A legényegylet a párja a leánykör volt, akik szintén rendeztek farsangi mulatságot. Az idegenforgalom régóta fontos volt Zirc számára, igyekeztek az ideérkező vendégeket megfelelően tájékoztatni, ha kellett idegen nyelvű táblákon is. Egy ilyen akció kapcsán tett epés megjegyzéseket a Napló tudósítója településünkre. 1972-ben döntöttek arról, hogy az addig helytörténeti és néprajzi tárgyú Reguly Antal Múzeum új profilt kap, a Bakony természeti viszonyait fogja a továbbiakban bemutatni, kutatni.
Régi képeslap, felirat: Zirc. Erdőrészlet.
Tovább ►
70 éve
Zirci Kalász Leánykör f. hó 12-én tartotta kedves műsoros farsangi estéjét, melyen a Kalot és a Legényegylet tagjai is szép számmal résztvettek. A fiúk kedves, szerény, komoly viseletükkel a legnagyobb dicséretet érdemelték ki. Ahogy megszólalt a muzsika, megélénkült a terem is. A mindig jobban fokozódó hangulat feledtette az előbbi még eléggé érezhető hideget. A táncolni vágyó fiatalság mulathatott kedvére. Majd kedves műsor tette változatossá az estét. Először Kalmár Imrus mondott komoly, szép verset. Majd a „Farsang”-c. kis jelenetben bemutatták a farsangoló világ két táborát. Ügyesen mutatta be Szirbek Terus és Bognár Ilonka az „Utolsó 5 pengőben” az állandó pénzzavarban szenvedő bárónőt. Nagy tetszést aratott az „Utolsó szó”-c. kis jelenet, melyet nagyszerűen adott elő Kukoda Gizi és Lakner Eszti. A nevetéstől könnyekig meghatva tapsolt a végén a közönség. Pedig a java csak most következett! „Jánó szerencséje”-c. 8 vidám kis jelenetben nagyszerűen alakitotta a tót atyafit Kirsteuer Katalin. A hangulatot még melegebbé tette a jó meleg s finoman elkészitett tea. Olyan jól érezte magát mindenki, hogy észre sem vették az idő gyors előre haladását, mely végre is a hazamenetelt jelezte. Éreztük mindnyájan, hogy tiszta sziv tud örülni, hogy igy lehet nagyon szépen nagyon boldogan szórakozni. S megmutattuk, hogy valóban urai vagyunk önmagunknak, bolondos jókedvünknek, amikor mosolygó arccal, daloló lélekkel hazafelé indultunk.
Zirc és Vidéke 1942. évi február 22-i számának Hírek rovatából
45 éve
A megtévesztő „német-menetrend”
Zircen a MÁVAUT-állomáson, az idegenforgalmi hivatal dicséretére legyen mondva — gondoskodni igyekeznek arról is, hogy a németek eligazodjanak. Ám ez nem egészen jól sikerül. Egyszer azért mert nem messze, vagyis a zöldségüzletnél még karácsonyfák várják a vevőket az üzlet falának támasztva; szép nagyok, csak barnák. Az egyik német vendég nézte őket és elcsodálkozott. Nyilvánvalóan azt hitte, itt még nem voltak meg a karácsonyi ünnepek.
De ennek semmi köze az idegenforgalmi hivatalhoz. A német vendég (nem kitelepült; csak németül tudott) bement a MÁVAUT-állomásra. Ott van egy „Fehrplán”, azaz menetrend németül. Arról leolvasható, mikor megy autóbusz Borzavárra, Cseténybe, Gézaházára, Csesznekre. De — lévén szó „járási menetrendről” — az már nincsen rajta, mikor megy valamelyik városba, csak a magyar nyelvű menetrenden, amihez a vendég nem értett. Mondta a német vendég, hogy ő Veszprémbe menne, de oda nem megy autóbusz. Mondtuk neki, hogy megy, de ő e „Fehr-plán”-t mutogatta, hogy nem megy.
Szép a vendég-marasztalás. Szép, hagy a „járás” menetrendjét, s vele együtt idegenforgalmi nevezetességeit közlik. De, akármilyen fontos idegenforgalmi hely is a zirci járás, egyszer kimegy belőle minden külföldi. És tegyük is ezt lehetővé. Nem úgy, hogy isten hozott, ördög vigyen! Hanem kedvesen, eligazítóan; ebben segítsenek az efféle menetrendek is.
(P.)
Napló 1967. évi február 22-i számából
40 éve
Természettudományi múzeum létesül Zircen
Önálló természettudományi múzeummá bővítik Zircen az eddigi helytörténeti és néprajzi kiállításokat.
A Bakony természeti kincsei — történeti hagyományai, növény- és állatvilága — régóta foglalkoztatják a kutatókat, tudósokat és a tájat szerető emberek sokaságát. A tájegység történetének eddig összegyűjtött tárgyi emlékei, természeti adottságainak, növény- és állatvilágának jellegzetességét mutató rendszerezések tanulmányok, gyűjtemények meglehetősen elszórtan, ugyanakkor nagy számban találhatók megyénk múzeumaiban. A tíz évvel ezelőtt meghirdetett Bakony-kutatási program nyomán ugyanis sok értékes anyag gyűlt össze, amelyek alkalmasak már arra, hogy a táj történeti és természeti képét összefüggéseiben is a mai ember elé állítsák.
Így a megyei múzeumigazgatóság elhatározta, hogy az összegyűlt anyagot egy helyen, a már hagyományokkal rendelkező és a zirci apátság volt épületében működő helytörténeti kiállító termekben helyezzék el, annak önálló múzeummá történő átalakítása után. Egyben megbízást kap az új intézmény arra, hogy a megye természeti viszonyaival kapcsolatos kutatásokat szervezze, irányítsa, foglalkozzon megyénk természetvédelmével, különösen a természeti ritkaságok megőrzésére, felkutatására fordítson gondot.
Az új múzeum anyagát a Zircen találhatón kívül elsősorban a veszprémi Bakony Múzeum és a keszthelyi Balaton Múzeum természettudományos anyagaiból állítják össze. Így lesz a zirci Reguly Antal múzeum a Bakony természeti kincseinek őrzőjévé, bemutatójává, a további feltárások irányítójává. Az egész tájegység természeti viszonyait bemutató anyag azonban olyan nagy mennyiségű, hogy igényli a jelenlegi kiállítási terület nagymértékű bővítését. Ennek lehetőségei Zircen adottak, a volt apátsági épületekben. A község vezetői és a megyei múzeumigazgatóság megtette az első lépéseket az ott működő óvoda kitelepítésére. Ennek megtörténte után az épület alkalmassá válik az új megyei természettudományi múzeum elhelyezésére.
Napló 1972. évi február 24-i számából
Copyright ©Zircinfo.
A szöveg nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználható. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.
