Zirc főterét 1906-ban nevezték el II. Rákóczi Ferencről. Már akkor elhatározták, hogy szobrot is állítanak a fejdelem tiszteletére, de ez anyagiak hiányában csak száz év múlva valósult meg. A kíváncsi és értő olvasó jó helyzetelemzést kaphat városunk akkori viszonyairól, s egy kis képzelőerővel képet is alkothat arról, hogyan nézett ki a Rákóczi tér.
Zirchez kötődő híres embereknek állítottak emléktáblákat a Bakonyi Panteonban, amely valamikor az apátsági épület nagy kvadrumában volt. A Napló 1971-ben számolt be két újabb tábla elhelyezéséről.
Tovább ►
105 éve
A „Rákóczi-tér”
Zirc, 1906. dec. 1.
A Nagy fejedelem diadalmasan hazaérkezésekor örömmel ünnepelt az egész ország. Ünnepeltünk mi is. Zirc község képviselő testülete hazafias érzelmeit olyan határozatban mutatta meg, amely tekintetbe véve kis városunk viszonyait, szinte páratlan.
A nagy teret elnevezte „Rákóczi-tér”-nek és erre a térre felállíttatja a Nagy fejedelem szobrát Felállíttatja a zirci közönség. Hogy hogyan? az nem tartozik hozzám. Nem birálom a képviselőtestület határozatát, csak annyit bátorkodom mondani, hogy ha már határoztunk, tegyünk is valamit, hogy ne legyünk nevetségesek. Pedig eddig édes keveset tettünk, – semmit, A semmiből pedig valami sohasem lesz.
A szoborbizottság majd elvégzi a reáváró kötelezettséget. Én az előljárósághoz fordulok s szeretném, ha szavaimat megszivlelnék.
A hivatalosan még nem szereplő „Rákóczi-tér” két részből áll. Azt hiszem a szobor ide kerül a kolostor előtt elterülő háromszögbe, amelynek parkirozásáról már nagyon sok szó esett. De átkos zirci szokás, hogy csak tervezünk, elhatározunk, aztán Pató Pálok leszünk: Ejh! ráérünk arra még! Öt évvel ezelőtt is tervbe volt véve, de megakadt akár a szekér a hosszu-utcai kátyuban.
Lesz szobor?
Ha lesz, most nem állithatjuk oda a kavicsok közé. Most is határoztunk, hogy parkirozzunk. Már meg lehetett volna kezdeni.
Először is keritésről kell gondoskodni, hogy ugy ne járjunk, mint a milleniumkor ültetett fákkal ott a tér kellő közepén. Ez költségbe kerül. Ha csak 250 duc kell, már 400 korona, csak mérsékelt számitással. A sodrony is belekerül egy sommába. mert ha már kerités kell, csak nem lesz léc? Ez a kiadás mindenesetre a községet terheli.
Már ez is sok! – fogják mondani. Hát még a cserjék, a fák, aztán a munka. Robotba nem megyünk!
Hársfánk van, a cserje meg nem kerül Dárius kincsébe. A munka meg semmibe kerül. Kinevetnek? Pedig nem nevetni való.
A parkirozáshoz már hozzáfoghatnának. Vegyék fel a tervrajzot, keritsenek és ássák ki már most a gödröket. Tavasszal kevesebb lesz a munka. És munkásokat is ajánlok, akik ingyen megteszik és akiknek csak haszon ha ilyennel foglalkoznak.
Itt vannak az ismétlő iskolás fiuk, akiknek bizony nem ártana, ha egy kis faültetésről gyakorlatilag is szereznének ismereteket. Azt hiszem az iskolaszék sem lesz ellenére ha tavasszal az ültetésnél az ismétlősök mellé odaszervezik a fiuiskola V. és VI. osztályát. Ezek mellé fogadnak egy-két tapasztalt munkást és megvan az egész.
Csak akarni kell. Tovább nem várhatunk vele. Akármikor lesz is meg a szobor, de a helyét már elkészithetjük. Ha jövőre nem is lesz meg, de legalább lesz egy terünk, amelyik disze lesz városunknak.
Ha már szeretünk hizelegni magunknak, hogy szép ez a mi szülőhazánk, hát tegyük széppé.
Pedig nem is valami szép! Vegyük a tér másik részét. Olyan akár a frissen szántott tarló. Barázdás. Az ovodától a Molnár-sarokig csináltak utat, ki is ültették hárssal. De szabadjon kérdenem miért épen csak ezen az oldalon? A másik irányban, le egészen a takarékig, az szabad birtok, azon járhat kocsi, ahogy a kocsisnak tetszik. Miért nem készitenek ott is rendes kocsiutat. Mert, aki a borzavári utról jön, bizony nem fog kerülőt tenni, hogy itt az ovodánál forduljon fel arra fölfelé, hanem nekivág toronyiránt.
Vagy igy is jól van?
Nem hiszem, hogy ne gondolt volna más is erre- Ha már szépről van szó, miért nem mozgolódik a szépészeti bizottság, hogy már lenne egy kis rend a piacon is? Piacnak mondom, mert még hivatalosan nem szerepel uj nevén.
Olyasfélét is hallottam, hogy a többi utca elnevezéséről is leend határozat. Várjuk. Van utcánk, amelyiknek négy neve is van. És ha most a községházán elkeresztelik, kap egy ötödiket, talán olyat, amelyikről a közönség tudomást sem vesz. Most a Rákóczi-térrel is ugy vagyunk; hogy „Piac”-e, „Főtér”-e, avagy „Rákóczi-tér”-e? – nem tudjuk.
Nem nagyzási hóbort, nem a nagy városok majmolása, ha nevet adunk utcáinknak. Nem beszélhetünk alszegről, meg fölszegről, hanem utcákról. Ha van, legyen állandó neve.
Kérjük az illetékes köröket, intézkedjenek. Kérjük tisztelettel, hogy foganatositsák, amit hazafias érzelmeik hatása alatt elhatároztak.
K.
Zirc és Vidéke 1906. évi december 2-i számának vezércikke
40 éve
Emtéktábla-avatás a bakonyi panteonban
Két emléktáb1ával gyarapodott Zircen a bakonyi panteon. A tegnapi ünnepségen dr. Vitális István geológus a Magyar Tudományos Akadémia tagja munkásságának megörökítésére az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület helyezett el emléktáblát, míg a Bakonyi Intéző Bizottság dr. Faller Jenő bányamérnök kandidátus emlékét örökítete meg. Dr. Vitális István tevékenységről Padányi Tibor az egykori tanítvány beszélt, míg dr. Faller Jenő munkásságát Jármay Ervin ismertette.
A két emléktábla avatása alkalmából Hidasi István, a Középdunántúli Szénbányák Kossuth-díjas igazgatója, a megyei párt-vb tagja mondott ünnepi beszédet. Az emléktáblák plaketteit R Kiss Lenke szobrászművész készítette. Az ünnepségen közreműködött Pintér Tibor, a TIT Váci Mihály Irodalmi színpad vezetője és a Liszt Ferenc kórus Kollár Kálmán vezényletével.
(Foto — Péterfay)
Napló 1971. évi december 1-i számából
Copyright ©Zircinfo.
A szöveg nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználható. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.
