A Zirci Bazilika Orgonakoncertjei 2011-ben:
Augusztus 28. vasárnap 16.00
Szeptember 25. vasárnap 16.00
Október 30. vasárnap 16.00
Ha a Bakonyba látogatnak, vagy Zirc városában járnak, színvonalas kulturális programot kínál a Zirci Bazilika.
A koncertekről további információ:
www.ktvzirc.hu/~arsnova
Telefon: Kapitány Dénes 06/20-48-24-755
Egy kis ízelítő az orgonajátékból:
A zirci Bazilika örvendetes és ritka érdekessége, hogy két orgonája is van: A nagyorgona 1998-ban készült el a budapesti Aquincum Orgonagyár műhelyében: az új három manuálos, 44 regiszteres orgona a századvég német romantikájának stílusában épült újra, a teljes sípanyag felhasználásával, ill. az elpusztult állomány pótlásával, új pozitívművel és a régi diszpozícióból hiányzó nyelv- és aliquotregiszterekkel bővítették. Hangja,- mely kitűnő sípanyagának köszönhető -, éneklő, rajzos, jól érvényesül a bazilika kitűnő akusztikájában.
A szentélyben áll a 14 regiszteres, XVIII. századi szász orgonaépítészetet idéző karorgona, melyet szintén a budapesti Aquincum Orgonagyár készített.
Ha a Bakonyba látogatnak vagy Zirc városában járnak, és színvonalas kulturális programot szeretnének, vegyék fel a kapcsolatot Kapitány Dénes orgonaművésszel, aki készséggel tart akár kirándulóknak, akár konferenciavendégeiknek a nemrégiben felújított, egyedülálló hangú zirci orgonán a zeneirodalom remekműveiből - rövid koncertet.
Kapitány Dénes orgonaművész
Információ: www.ktvzirc.hu/~arsnova
Telefon: 06/20-48-24-755
Kapitány Dénes orgonaművész
Kapitány Dénes orgonaművész, aki tanulmányait a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Virágh Endre és Mátyus Gabriella orgonaművészek irányításával végezte. A debreceni Zeneművészeti Főiskolán Hollai Keresztély és Karasszon Dezső orgonaművészek voltak mesterei. Az 1996-ban rendezett országos Gárdonyi Zoltán Emlékversenyen 3. helyezést ért el. Az orgona mellett a zongora szakot is elvégezte. 1999 őszétől a zirci ciszterci apátság orgonistája és az apátsági koncertsorozat szervezője. 2006-ban elkészült első önálló cd-je, melyen a templom két orgonáját mutatja be. Szerepelt már Németországban, valamint Ausztriában, rendszeresen koncertezik az ország nagyobb templomainak orgonáin.
A Zirci Ciszterci Apátság orgonái
A ZIRCI CISZTERCI APÁTSÁGI BAZILIKA NAGYORGONÁJA
A templomnak két orgonája van: a szentélyben lévő kis barokk orgona, és hátul a karzaton lévő, a bécsi Rieger orgonagyár morvaországi leányvállalatánál a 20. század elején készített romantikus nagyorgona. Mindkettő elég rossz állapotban volt a szúkárosodás miatt. Mindkét orgona felújítását a budapesti Aquincum Orgonagyár végezte. A hangverseny minőségű nagyorgonának továbbra is megmaradt az eredeti romantikus hangzásvilága, az eredetihez képest annyi változtatással, hogy pótlólag beleépítették az eredeti Rieger diszpozíció szerinti nyelvsíp sorokat is, amelyeket annak idején, a rendszeres hangolás bizonytalansága miatt, nem építettek bele. (A nyelvsípokat ugyanis évente legalább kétszer hangolni kell.) Ezáltal gazdagabb lett az orgona hangzásvilága. Az újjáépített 3 manuálos orgonának 44 regisztere és közel 3000 sípja van, a legkisebb 10mm, a legnagyobb 5 m hosszú. Egyedülálló és csodálatosan szép az orgonakarzat finom fafaragású, aranyozott rácsozata.
