Mi rosszat tettem, hogy a városvezetés ellenem fordult?
Még jó, hogy a járókelők beszélnek róla, különben nem tudtam volna meg: előbb törlik a nevemet arról az intézményről, melynek először adtam oda azt, majd kilakoltatnak? Már elnézést, de nem én vagyok Zirc leghíresebb szülötte?
A háttérben munkások talicskázták a földet, Rákóczi pedig átszólt: ne aggódj, szomszéd, továbbra is lesz helyed a teremen, sokkal jobb, mint az eddigi: a szülőházaddal szemben. Ettől egy kicsit megnyugodott, majd késő este, amikor az utolsó busz is kigördült a ligetből, s csönd lett, eltűnődött… – A könyvtárat a ciszterciek alapították, s be kell látnom, nem nagyon jártam oda. Írásaimat sem itt őrzik. Az állandó kiállítás azért nyílt, mert rólam nevezték el az intézményt. S elismerem, azért rólam, mert a rendet feloszlatták, a könyvtár pedig az állam tulajdonába került. Én voltam már akkor is Zirc leghíresebb szülötte, tökéletesen megfeleltem névadónak… Egy kicsit becsapottnak érzem magam most így utólag, de legalább helyreállt a rend. Vigasztalta, hogy három iskola van a városban, s abból kettőt róla kereszteltek el.
Mire alaposan átgondolta a történetet, már hajnalodott, kipöfögte a füstöt az első utasszállító… Végül odáig jutott a filozofálásban, ha nem térkövezné le portáját a város, ő akkor is odébb állna.
Hátat fordít a könyvtárnak, úgy sincs már semmi köze hozzá. Átballag a tér végébe, s tudós szemeivel éjjel-nappal vigyázza a bölcsőt…
A cikk szerzője és beküldője:
