Szerző: Ladányi Tamás | 2011. március 10., csütörtök
A NASA a nap felvételének magyar fotót választott az űrsikló égi útjának bemutatására, amely idillikus bakonyi környezetben ábázolja az átvonulást. Az űrjármű szerda este végleg visszatért bolygónkra.
Huszonhét évi szolgálat után sikeresen teljesítette utolsó küldetését a Discovery, amely összesen harminckilenc alkalommal járt a világűrben, és az űrkutatás történetében számos jelentős feladatot hajtott végre. Neki köszönhetjük, többek között, a Hubble Űrtávcső és az Ulysses napkutató űrszonda pályára állítását, az R2 névre keresztelt emberszabású robot elhelyezését a Nemzetközi Űrállomáson. Utasai között pedig nem kisebb hírességeket köszönthettünk, mint John Glennt, az első amerikai űrhajóst.
Az űrsiklónak a csillagos égen történő átvonulásait az előrejelzések alapján figyelemmel követhettük az elmúlt két hétben. Küldetésének kezdeti és végső szakaszában megfigyelhettük, amint a Nemzeközi Űrállomás (ISS) mögött, illetve előtt haladt; űrbéli tartózkodásának nagy részét viszont az űrállomáshoz csatlakozva töltötte. A NASA által válaszott felvétel idején, március 7-én a Discovery már éppen levált az ISS-ről, és néhány másodperces előnnyel előtte haladt az űrben. A jelenség fotózására a tiszta légkörű bakonybéli Borostyán Kút tavacskáját választottam a Szent Gellért kápolna előterében. A végső fotót egy sorozatfelvétel segítségével készítettem, amelynek folyamán 54 db 4 másodperces expozíciós idejű képet illesztettem egymáshoz. Ezzel a technikával egy kalap alatt egy time-lapse videó is produkálható, amelyben szépen elkülönül a két űrjármű mozgása. A békés tó felszínén a lenyugvásra készülő Hold és Jupiter fénye tükröződik vissza.
A helyszín szerencsés választásnak bizonyult az est további égi jelenségei megörökítésének terkintetében. Az idő előre haladtával, a jó légköri átlátszóságnak köszönhetően, állatövi fényjelent meg, amely markánsan fénylő sávként húzódott felfelé a Fiastyúk irányában; még a látómezőben levő Hold sem tudta elnyomni ezüstös derengését.
Holdnyugta után már semmilyen zavaró fény nem gátolta a Téli Tejút megjelenését, amelynek fényes csillagai szinte kézzel fogható távolságba hozták az ismerős konstellációkat.
A Discovery áthaladása másnap is különlegességgel szolgált, amelyet Veszprém mellett követtem nyomon sikeresen fényképezőgépemmel. Miközben az űrsikló a leszálláshoz készülődött, a feleslegessé vált vizet kieresztették a fedélzetéről. A jéggé fagyott kristályokon visszaverődött a napfény, amely az alábbi képen diffúz sávként húzódik az űrjármű íve alatt.
Az elkészült videón először a Discovery bukkan fel, majd kis késéssel a Nemzetközi Űrállomás követi. Végezetül mindkettő belemerül a Föld árnyákába, mintegy jelképezve, hogy az űrsikló az égi útját örökre befejezte.
Fotók és szöveg:
Ladányi Tamás
http://ladanyi.csillagaszat.hu
www.twanight.org
