Porva – Egy nyolc éves kisfiú édesanyja úgy érzi, kisfián állt bosszút a porvai polgármester, mert korábban nem rá szavazott, továbbá egyik gyermekét sem a helyi óvodába íratta, ami anyagilag érzékenyen érinthette a községet.
Pápai Szilvia 9 éve lakik az 500 lelket számláló községben élettársával, s két kisgyermekével. A 39 éves asszony soha nem csinált titkot abból, hogy öt évvel ezelőtt sem Veinperlné Kovács Andreára szavazott, amikor polgármestert választott a falu. Azóta úgy érzi, fekete bárányként kezeli a családját a község első embere, ami eddig csak abban nyilvánult meg, hogy a két asszony nem állt szóba egymással. A nyár végén azonban meglepő dolog történt, ami végtelenül felháborította.
Szilvia először egy augusztus 23-án keltezett levelet tesz elém, amelyben arról kapott tájékoztatást a család, hogy: "Az előző évek gyakorlatához híven Porva község képviselő-testülete úgy döntött, hogy a 2011/2012 -es tanévben a Borzavár-Porva közös fenntartású általános iskolába járó tanulók részére ingyenesen biztosítja a tankönyvet és a kezdő füzetcsomagot." A másik levélben viszont már az áll (augusztus 31-én íródott), hogy a képviselő-testület az augusztus 29-ei ülésén úgy döntött, hogy csak azok kaphatnak ingyenesen tankönyveket, akik porvai címmel rendelkeznek, a közös fenntartású iskolában tanulnak, továbbá a 2009/2010-es nevelési évtől a (porvai) Nefelejcs német nemzetiségi óvodába jártak. Ugyanezzel a dátummal egy másik levél is érkezett a családnak, amelyben már ezt írta a polgármester: "Az előző tájékoztatásunkat tekintse tárgytalannak. Az 56/2011. (VIII. 29.) számú képviselő-testületi határozat alapján a gyermeke tankönyvcsomagját térítés ellenében veheti át az általános iskola iskolatitkáránál, amelynek összege 8815 forint."
- A borzavári iskolai tanévnyitón én is ott voltam, nem messze állt tőlem Veinperlné, aki egy szóval sem említette, hogy mégsem kapunk ingyen tankönyvet – meséli Pápai Szilvia. – Én erről két órával később már otthon értesültem, amikor a párom nevére címzett, a falugondok által kézbesített levelet felbontottam. Rendkívül dühös lettem, mert, ha az ünnepségen szól a polgármester, ott helyben rendeztem volna a számlát, mivel nálam volt a kislányom óvodai ebédjére félre tett pénz. Valójában nem is az én sérelmem a legfontosabb, hanem a fiamé, aki szégyenkezve ült a padban, mivel csak elé nem tették le a könyvcsomagot. Ugyanis az osztás előtt a polgármester asszony személyesen szólt az osztályfőnöknek az iskola udvarán, hogy a fiam nem részesülhet a könyvekből és a füzetekből. Az osztályfőnök mesélte, könnyezve osztotta ki a tankönyv csomagokat. Megalázták ezzel a gyereket, holott rajtam akart bosszút állni Andrea. És nem különös? Tavaly is ugyanezek voltak a feltételek, mégis kapott ingyen könyvet, füzetet a gyerekem. Még aznap délután, tehát szeptember elsején levelet írtam az önkormányzatnak, amelyben kérelmeztem, hogy méltányossági alapon fizessék ki a tankönyveket mivel ezt a kiadást nem kalkuláltuk be a családi költségvetésbe. Másnap az iskola igazgatója személyesen hozta át a tankönyveket Borzavárról a porvai kisiskolába, hogy Péter a többiekkel együtt elkezdhesse a tanulást. A számunkra kedvező döntés szeptember 9-én született meg Porván azzal, hogy mégis csak kifizetik a könyvcsomag árát.
A fiatalasszony meggyőződése, hogy minden az óvodai létszám miatt élesedett ki. Tavalyelőtt ősszel adták át az óvodát Porván, ekkor Veinperlné szólt neki, hogy Pétert írassa át a borzavári óvodából a helyibe. Erre ő nem volt hajlandó, mivel utolsó évét töltötte ott a gyermeke - nem akarta új, ismeretlen közösségbe vinni. Kislányát három évesen már eleve a borzavári óvodába íratta, mivel az az intézmény szimpatikusabb volt a családnak. Csak hogy az ő két gyermeke hiányzott a kis létszámú intézménynél - kevesebb normatív támogatást kapott az önkormányzat! -, ezért haragudhatott meg rá a polgármester, vélekedik Szilvia. (Mellékszál, az idei tanévben ketten járnak át a borzavári óvodába, egyikük Szilvia lánya.)
