Itt a kikelet menthetetlenül, ilyenkor elkapja az embert az a bizonyos tavaszi fáradtság. Ezért, hogy ne terheljem az olvasókat, a hétre főleg rövid hírekből válogattam. Vicces történet nemcsak rátótiakkal, hanem zirciekkel is megesik, mint azt a mákos töltények példája mutatja. Visszatérünk az 1932-es szökött fegyenc ügyéhez, mert a rabló kézre kerítői magkapták érte a jutalmukat. Tavasszal kezdődnek az építkezések, ahogy erről a Zirc és Vidéke és a Napló is beszámolt. Megtudhatjuk, hogyan nézett ki egy szocialista aranylakodalom, végül egy hosszabb lélegzetű történettel a középkori Akliba juttat vissza minket Hogyor József.
105 éve
A 18. századi apátság és Martin Heinrich KlaprothZirc és a cirkónium. Kevesen tudják, hogy egy kémiai elemnek községünk, Zirc adta a nevét. Történt pedig, hogy a nagy német kémikus, Klaproth Márton Henrik Magyarországon járt a budai egyetem meghivására 1790-ben. Utazását Zircen szakította meg, a tudóst Veltzel apát úr fogadta, aki közismerten nagy irodalom- és tudománypártoló volt. A vendég két napot időzött az apátságban, kipihente a hosszu ut fáradalmát. Munkásságáról beszámolt az apát urnak, aki ezt jószándékuan 500 forinttal meg is támogatta. Kalproth tisztelete jeléül megigérte, hogy a következő általa felfedezett elemet községünkről nevezi el. Igy is lett, hiszen 1791-ben ásvány elemzése során egy addig ismeretlen fémoxidot talált, amit zirconiumnak hivott, amely magyar nyelvünkben pedig, a történelem kiszámithatatlan viharai miatt cirkóniumként honosodott meg. Többször tapasztaltuk már, hogy egyes dolgok eredete a ködös multba vész, ahogy ez a cirkóniummal is történt.
Hírmúzeum 1907. évi számának április 1-i Hírek rovatából
100 éve
Lőpor helyett mák. P. J. zirczi gazda a borzavári Bocskor hegyen tuskókat és köveket akart robbantani. E végből megtöltött több töltényt lőporral és feleségével együtt kiment a helyszinére. A töltényeket elhelyezte a tuskó alá. A kanócot meggyujtották és sebes iramodással tisztes távolból várták az eredményt. Sokáig vártak már, míg végre rá is megunták a várakozást és kellő óvatossággal, földön csuszva a korosabb házaspár a tuskóhoz. A férj remegve emelte ki a töltényt, melynek kanóca már teljesen beégett és ki is aludt. Vizsgálják a töltény előttük ismeretlen hibáját. Felbontják és ekkor veszik észre – érthető bámulatukra, hogy a robbantásra szánt töltényeket lőpor helyett – mákkal töltötték meg. Ez idáig teljesen fedezi a valóságot. Azonban az már nem igaz, hogy a hitves meg mák helyett lőporral hintette volna be az az nap folyamán sütött mákos rétes hófehér tésztáját.
80 éve
Kitüntető elismerés. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter őnagyméltósága, Szedlmayer György és Radics József uradalmi erdőőrök, Imremajor-pusztai lakosoknak egy katonai börtönfegyenc elfogatása alkalmával tanusitott bátor magatartásukért elismerését fejezte ki. Az elismerő okleveleket dr. Sült Lajos főszolgabiró fogja kitüntetetteknek átadni.
Zirc és Vidéke 1932. évi március 27-i Hírek rovatából
75 éve
Uj községháza épül Zircen.
A Képviselőtestület f. hó 21-én gyülést tartott. Elhatározták: 1. hogy az uj községházát a biróság épülete melletti telken építik fel, amely a község tulajdona. Az építkezéshez a belügyminisztériumtól segélyt kértek.
2. Az országzászló bizottság javaslatát elfogadták, amely szerint az országzászló a Rákóczi tér közepén levő fák elé kerül.
Zirc és Vidéke 1937. évi március 28-i számából
45 éve
Húsvéti aranylakodalom Zircen
Bensőséges, szocialista családi ünnepséget rendeztek húsvétvasárnap délelőtt Zircen, a községi tanácsházán. Itt ünnepelte aranylakodalmát, azaz ötvenedik házassági évfordulóját a világhírű zirci arborétum őre, Papp János és felesége. Az idős házaspárnak öt gyermeke, huszonnégy unokája és hat dédunokája van már. A jubilánsokat az ünnepségen Hajba Dezső, a községi tanács vb titkára üdvözölte ünnepi beszéddel, majd az általános- és középiskolások, az erdészet szakszervezeti bizottsága s más intézmények képviselői köszöntötték őket.
A szocialista családi ünnepek – esküvők, névadók, temetések – sorát így elsőként új „műfajjal” gazdagították Zircen: társadalmunkhoz méltó külsőségek közt megrendezett aranylakodalommal.
Napló 1967. évi március 29-i számából
35 éve
200 személyes óvoda Zircen
Zirc nagyközség központjában 200 személyes óvodát épít a tanács. A nagyarányú építkezést a helyi termelőszövetkezet építő brigádja végzi. A tervek szerint szeptemberben megnyitják az új óvodát.
(Fotó: Borbás János)
Napló 1977. évi március 30-i számából.
Ötven lakás, két épületben
Két többszintes épülettömbben 50 lakás építését kezdték meg Zirc központjában. A lakások központi fűtésesek lesznek, tanácsi értékesítésűek. Az egyik épületet a nagyközségi tanács szolgáltató üzeme, a másikat pedig a zirci vegyesipari szövetkezet építi. Képünkön: az első épülettömb.
