rendszerrel kapcsolatban adott tájékoztatást.
– Közel nyolcéves projektről beszélhetünk. 158 település társult egymással, hogy 20-30 év távlatára megoldja a lakossági szilárd hulladék elhelyezését.
Az igazgató felidézte, hogy eredményesen pályázott a társulás, uniós és állami támogatást egyaránt nyert a projekt megvalósításához, tíz százalékos önrészt kellett biztosítani az induláskor. Elkészült a rendszer királyszentistváni központtal, de mint azt megtudtuk, nem csak ez a település a hulladék célpontja. Akár a klasszikus filmtrilógiák, ez a projekt is három részből áll: LOT 1, LOT 2, LOT 3. Az igazgató ismertette az egyes „epizódokat”, az első Királyszentistvánon játszódik. A központ egy mechanikai, egy biológiai kezelőből és egy öthektáros, korszerű hulladéklerakóból áll. A „2” helyszínei Ajka, Veszprém, Pápa és Tapolca, ahol új szelektív válogatócsarnokok kerültek kialakításra, illetve a megyeszékhely kivételével ezekben a városokban átrakó állomásokat is telepítettek. Balatonfüreden komposztáló üzem működik. A „3”-ba városunk is beletartozik a további 157 településsel együtt, hiszen a projektnek ez a része 400 szelektív hulladéksziget telepítését jelenti, a sárga, kék, zöld konténerek a tavalyi évben kerültek kihelyezésre Zircen.
– Amikor elkészült a rendszer, annak üzemeltetésére a társulás pályázatot írt ki. A pályázatot a hulladék gyűjtésével és szállításával foglalkozó, hat cég által létrehozott konzorcium nyerte meg.
A projekt első jelei Zircen: tavaly tavasszal nyolc szelektív hulladékgyűjtő szigetet telepítettek városunkban
A hulladék kezelésére új céget kellett létrehoznia a konzorciumnak, amely a keresztségben az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Kft. nevet kapta. Arra is emlékeztetett az igazgató, hogy a július 1-jével életbe lépő kéttényezős díj már 2010-ben bevezetésre került volna, de egy tűzeset miatt nem tudott indulni a teljes rendszer. A beruházó a társulás, amelynek a szolgáltató bérleti díjat fizet az üzemeltetett vagyonért.
A zirci hulladéknak két útja van: a települési szilárd hulladékot a kukásautók közvetlenül Királyszentistvánra szállítják, a szelektív szigetekről pedig a megye nagyvárosainak válogatócsarnokaiba kerül a szemét hetenkénti ürítéssel.
Horváth Zoltán elmondta, alapdíj a lakatlan ingatlanokat is terheli, de ez esetben az űrtartalomtól függő díjat csak akkor kell megfizetni, ha használják a szolgáltatást, tehát kint van a kuka a ház előtt. Hozzátette: Zircen nagyon sokan használnak 110 literes gyűjtőedényt, amit csak annak tönkremenetele esetén kell lecserélniük az ingatlantulajdonosoknak saját költségükön a rendszeresített méretű 120 literes edényre. Alvállalkozóként továbbra is az ION-X Kft. végzi a szolgáltatást városunkban.
A változást megérzi az emberek pénztárcája. Ottó Péter polgármester arra volt kíváncsi, hogy mi indokolja a jelentős díjemelkedést, mivel tud többet az új rendszer a réginél. A városvezető tisztában volt azzal, hogy a szolgáltató által fizetett bérleti díjat érvényesíteni kell a lakosság felé, ezért megkérdezte azt is, mi is tulajdonképpen ezzel a cél. Felmerült továbbá, hogy mi indokolja alapdíj fizetését a lakatlan ingatlanokra.
Horváth Zoltán rávilágított, a lakosság ugyanazt látja, mint eddig, a rendszer a háttérben tud többet. Összehasonlításképpen elmondta, a régi rendszerben a lakossági hulladék kilencven százaléka lerakásra került, ezen túl már csak harminc százalék kerül lerakásra, a többit hasznosítani fogják, nagymértékben csökken a környezetszennyezés.
