Az év eleje - vízkereszttől hamvazó szerdáig - a farsang, így a bálok időszaka. Régen Zircen nagy hagyománya volt ennek, majd minden egyesület rendezett táncos mulatságot. Milyen hangulatban teltek? Hogyan vigadtak eleink? Erre kerestem most két példát.
.jpg)
Bál a Legényegyletben
Tovább ►
115 éve
Zirczi levél.
Zircz, febr. 21.
Egyik veszprémi ujság »zirczi pucs« czimen, még a mult hóban egy épületes czikket tett közzé, melyben azt irja, hogy sikerült Zirczen is az »egyesült ellenzéki vadgesztenyével kereskedő uraknak« alaposan felkeverni a társadalmi rendet és békességes egyetértést. Erre vonatkozólag, mintegy érezve az argumentálás szükségességét, azt hozza fel, hogy a »frondörködésnek első és legközvetlenebb« eredménye az volt, hogy a korcsolyabál épenséggel nem sikerült s hogy azon a publikumnak csak egy töredéke jelent meg. Most azonban volt Zirczen egy második mulatság, a mely azért is nevezetes, mert az a kaszinó tartotta, a melynek tagjait az emlitett lapocska »jakobinus« névvel tisztelte meg, a »zirczi pucs« -ban. Az első mulatságról, annak kedélyes lefolyásáról lapunk annak idején számot adott. A 20-iki kaszinóbalról, a melynek sikerülte élénk czáfolat a »zirczi pucs«-ra, álljon itt a kővetkező tudósitás:
Fél kilencz órakor kezdett gyülekezni a publikum és csakhamar az egész zirczi intelligenczia alig egy-két család kivételével, s a vidékről is számosan megtöltötték a táncztermet. Azt híszszük, hogy igen igen szerették volna a zirczi jakobinusok, ha a »zirczi pucs« irója ott lett volna és látva a fesztelen jó kedvet, szégyenlette volna el magát. Kilencz órakor rázenditett a Tóni czigány egy ropogós csárdásra, s a párok csupa tüzzel, elevenséggel boldogan kipirult arczczal járták a tánczot. Az első pillanattól fogva fesztelen jó kedv uralkodott a teremben, egyik »hogy volt«-ot a másik követte. Tiz óra után intonálta a Tóni az első négyest, a melyet még a gardedame-ok is csaknem mind tánczoltak. A jó kedv azután egyre fokozódott s mindvégig kitartott: reggel felé már maga a kaszinó épülete is rengett belé. 21-én sietett felkelni a nap, hogy a jókedvü társaságot még együtt láthassa, pedig bár aludt volna el, ugy sem a legszivesebben fogadták, mert midőn sugár hajával megjelent, mindenkit arra figyelmeztetett, hogy ideje lesz haza menni. 8 órakor oszlott el a vig társaság, a legkellemesebb hangulatban.
Itt még nem volt vége.
Felkerekedett a fiatalság és a déli vonattal egész Varsányig elkisérte a b.-szombathelyi Kellernét és szép szőke leányát, Erzsikét. Visszatérőben a »máv« akarta el venni jókedvüket.
Varsányból ugyanis azonnal indul vissza a vonat s igy jegyváltásra nem volt idő. Beállit tehát utközben a kalauz és egy horibilis összeget követelt, a társaság kielégitette az udvariatlan »máv«-ot s utazott tovább a gyönyörű vidékben gyönyörködve, midőn hirtelen a legvigabb leányka rágyujtott arra a nótára melynek a vége »no de nem baj«! — Erre azután megkezdődött a nótázás és a vadregényes »Czuha« völgye csak ugy visszhangzott a vig daloktól. A zirczi vasuti állomás vasárnapi publikuma még soha sem volt tanuja oly látványnak, mint a minőt az nyujtott, midőn a vig társaság kiszállt a vonatból. Igy volt vége a zirczi jakobinusok mulatságának, melyhez hasonló Zirczen talán még nem is volt.
Hogy mily szép számu publikum volt jelen és hogy abból nem hiányzott most sem ugyszólván senki a zircz intelligencziából, erre nézve álljon itt a hölgyek névsora:
Leányok: Keller Erzsike, (B-Szombathely) Eszlinger Olga, Kövess Margitka, (Veszprém) Tejfel Mariska, Tejfel Flóra, Tejfel Szeréna, Pongrácz Böske (Veszprém), Tóth Irénke, Fillinger Katicza, Fillinger Mariska, Strobl Hermin, Strobl Mariska, Szente Mariska, Mendelényi Emma, Berkgold Gizella, Berkgold Erzsike, Hindler Vilma, Hindler Gizella.
Asszonyok: Keller Mihályné, Eszlinger Jánosné, Andreé Gyuláné, Molnár Istvánné, Szűcs Albertné, Pongrácz Dánielné, Tóth Imréné, Havas Ágostonné, Fillinger Antalné, Berkgold Károlyné, Hindler Jánosné, özv Zsoldos Jánosné.
Veszprémi Hírlap 1897. évi február 23-i számából
75 éve
Magyarruhás párok hatásos felvonulása után, gyors csárdással kezdődött meg az utóbbi évek leghangulatosabb zirci bálja, a Magyar Bál.
A hetven rendező tánckedve hamarosan átragadt a közönségre. Mintha mindenkinek a talpa alatt égett volna a föld, ugy járta a táncot a Zircen még sohasem látott nagyszámu táncospár. Stein Ferenc cigányvajda jókedve pedig oly emelkedetté tette a hangulatot, hogy Nyári Gyula nyolc tagu zenekara alig győzte talp alá való csárdással és az ujabb táncdarabokkal. A fénypompába öltöztetett és hangulatvilágítással is ellátott teremben nézni is öröm volt a hajnali órákig vidáman táncoló tömeget.
A fényesen sikerült este pompás hangulatával mindenkit kielégített, az erkölcsi siker tehát óriási volt. Az anyagi sikerrel azonban a rendezőség nincs megelégedve, mert az országzászló alap javára rendezett január 9-i Magyar Bál tiszta jövedelme csak 150 P.
Valamelyik magyar bálon
Itt említjük meg, hogy az éjfél utáni szünetben vitéz Mészáros István fényképész, a veszprémi királydijas dalárda tagja, mikor már a báli felvételeket elkészítette, néhány magyar nóta eléneklésével kedveskedett a közönségnek. A hatalmas siker és taps, ami nótáit követte, élő bizonyítéka annak, hogy helyben is akadnak tehetségek és ha rendezni akarunk valamit, nem kell művészekért és művésznőkért feltétlen máshová mennünk.
Zirc és Vidéke 1937. évi január 17-i számából
Copyright ©Zircinfo.
A szöveg nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználható. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.