(Fotó: Borbás János)
Napló 1977. évi március 31-i számából.
30 éve
Jobbágyfelkelés Akliban
Ámul az ember, amint a Pápai útra kanyarodik Zircen, és megcélozza a Bakony rengetegét: Bőven csobogó, kristályvizű forrásokat lel a község melletti sziklás legelőn. Az erdőbe érve nem tudja, merre fordítsa fejét. Balra, az igazi bakonyi sűrűt, vagy jobbra a hatalmas sima kérgű bükköst figyelje-e? Esetleg a távolabb sötétlő fenyvesre vessen-e pillantást?
A meredek alján túl, a bokrok közül kiérve szinte megfogja az ember szemét az ezerhétszázas években készült vár forma épülettömb, Akli majorja. Az útikönyvek-tájékoztatók semmit sem mondanak a bakonybéli, majd a zirci apátság egykori pusztájáról, amelynek közelében csak pár évtizede épült néhány ház, így nyerték el a községi rangot. Pedig nagy idők tanúja volt a török világban megsemmisült község.
I. István idejében védett királyi birtok volt a Bakony. Nagy királyunk aklot építtetett ezen a vízben-legelőben gazdag vidéken. A már 1037-ben templommal is rendelkező jelentős falut, Aklot, azaz Aklit (innen a falu neve) a bakonybéli apátságnak adományozta István király. A jobbágyság békésen élt-gyarapodott, fizette a tizedet ezen a vadregényes településen, 1250 táján, József apát kormányzása idején kezdődtek a bajok, és ennek utóda, az erőszakos Jakab alatt tetőztek. Hatalmas vagyonnal, tömérdek kinccsel rendelkezett a bakonybéli kolostor, de az apát szerzési vágya nem ismert határt. Olyan terheket rótt népeire, amelyeket végül már nem tudtak teljesíteni. Ilyenkor megjelentek Jakab poroszlói, aztán zuhogott a kardlap és a bot, nyikorgott a kaloda, csörgött a bilincs.
1254 májusában bakonybéli robotra rendelték a kolostor népeit. A birkákat már nyári szállósra hajtották, így a hodályban helyezték el a rengeteg népet. Együtt végezték a fárasztó napi robotot, este együtt kotyvasztották a jobbára gyökerekből, csalánból készült sanyarú ételeket. Látták egymás nyomorát-szenvedését, és megérett bennük a gondolat: így nem mehet tovább!
Egyik éjjel kivonultak a Szárazgerence völgyébe, a Köveshegy mögé, ahol hangos szóval is elmondhatták sérelmeiket, az apátság erdélyi sóbányászai, a dunai, drávai, tiszai és kőrösmenti halászai, trencséni juh ászai, a bolgár Vidinből jött fafaragói. Panaszkodtak a lovasszolgák, iparosok, kanászok. A szántóvetők ás szőlőmunkások elmondták, hogy a korábban rendes tizedek és a szokásos robotmunkák helyett az apát poroszlója foglalja le a termés felét. A másik felének fejében követelnek tőlük sört, bort, vásznat, zabot, a sörkészítéshez malátát, lisztet, ökröt, birkát, sertést, tyúkot, ludat, tojást, mézet, márcot, viaszgyertyát ás pénzt. Mindezeken túl a jobbágyfiatalokat akkor rendelheti belső szolgálatra az apát, amikor akarja. Ők dolgoznak a fonóházban, a kölestörőben, az állatok mellett. Ők tüzelnek, mosnak, végzik a kolostor körüli munkát. Különösen sérelmezte a nép, hogy a legények csak saját falujukból házasodhatnak, a lányok is csak helybelihez mehetnek férjhez. A közeli jobbágyokat könnyebben elérte az apát keze, így természetes, hogy a szomszédos Akliból való Szekeres mondott gyújtó beszédet. Ennek hatására kaszát-kapát-vasvillát fogtak az elkeseredett emberek és gyilkos szándékkal indultak a kolostor felé azon a holdvilágos éjszakán.
Ekkor rohanták meg őket az apátság fegyveresei és kezdetét vette a rövid, de kemény küzdelem.
Már-már kezdett összeroppanni a rosszul táplált, szervezetlen tömeg, amikor segítségükre sietett a közelben tartózkodó furfangos deák, Ormánd. A felkelők neki köszönhették győzelmüket, az elfogott támadók pedig az életüket. Megakadályozta a poroszlók karóba húzását, valamint a kolostor lerombolását. Az ő tanácsára, a foglyokkal együtt Akliba vonult a jobbágyság, és megtagadta az adózást. A felkelés vezetőinek nevében Ormónd fogalmazta meg a követeléseket, amelyeket személyesen vitt föl a királynak.
Negyedik Béla, Gál erdélyi püspököt és Ákos mester budai prépostot, valamint a királyné kancellárját bízta meg az ügy kivizsgálásával. 1254. július 4-én Akliban ült össze a csupa egyházi személyekből álló bíróság, ás súlyosan elmarasztalta az ugyancsak egyházi személyiséget, Jakab apátot. A jobbágyok visszanyerték régi jogaikat. A szokásosra csökkentették terheiket, és senkit sem büntettek meg a felkelésben való részvételért. A bakonybéli apátot a nyilvános feddésen kívül királyi kihallgatásra rendelte és ezer arany büntetésre ítélte a bíróság.
Sikeres munkálkodásáért birtokkal jutalmazta a király Ormándot.
(Elmondja a szerző április 2-án, pénteken a Petőfi Rádióban a 20.33 órakor kezdődő Iránytű című műsorban.)
Hogyor József
Copyright ©Zircinfo.
A szöveg nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználható. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.