Az enyhén szólva kínosnak nevezhető tanévkezdés után Borzavár polgármestere, Dócziné Belecz Ágnes felajánlotta az anyának, hogy ők kifizetik a család helyett a könyvcsomagot.
- Elsírtam magam, meg sem tudtam szólalni. Végül megköszöntem az önkormányzat segítségét.
Ez a történet, úgy tűnik, nem nyáron kezdődött:
- Tavasz végén pirosra dörzsölt szemmel, könnyezve jött haza a fiam a porvai iskolából - ide járnak az elsősök és a másodikosok -, ugyanis az udvaron vagy hatvan centi magasan állt a fű. Tavaly a takarítónő fia nyírta a füvet, de azóta is rossz a fűnyírójuk. Amikor egyszer idén májusban elkísértem a fiamat az iskolába, az osztályfőnök megkért, nem tudná-e levágni a párom a gazt, mert az osztályban többen is allergiásak. Napokkal később az egyik falubelinek megjegyeztem, hogy elvégeztük a fűnyírást, mesélje el nyugodtan a falugondnoknak, Andrea férjének. Másfél hónap múlva összefutottam az utcán a falugondnokkal, aki azt mondta, hogy az iskola Borzavárhoz tartozik, nekik kell lenyírni a füvet. Hozzátette, törődjek inkább a saját dolgommal...
A polgármesternek feltett kérdéseinkre az alábbi válasz érkezett. Az elöljáró ragaszkodott a szó szerinti közléshez:
"A képviselő-testületi előterjesztés arra irányult, hogy intézményeinket védjük a jövőt tekintve, illetve támogassa a porvai családokat, noha ez nem kötelező feladat, önkormányzatunk igyekszik a terhet átvállalni. A tanulók részére ingyenesen biztosítjuk a tankönyveket. A határozat, mint kiderült, egy tanuló esetében a tankönyvek megfizetését állapította meg. A szülő megkeresésében a méltányolást kérte, mert nem tervezte be a családi kasszába a 8800 forintot. Egyidejűleg az iskolában a tanuló megkapta a tankönyveket, így a tanévet akadály nélkül megkezdhette a gyermek. Az iskola igazgatója közben tájékoztatott bennünket, hogy további három Zircről érkező tanuló kezdi meg intézményünkben a tanulmányait, aminek örülünk, hogy iskolánkat választották.
Méltányoltuk a problémát és a három új tanulóval együtt, minden intézményünkbe beíratott tanuló ingyen jutott a tankönyvhöz és a füzetcsomaghoz, így nekik sem kellett fizetni a tankönyvekért. Bízva abban, hogy a kedvezmény vonzóbbá teheti iskolánkat szélesebb körben is.
Panaszos szülő úgy döntött, hogy nem a helyi óvodába jártja a gyermekét, hanem, a szabad óvodaválasztás jogán, a borzavári óvodába, ezt tudomásul vettük. Mindez akkora pénzügyi terhet jelent Porvának, hogy 6 évig tudnánk minden helyi gyermeknek ingyen biztosítani a tankönyveket és a füzeteket. Az iskola fűnyírása az intézmény feladata. Volt rá példa, hogy az igazgatónő kérésére, és ha volt rá lehetőségünk, közcélú foglalkoztatottal segítettünk a fűnyírásban.
Több szülői segítséget is kaptak intézményeink az elmúlt években, amelyet tisztelettel megköszönök a dolgozók, gyerekek és fenntartók nevében is. Porvát szorgalmas és segítőkész emberek lakják, jó ügyért igyekszenek tenni. Nagyon jó példa volt erre az óvodánk létrehozása.
2006. októbere óta a képviselő-testület nem tudott olyan döntést hozni, amellyel szemben a panaszos ne fejezte volna ki a nemtetszését a faluban. Személyi ellentétről nincs tudomásom.
Számos olyan önkormányzati döntés született az évek során, amely a panaszos és családja részére nézve kedvező volt és élvezte a kedvezményeket. Biztos vagyok benn, hogy többen örömmel olvastuk volna, ha az újságban ezeket is megosztotta volna a Napló olvasóival."
De még mindig nem tudjuk, hogy első körben miért zárták ki váratlanul Pápai Szilvia kisfiát a kedvezményből. Csak találgatni lehet.
forrás: http://www.naplo-online.hu
