Mint ismeretes, a képviselő testület, ismét erősen gondolkozik azon, hogy finanszírozza-e a továbbiakban a zirci tanuszoda működését.

  A létesítményt az önkormányzat 1998 óta működteti. 2000 júliusától saját tulajdonú Közhasznú Társaság formájában (Zirci Tanuszoda Kht), majd 2005 végétől a Zirci Városüzemeltetési Kht-be beolvasztva. Az önkormányzat az uszoda fenntartására 2002 és 2010 között közel 100.000.000 forintot költött. (sajnos korábbi adatokat nem találtam). 

  Ez az összeg csak a működtetésre volt elég, tehát jelentős műszaki fejlesztés nem történt. A Széchenyi Terv, az Új Magyarország, az Új Széchenyi Terv pedig úgy mentek el az uszoda mellett, mint biciklis Bözsi néni mellett az intercity. Nem merült fel sose, vagy csak mi nem hallottunk róla, hogy pályázat készült volna a felújításra, bővítésre (na nem napozóágy vásárlásra gondolok). 

 

   Véleményem szerint, ebben a formában hiba lenne további milliókat a fenntartásba beleölni. Az uszodát a felnőtt lakosság nem látogatja, hiszen a medence túl kicsi ahhoz, hogy felnőtt ember ússzon benne. A szauna, konditerem, bérbeadás bevételei pedig nem elegendőek a működési költségek fedezésére.   A látványos látogatói létszámnövekedéshez egy rendes uszodára lenne szükség, hogy a lakosság ne Pápára, Győrbe, vagy Balatonfűzfőre járjon, ha úszni, kikapcsolódni akar. A hibás döntés akkor született meg, amikor azt hitték, hogy a „csak” tanuszodaként való üzemeltetés önfenntartó lesz vagy legalábbis alacsony önkormányzati finanszírozást igényel. Vajon a tanuszodát létrehozó vállalkozó miért akarta értékesíteni az önkormányzatnak létesítményt?

 

  A jelenlegi városvezetés csapdába került, ezért kiadták az ultimátumot.

„az üzemeltetést május 31.-ig kell hajtani, hogy lássák miszerint az elmúlt évek jelentős keresletcsökkenése megállítható-e azzal, ha megszólítják közvetlenül a térség polgármestereit, az intézmények vezetőit és csoportokat szerveznek, ami visszahoz valamit az elmaradt bevételekből.” (Ottó Péter 2011.02.28.).

 

  Az elmaradt bevételeket visszahozni már nem lehet. Mi kellene ahhoz, hogy a jövőben a tanuszoda nullszaldós legyen, amellett, hogy a város tovább finanszírozza az óvodás és alsós úszásoktatást? Naponta 14 gyerek, akik egyéni úszásoktatáson vesznek részt 2000 Ft/óra díjért egész évben, 365 napon keresztül (13,6x2000x365=10.220.000). Ha azt veszem, hogy egy gyermek 10 alkalom után víz biztos és abbahagyja az úszásoktatást ( a szülőnek ez 20.000 Ft-ba került) akkor 500 gyerekre lenne szükség - évente. Ha a kistérség tényleg kistérség lenne és a környező települések tényleg összetartanának, akkor sokkal több gyerek tanulhatna meg úszni, de az 500 fő akkor is sok. Ráadásul a viszonyokat ismerve, amilyen rajongással és szeretettel tekintenek a környező települések Zircre, kétlem, hogy idehoznák a gyerekeket szervezett formába úszni. (végül is mi sem visszük a mieinket szervezett formában Eplénybe síelni) Mindenkinek dögöljön meg a tehene!

 

  A felől nincs kétségem, hogy egy tanuszoda gazdagítja a város életét, és főleg, hogy lehetőséget nyújt a gyerekeknek megismerkedni a vízzel, megtanulni úszni. Tanuszodát viszont egy város akkor tud üzemeltetni, ha az a város gazdag, és van „felesleges” forrása, vagy üzleti alapokra helyezi a működtetést, és minimalizálni tudja az önkormányzat költségvetéséből erre fordítandó összeget. Zirc esetében sajnos egyikről sem lehet beszélni.

  Az elmúlt 12 év hibás vagy meg nem hozott döntéseinek eredménye, hogy most azon kell gondolkodni, hogy mikor, és hogyan zárják be a létesítményt. Az elmaradt uszodává bővítést, piackutatást, reklámot nem lehet három hónap alatt bepótolni. Nem kellett volna 1998-ban egy kicsit hosszabb távra tervezni? Vagy az elmúlt 12 év alatt beavatkozni? 

  A város anyagilag csak nyer, ha május 31-én a bezárás mellett dönt. 

 

Vesztesek a gyerekeink. Talán majd ők felépítenek az ő gyermekeiknek egy olyan uszodát, amely 20-30km-es körzetből vonzza majd a vízi sportok kedvelőit - ha már mi nem voltunk képesek rá.