újságíró, dramaturg

született: Zirc, 1940.05.04.

Elemi iskolai tanulmányait 1946-ban kezdte el Zircen. 1951-ben édesapját Borenich Kálmánt kinevezték a tési általános iskola igazgatójává. Ekkor költözött át a család ebbe a kis bakonyi faluba.

1954-ben felvették a veszprémi Lovassy László Gimnáziumba.

1956 októberében lelkesen vett részt a tüntetéseken. Tizenhat éves volt mindössze, amikor 1957 elején letartóztatták.

Az érettségi után – 1958-ban – Budapestre költözött és hat évig gyári munkás volt. Hiába próbálkozott felvételizni több felsőoktatási intézménybe is – az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi karára, a Testnevelési Főiskolára, a Színművészeti Főiskolára – helyhiány miatt mindig elutasították. Munkája közben megszerezte a finommechanikai műszerész szakvizsgát. Játszott a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kézilabda csapatában, s rendszeresen szerepelt az üzem színjátszó csoportjában is.

1963-ban – Básti Lajos javaslatára – behívták a Magyar Rádióba bemondói meghallgatásra. Orgánuma miatt alkalmasnak találták, de mivel tájszólással beszélt, először egy évig beszédtechnikai órákra járt be a gyárból a rádióba. Végül is 1964-ben felvették. Ezután elvégezte a MUOSZ Újságíró iskoláját. Diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsész karán szerzett történelem-népművelés szakon.
1967-től – rádiós munkája mellett – elkezdte foglalkoztatni a Magyar Televízió is. Ő volt a Könnyűzenét Kedvelők Klubja műsorvezetője, később a Képzőművészeti Magazint is vezette, majd riportokat készített a Kékfény, a Kriminális és a Hőmérő című műsorokba.

A Magyar Rádióban különböző műsorokban lehetett hallani riportjait. 1973-ban elkezdett dokumentumdrámákat és dokműsorokat készíteni. Ennek eredményeként 1975-től a Rádiószínház dramaturgja lett. Nevéhez több száz tényfeltáró dokumentumműsor kötődik.

1992-ben Borenich Pétert megválasztották a Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanács elnökének. A médiatörvény életbelépése után az Üzemi Tanács elnöke lett. Dolgozott a MUOSZ Elnökségében és Érdekvédelmi Bizottságában is.

Elvált, két gyermeke van: Gábor (1967) és Ákos (1979).

Negyvenkilenc évi munkaviszony után – 2007. május elseje óta – nyugdíjas. 

Művei: 

§ Miért tettem? (dokumentumdráma, 1974)
§ Párbeszéd egy boldog asszonnyal (hangjátékok, beszélgetések, novellák (1976)
§ Hungária expressz (1979)
§ Pesti történet (dokumentumdráma, bemutató: 1980)
§ Helybenjárás (TV-film, 1980)
§ Csak a labdán van bőr. A totóbotrány igazi háttere (könyv, 1983)
§ Doppingbotrány (1988)
§ A Nagy Imre-per tanácsvezető bírája voltam (1989)
§ Mi már akkor is tudtuk (1989)
§ A játszma (1990)
§ A blokád (1991)
§ Bosszú Gyömrőn (1992)
§ Zsarolás vagy alku (1992)
§ A Kádár-villa titka (1993)
§ Rómeó és Rómeó (1994)
§ Az átvilágító átvilágítása (1994)
§ Tiborc és a gyűlölet (1995)
§ Apám a király (1996)
§ Hat évre ítéltek tévedésből (1997)
§ Hadiállapot I.-III. (1999)
§ Először a lélek hal meg (2001)

Díjai:

§ Prix Italia nagydíj (1975)
§ rádiós kritikusok díja (1978)
§ Új magyar hangjátékért díj (1987-1989, 1991, 1996-1997, 1999)
§ Cserés Miklós-díj(1994)
§ Aranytoll (2006)

forrás: http://hu.wikipedia.org , http://borenichpeter.hu