Horváth Zoltán, a "VKSZ" városgazdálkodási igazgatója kimerítő tájékoztatást adott a változásokkal kapcsolatban és a felmerülő kérdésekre is válaszolt
A bérleti díjra vonatkozó kérdésre úgy reagált: 20-25 év múlva egy sokkal korszerűbb rendszer kiépítése válik majd indokolttá, amihez szükség van bizonyos tőkére, hiszen nem valószínű, hogy újabb uniós forrás érkezik majd egy több milliárd forintos beruházásra.
A 221 forintos alapdíjjal kapcsolatban elmondta: minden szolgáltatásnál van egy rendelkezésre állási díj, ami ez esetben azt jelenti, hogy a kukásautónak a lakatlan ingatlan előtt is el kell mennie.
Akárcsak a májusi testületi ülésen, ezúttal is a hulladékszigeteken kötöttünk ki, újból terítékre kerültek a kaotikus állapotok. A szolgáltató képviselőjének jelenlétében talán most még inkább helyénvaló volt a probléma felvetése, bár múltkori képsorunk azt mutatta be, hogy a nem megfelelő hulladékkezelés miatt bizony a lakosságnak is komoly szerepe van a városképet csúfító látvány kialakításában.
Az igazgató elmondta, nem csak Zircen uralkodnak kaotikus állapotok a hulladékszigeteken. Máshol is előfordul, hogy a lakossági kommunális hulladékot szelektív szigeteken helyezik el. A felelőtlen hulladékkezelés ellen tehetetlen a szolgáltató, a túlcsordulást viszont meg tudják akadályozni úgy, hogy újabb járatokat indítanak, vagy plusz edényeket helyeznek ki. Azt is megtudhattuk, hogy nagyon válogatós a szolgáltató, persze pozitív értelemben. A begyűjtött hulladékot még tovább szelektálják, más-más ugyanis a piaci áruk a különböző színű PET-palackoknak. Az újság- és kartonpapírt szintén különválasztják egymástól a csarnokokban. Az igazgató elmondta, ezek a termékek eladhatók, de a kommunális hulladékból kiválogatott könnyített frakciónak, ami Királyszentistvánon bebálázásra kerül, még nincs meg a helye, ezen a téren fejlesztést kell majd elvégezniük. Építési hulladékot nem tud fogadni a kezelőközpont, annak külön gyűjtőpontot szeretnének kialakítani, ahol leőrlik, s szintén újrahasznosítják a törmelékeket.
Horváth Zoltán a jövőbeni tervekről is beszélt, ha eredményesen pályáznak, akkor a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést is szeretnék megvalósítani. A közterületi lomtalanítást megszüntetnék, hulladékudvarokban gondolkodnak, ahol egy személyzet mindenféle hulladékot átvenne.
Ottó Péter polgármester elmondta, Zirc nyitott a szolgáltatás fejlesztését célzó újító kezdeményezésekre, sőt, a házhoz menő gyűjtés tapasztalatainak felmérésére településünk ideális méretű lehet. A hulladékudvarok létesítése pedig már korábbi beszélgetések tárgyát képezte – tette hozzá. Szó esett a komposztálásról is, amely mellett 2010-ben mintegy 500 zirci háztartás nyilvánította ki szándékát. Ennek a folyamatnak a beindulása is egy pályázat függvénye, melyet az igazgató tájékoztatása szerint elnyert a társulás, és ebben az évben meg is kell valósítani.
Építési törmelék Akli városrészben, a Kőris utca végében. A bontás során keletkezett hulladéknak is meg szeretné találni a helyét a szolgáltató, gyűjtőpont kialakítását tervezik (Fotó: archív)
Kelemen Gábor sajtóreferens
