Gulya-dombi szomszédolás
Veszprém - Nem először szervezett Szomszédolás címmel rendezvényt a Magyarok Szövetsége megyei szervezete, de a tartalmas és sokoldalú programnak először adott otthont a Gulya-domb.
2011. június. 06. hétfő | Szerző: Varga Ibolya
A hagyományokhoz híven már hajnalban kiment a területre az érdeklődők egy csoportja, hogy imával köszöntse a napfelkeltét. A szertartás végén íjasok, nyilasok lőttek a felkelő nap irányába. A szertartás ősi és nagyon bensőséges. A délelőtt folyamán több koncert is elhangozott. A tizenkét óra előtti programok legszebb pillanatai voltak a Szent Korona másolatának bevonulása és az azt követő ökumenikus istentisztelet. Pigler Gertrúd, a megyei szervezet elöljárója mindent szemmel tartott a gazdag programban, és ez nem volt könnyű dolog, hiszen a színpadon, a nagysátorban, a kisebb bemutatókon és még szabad téren is folyamatosan szerveztek valamilyen művészeti, egészségügyi vagy elgondolkodtató előadást. Az elöljáró kifejtette, ezeknek a napoknak az az értelmük, hogy megismerjük az értékeinket és meg is tudjuk becsülni őket. A hagyományok tisztelete nélkül a jövőt sem építhetjük. Ez az a hely, amelyiken mindenki talál magának való programot, és segítenek a lelki és szellemi épülésében. A munkát sok önkéntes segítette, akik a szervezet tagjai, illetve folyamatosan jelen voltak a nagy bemutatkozásaikon, melyeknek eddig a zirci Hármas-hegy adott otthont. A várpalotaiak, a csetényiek vállaltak most jelentős szerepet a szervezésben, de a környék szinte minden települése valamit tett azért, hogy jobb legyen a program.
|
A küzdőtéren barantások, kopjások, íjászok felváltva mutatkoztak be, és megengedték mindenkinek, hogy megismerkedjen a harcművészetükkel. Pannónia és Csepel motorok is dübörögtek, gazdáik hagyták őket megcsodálni, és elindultak egy túrára is, hogy még többen megismerhessék a régi magyar motorokat. A kirakodóvásárban mindent lehetett kapni, hagyományos ruhaneműket, hímzett női viseletet és bőrből, szőrméből készített férfiruhákat. Kovácsok, késesek, fazekasok, sőt egész települések mutatkoztak be. A mezőgazdaságot, élelmiszeripart méhészek, állattenyésztők, pékek és sütödések képviselték. Az állattartók sajtokat és húskészítményeket egyaránt hoztak, melyek kivétel nélkül őrizték valamelyik tájegység hagyományait. A gabonatermesztők és a pékek is nagyon kitettek magukért, hiszen lehetett kapni tönkölybúza pelyvájával töltött párnákat, melyek egyáltalán nem allergiakeltők, de ugyanúgy tönkölybúzából készült kenyeret, süteményeket. A hagyományos gabonákból pogácsák, lángosok, egyéb finom falatok készültek.
Folyamatosan sokan hallgatták az előadásokat. Különösen Takács Ferenc gyógynövényszakértő előadásaira voltak kíváncsiak, aki a nap folyamán több gyógynövény-gyűjtő túrát is vezetett, de felesége közreműködésével bemutatta az előadáson is a gyógynövényeket, és ismertette mindegyiknek a hatását, felhasználhatóságát. Ugyanitt délután Pigler Gertúd és Blum László fejtette ki a gondolatait a kisközösségek erejéről. Arról, hogy a demokrácia akkor teljesedik ki, ha magunk is hajlandóak vagyunk tenni valamit a közös dolgainkért.