A trianoni diktátumra emlékezett Zirc és térsége
„Nagy-Magyarország széjjeltépve, de élnek még magyarok. Lásd Erdélyt, nézz a Felvidékre, Versailles, Trianon nem volt béke! Csupán vak bosszú aratott” – mondta Trieblné Stanka Renáta, Csesznek polgármestere Trianonra emlékező beszédében a zirci Országzászló Emlékműnél. Hozzátette: 1920. június 4-én egy felfoghatatlan tragédia történt, ami azóta is fáj minden magyarnak, függetlenül az országhatár helyétől. Két fiatal harangszó kíséretében felsorolta az elszakított területek nagyobb településeinek neveit.
A térség képviseletében beszédet mondó Trieblné Stanka Renáta ismertette a trianoni diktátum előzményeit. Mint elmondta, Szent István országát nem a harctéren, hanem a tárgyalóasztalnál vesztettük el. – A golyó, amely kioltotta Ferenc Ferdinánd életét, belekeverte az országot a nagyhatalmak küzdelmébe, melynek végén a legyőzöttek sorsában Magyarországnak is osztoznia kellett – mondta el a településvezető. Arról is beszélt, hogy Trianon óta felnőtt két generáció, s nincsenek tisztában történelmünkkel. Ez azonban nem az ő hibájuk, hiszen elhallgatások, hazugságok, ferdítések történtek. Az egyik legnagyobb veszteségnek a nemzeti összetartozás érzésének csökkenését nevezte a cseszneki polgármester. Szerinte az elmúlt évtizedek hibáinak kijavításához újabb évtizedek kellenének. „Lesz vajon elég időnk arra, hogy jóvátegyük elődeink elkövetett bűnét, vagy hagyjuk, hogy szétessen a magyarság?” – hangzott el a súlyos kérdés a Rákóczi téren. – Tanult fiataljaink nagy része most is abban látja a jövőjét, ha nyugatra tekint. Biztos megélhetést, végzettségének megfelelő munkát, ehhez járó anyagi megbecsülést kevesen találnak itthon. De vannak csodák, amelyek életben tartották a magyar mentalitást, kultúrát – mondta a szónok. A határokon kint rekedt, nyolc országban szétszórtan élő magyarokról úgy szólt: kézművesek, táncosok, írók, művészek és pedagógusok tudatosan élik magyarságukat, segítségükkel a mai fiatalok követik a nagyszüleiktől örökölt hagyományokat.
„Nekünk, itthoni szülőknek is kötelességünk gyermekünket úgy nevelni, hogy büszkék legyenek történelmi múltunkra, igazi magyarságtudattal éljék életüket” – hangzott el Trieblné Stanka Renátától.
Talabér Márta országgyűlési képviselő egy korabeli tudósítást idézett Trianon kapcsán, és elmondta: 1920. június 4-én, pénteken, magyar idő szerint 16.30 perckor írták alá a világtörténelem legigazságtalanabb békediktátumát. Hozzátette: nem lehet ugyanis szerződésnek nevezni azt az okmányt, amelyet az egyik fél meghallgatása, véleményének figyelembevétele nélkül fogalmaztak meg, az aláírás tehát kényszer hatására történt. Elmondta, a diktátum okozta nemzeti tragédia mélységét és méreteit csak akkor értjük meg igazán, ha a számok tükrében vizsgáljuk a történteket. A történelmi Magyarország 282 870 négyzetkilométer területéből 103 093 Romániához, 61 633 Csehszlovákiához,
Gróf Apponyi Albert, az 1920-as párizsi békekonferencia magyar delegáció-vezetőjének útját is érintette mindkét emlékező. Triebl Stanka Renáta polgármester a politikus vonatra való felszállása előtti gondolatát idézte: „semmi jóra nem számítok”. A magyar küldöttség január 7-én érkezett meg Franciaországba, és rögtön házi őrizetbe kerültek – mondta el Talabér Márta országgyűlési képviselő. Hozzátette: hazánk delegációja nem vehetett részt a diktátum megfogalmazását követő vitában, fegyveres katonák és detektívek hada vigyázott arra, hogy senkivel se érintkezhessenek. A diktátum tanulmányozására mindössze egy napot kaptak. „A békefeltételek úgy, ahogy azokat önök szívesek voltak nekünk átnyújtani, lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok” – mondta a gróf a konferencián. Apponyi arról is beszélt, készen állnak vereségük váltságdíját megfizetni, de kifejezését adta annak, hogy nem ez az újjáépítés egyedüli elve. Francia, angol és olasz nyelven elmondott beszéde nagy hatást gyakorolt egyes küldöttekre, de akkor már el volt döntve minden – hallhattuk Talabér Márta beszédében. A gróf – miután a konferencia véglegesnek nyilvánította a diktátum szövegét – május 17-én visszaadta megbízatását. „Magyarország sorsa megpecsételődött” – zárta gondolatait térségünk országgyűlési képviselője.
Az emlékezőbeszédeket az olaszfalui Szivárvány kórus és Egervölgyi Dezső, a Zirci Országzászló Alapítvány kulturális felelősének gondolatai szakították meg, áldást mondott a nemzetre Huszár Lőrinc perjel atya, Vecsey Katalin református lelkipásztor és Magassy Zoltán evangélikus lelkész. A szervezetek és intézmények képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit az emlékműnél.
Zirc Városi Önkormányzat nevében Ottó Péter polgármester és Horváth Ivett önkormányzati képviselő hajtott fejet a trianoni tragédia előtt
Kelemen Gábor sajtóreferens