A Postás Erdei Házat 1934. július 3-án avatta fel Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter. Az eseményről a korabeli filmhíradó is beszámolt, sajnos ennek az anyaga nem maradt meg az utókornak. A házhoz a telket, építési anyagot a Ciszterci Apátság biztosította, a kivitelezést pedig a Magyar Királyi Posta Jóléti Alapjából fedezték. A ház nemcsak a posta dolgozóinak nyújtott pihenési lehetőséget a Bakonyban, mert bárki szállást nyerhetett, de ebédlőjét - mint a bemutatott beszámolóból megtudhatjuk - a zirciek is szívesen használták.
Ha az aklisi asszonyok 1961-ben kézimunkaszakkört akartak szervezni, akkor előbb ideológiai oktatásban kellett részesülniük, legalábbis számomra ez derül ki, ha dekódolom a Napló tudósítását.
A havas postás üdülő 1943-ban
Tovább ►
75 éve
Megpihentünk a Postásházban…
Heten voltunk. Egyel több volt a fiu, mint a leány. Az egyik fiu néhány méterrel a vidám vasárnapi kiránduló társaság előtt bandukolt. A szálerdő fái utat engedtek kémlelő tekintetének. Azt figyelte, nem szakad-e meg a Pintérhegyet napok óta szinte felhőbe burkoló sürü ködréteg. Sajnálta a szegény fákat, amelyek már is roskadoztak a rájuk rakódott hatalmas zuzmara alatt.
Ha tovább tart még a köd, bizonyalaposan próbára fogja tenni teherbiróképességüket. Pedig az idén már ugyis eleget szenvedtek. Az októberi első hó korán és váratlanul jött. A fán érte a levélzetet. Az egész leesett hó- mennyiség mind a fákon maradt és mire egy jótékony enyhe fuvallat megszabaditotta a bakonyi erdőket a nemvárt meglepetéstől, bizony alaposan megrongálódtak. Különösen a szegélyen, az erdővágások melletti és egyedüli fák szenvedtek. Támasz nélkül nem tudtak megbirkózni az erejükön felüli megterheléssel, a fák sem…
A tetőre értünk. A gyertyánfák közé beékelődött néhány fenyő tűlevelei fokozottabb mértékben felfogták a kelet felől áramló ködöt. Egy pillanatra megállt a kis társaság, hogy gyönyörködjék a zuzmarapompába öltözött fákban…
Megsajnálva a tulterhelt látványosságokat, hirtelen kivált a társaságból az egyik fiu és teljes erejéből megrázta az egyik különösen roskadozó fenyőt. Az apró zuzmara szemcsék sürű felhőként hullottak egyszerre alá. A havat várók jóleső érzésével néztük a csodás látványt. Hóember lett egy pillanat alatt mindannyiunkból. Gyerekes jókeddvel a második, harmadik és utunkba eső fákat sorban mind megráztuk. Nem akartunk már jóttenni a tulterhelt fákkal. Pajkos jókeddvel a saját szórakozásunkra ráztuk a fákat tovább…
Szerencse, hogy a Pintérhegyen minden ut a Postásházba vezet. A pajkoskodásban alaposan kifáradva bizony jólesett a pihenő.
A postásházban külsőleg nem változott semmi- s mégis, ha a látogató bemegy, első pillanatra észreveszi, hogy nyoma sincs a régi ridegségnek. Az uj gondnok a kedves környezetbe kellemes meghitt levegőt hozott.
Látogatja is ám mostanában a zirci közönség a Postásházat.Ezen a vasárnapon mi voltunk az elsők, de néhány perc alatt az ebédlő minden asztala megtelt helybeli és vidéki vendéggel. A barátságos környezetben oly gyorsan mult az idő, észre sem vettük este lett.
Talán akaratlanul, de jó hosszu ideig elpihentünk a Postásházban.
Dr. R.
Zirc és Vidéke 1936. évi december 6-i számából
 |
|
 |
| Az ebédlő álló képen |
|
Az ebédlő fekvő képen |
50 éve
„Nők klubja” Aklipusztán
A Zirc-Aklipusztai Nőtanács — a járási Nőtanács segítségével — „Nők klubját” szervezett. Az újdonsült klub máris komoly feladatot tűzött célul, a téli időszakban 6 előadás-sorozatból álló műsorban egészségügyi, kulturális, mezőgazdasági vonatkozású kérdésekről tájékoztatja majd hallgatóit. Ezen előadások közül egyik érdekes téma lesz: a nők szerepe a mezőgazdasági szocialista brigádmozgalomban ás szakmunkás képzésben.
Ezen kívül kézimunka szakkört is szerveztek.
Napló 1961. évi december 10-i számából
Copyright ©Zircinfo.
A szöveg nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználható. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.
