Újabb kárpátaljai településre szállítottak magyar nyelvű irodalmat zirci civilek – riport Kőrös János főszervezővel, fuvarossal
2009 óta a lakosság bevonásával folyamatosan gyűjtik zirci civilek Kárpátaljának a magyar nyelvű irodalmat. Nemrégiben a harmadik szállítmányra került sor. Az első két alkalommal Dercen településnek adományoztak könyveket, ezúttal a szolyvai magyar iskola és óvoda működését igyekeztek segíteni városunk polgárai Kőrös János vezetésével. (Folytatáshoz kattints a címre)
– János, hogyan kezdődött a kárpátaljai barátság?
– 2009 augusztusára nyúlik vissza a kapcsolat, amikor a Kárpát-medencei Magyar Fiatalok Hagyományőrző Találkozóját szerveztük. A Vajdaságból, Erdélyből, Kárpátaljáról és a Felvidékről érkeztek tánccsoportok. Pék László megkérdezte a kárpátaljai Dercen település kultúrház-igazgatóját, hogy mi az, amire a legnagyobb szükségük lenne. Az igazgatónő válasza az volt, hogy magyar ajkú könyvekre, ugyanis abban nagy hiányt szenvednek. Segíteni szerettünk volna nekik, ezért könyvgyűjtési akciót hirdettünk meg különböző csatornákon keresztül. Örömmel tapasztaltuk, hogy komoly lakossági megmozdulás történt Zircen és a környező településeken. Könyvkiadókat, könyvterjesztőket is megkerestünk, akiktől szintén nagymennyiségű és nagyon értékes könyveket kaptunk.
Három szállítmányra került sor, mindig az április-májusi időszakban. A gyűjtés viszont folyamatos volt, tehát annyi könyv jött össze, hogy egy fordulóval nem sikerült elszállítani. „Fél szoba”, „Plafonig ért” – próbálja érzékeltetni a mennyiséget Körős János, a súly mértékegységek közül pedig mindenképpen a tonnát kell segítségül hívnunk. A fuvaros egy kicsit hajóskapitánynak érezte magát, elmondta, nehéz volt kormányozni a terepjárót, úgy meg volt rakva.
Az akció legaktívabb civil szervezete az Erdélyi Baráti Kör Barótért Egyesület volt. A gyűjtést később már nem is hirdették a szervezők, hiszen gondot okozott a könyvek tárolása. Könyvhegyek álltak a rendszerezést végző városi könyvtárban, egy könyvelő irodában, a polgármesteri hivatal építésügyi osztályán abból az irodalomból, amely egy-egy szállítás alkalmával nem fért fel a platóra.
A főszervező elmondja, a Rákóczi Szövetség helyi szervezete is csatlakozott a gyűjtéshez, közreműködésük révén a zirci katolikus egyháztól is nagy mennyiségű könyvet kaptak. Ezeket azonban Erdélybe szállították, mert Kárpátalja lakossága túlnyomó többségben református vallású.
Oda-vissza mintegy ezer kilométer volt az út, és nem csak a fuvart vállalta, az üzemanyagköltséget is biztosította Kőrös János.
– Az első szállításkor polgármester úr is képviselte városunkat, hivatalos átadás történt. A kárpátaljai magyarok mindig ugyanazzal a kedvességgel, „csinnadrattával” fogadnak minket. Színvonalas műsort állítottak össze a részünkre, hallatlan vendéglátásban volt részünk.
A „kormányost” párja mindegyik alkalommal elkísérte, s a gyűjtésben résztvevő civilek közül is többen tettek látogatást Kárpátalján.
Míg a zirciek könyvekkel, a derceniek tánctudásukkal ajándékozzák meg városunkat, a 2009-es hagyományőrző találkozót követően a Gyöngyösbokréta Néptánccsoport újra fellépett Zircen, a tavalyi Bakonyi Betyárnapokon. Az Erdélyi Baráti Körnek köszönhetően több napot is eltöltöttek nálunk.
– A határon túliak részéről Fodor Zsolt ungvári magyar konzul hathatós segítségére mindig is számíthattunk, neki is köszönhető, hogy a könyveket el tudtuk juttatni rendeltetési helyükre. Az ő javaslatára szállítottuk a legutóbbi adagot Szolyvára, amely Dercennel ellentétben szórvány magyar település, tehát még nagyobb ínséget szenvednek a magyar nyelvű könyvekben.
Körős János ismerteti a könyvek Kárpátaljára jutásának történetét a szolyvai iskolában. Fodor Zsolt ungvári magyar konzul és a pedagógusok hallgatják (Fotó: Kövér Klára)
Május végén az intézmény levélben is köszönetet mondott az adományért
Gyermek-ifjúsági, ismeretterjesztő és szépirodalom került a kárpátaljai könyvtárak, iskolák polcára. Kőrös János arról is beszélt, hogy újabb szállítmányok vannak tervben még ebben az évben, és oda fogják vinni, ahol a legnagyobb szükség lesz rá, tehát legközelebb is hallgatni fognak a konzulra. A gyűjtés a felhalmozódott könyvek okán egyelőre „pihen”, az óvodában őrzik azt az irodalmat, amelynek pontos jövőbeni helyét egyelőre nem ismerjük.
Nagyon odafigyelnek arra, hogy ne sérüljön a szállítmány, ezért – mint Tóték – dobozolnak, a platóra vagy csomagtérbe kerülő dobozokat pedig ponyvával takarják. Így óvják-védik a lapok között megbújó mese- és regényhősöket, akik összekapcsolják egymással Zircet és a kárpátaljai településeket.
A szervező, kérdésemre válaszolva elmondja, nem tiltják a magyar nyelvű irodalmat a szomszédos országban, sőt az iskola falán kint lehet a magyar címer, magyar zászló.
Kőrös János másik „profilja” a határon túli kapcsolatok ápolásában teremlabdarúgó-tornák szervezése. Először az erdélyi Kézdiszentlélekről, majd a felvidéki Vágfarkasdról érkezett futballcsapat, hogy barátságos szellemben összemérjék erejüket a zirciekkel. A szlovákiai magyar labdarúgó együttes vendégsége egy bakonyszentkirályi kapcsolatnak köszönhető, a két település református egyházközösségének viszonyából nőtte ki magát.
A zirciek folytatják a hagyományt, és az újabb könyvszállítás mellett újabb teremfoci szervezése is lesz.
Balról: ezt a nyakláncot viselte a derceni Gyöngyösbokréta Néptánccsoport a tavalyi Betyárnapokon. Jobbról: a szolyvai iskolában a magyar zászló és címer mellett a magyar nép Himnusza is látható a falon
Kelemen Gábor sajtóreferens