A ZIRCI CISZTERCI APÁTSÁGI BAZILIKA ÚJ SZENTÉLYORGONÁJA
A zirci apátsági templom teljes tatarozásának utolsó részlete, a szentély felújítása kapcsán került sor a karorgona szerkényének restaurálására is. A hangszer történetét dr. Szigeti Kilián bencés organológus kutatásaiból ismerjük. A török időkben elpusztult zirci ciszterci apátság újjáépítését 1732-ben a Sziléziából jött ciszterciek kezdték meg. A templomnak még csak egy része készült el, de már 1752-ben csináltattak Pozsonyban egy kisorgonát 70 Ft-ért, feltételezhetően a szentélybe.
Az 1752-re újjáépült templom berendezése több éven keresztül lépésekben készült. Elsőként a karzat orgonája épült fel 1754-ben. A szentélyorgona cseréjére csak 16 évvel később, 1770-ben került sor. Haschke Konstantin apát Peking Péter győri orgonaépítővel kötött szerződést. Peking a 8 változatú pozitívot 450 Ft költségen elkészítette, majd a szentély északi oldalára felállította. A szekrényzet csodálatosan szép faragásait a következő évben az utolsó laikus testvér, Seidler György festette és aranyozta.
Az apátság 1835 novemberében 200 Ft-ot fizetett „ad reparationem organi”. Valószínűleg ezen munkálatok kapcsán kaphatott a pozitív 2 regiszteres pedált, ugyanis a nagyorogna 1847-es átépítésének szerződésében Roland Károly a karorgonát már 10 változatúnak említi.
Az 1910-es években Peking szekrényébe, az alsó szekrény jelentős átalakításával Rieger Ottó budapesti orgonaüzeme új, pneumatikus traktúrájú orgonát épített. A hangszer sípsorai egymással kombinált változatai voltak, hangfekvésük az egyszerű hétköznapi istentiszteletek énekeinek kíséretére készültek. Riegernek ezzel a típushangszerével sok hazai templomban találkozhatunk. A hangszer a nagyorgona újjáépítéséig szolgált. Az elmúlt évszázadok szúfertőzése, mely a templom faberendezését pusztította, jelentős károkat okozott a szentélyorgonában is.
Felvetődött tehát az igény egy új orgonára, mely szervesen illeszkedik a szentély barokk egységébe, ugyanakkor a karzaton lévő német romantikus stílusban épült orgonát kiegészíti. Az utóbbi időkben fellendült hangversenysorozatok zenei igénye, és a liturgikus gyakorlat egy német barokk stílusú hangszer terveit körvonalazták. A ciszterci rend a hangszer megépítésével a budapesti Aquincum Orgonagyárat bízta meg.
Az új, két manuálos, pedálos orgona 14 regiszteres. Függesztett mechanikája és játszószekrénye a 18. századi szász orgonaépítészetet idézi. A billentyűzetek méretezése, a regiszterek feliratai, az orgonapad formája mind a korabeli ízlésnek megfelelően készültek. Sípjainak korabeli menzúrái viszonylag behatárolt regiszterszám ellenére lehetőséget adnak a barokk orgonairodalom korhű előadására. Hangolásában az ugyancsak történeti Kirnberger temperatúra volt a mérvadó.
A hangszer alsó szekrényének rekonstrukciós terveit Tóth Tamás építész készítette, a megvalósításban az asztalosok és restaurátorok munkáját Bíró László szakrestaurátor irányította.
Az orgona diszpozíciója
* I. Hauptwerk C,D-d'''
* Principal 8 Fuss
* Rohrflöte 8 Fuss
* Octava 4 Fuss
* Quinta 3 Fuss
* Flautino 2 Fuss
* Mixtur 3-4 Fach
* II. Brustwerk C,D-d'
* Coppel 8 Fuss
* Flauta dolce 4 Fuss
* Principal 2 Fuss
* Quinta 1 ½ Fuss
* Octava 1 Fuss
* Vox humana 8 Fuss
* Tremulant
* Pedal C,D-d'''
* Subbass 16 Fuss
* Fagott 16 Fuss
* I + II
* P + I
* P + II
Forrás:www.bakonyvidek.com