Kedves Ismerősök, Barátok, Kollégák, Tisztelt Zirciek!
Engedjétek meg, hogy ezúton és itt osszak meg veletek néhány gondolatot, ami hetek, hónapok óta a fejemben kavarog. Bizonyára többen értesültetek arról, hogy hamarosan magam mögött hagyom a Bakonyt és vele együtt a Várost Zircet. Emlékszem amikor 15 évvel ezelőtt akkori kollégáim hétről hétre, hónapról hónapra apránként mutatták meg nekem a csodásabbnál csodásabb hegyeket, völgyeket, erdőket, patakokat. Egyik ámulatból estem a másikba. Tudnotok kell, hogy az egyik legszebb helyen éltek, ha nem a legszebben. A Város és a benne élő emberek akár csak a táj fantasztikusak. Emlékszem amikor ide érkeztem tele voltam kétségekkel hiszen alig ismertem valakit, mégis mindenki odaadó szeretettel fogadott. Azt gondoltam nehéz lesz beilleszkedni, azonban mai szemmel visszagondolva pofon egyszerű feladat volt. Semmi nagy dologra nem kell gondolni, csak együtt kell élni az itt élő emberekkel, a Várossal. Tenni kell a dolgunkat becsülettel, tisztességgel és alázattal mert az visz előre, attól lesz emberré az ember. Tudni kell szeretni az embereket és azt a közeget amelyben élsz...
Nem tudom eléggé megköszönni mindazt a jót, kedvességet, szeretetet amit Tőletek Zirciektől kaptam. Ahogy telt az idő egyszer csak azt vettem észre, hogy én is ZIRCI lettem. Jó volt itt élni, szerettem zirci lenni a maga gondjaival, bajaival és örömeivel együtt.
Hálás vagyok Nektek és a Városnak amiért itt szolgálhattam. Hálás vagyok azért is mert ettől a várostól kaptam életem két legnagyobb kincsét...az egyiket úgy hívják Hanna, a másikat pedig Máténak.
Azt szokták mondani mindenki életében eljön az a bizonyos idő amikor igazán nagy sorsfordító kérdésekben kell döntenie. Az én életemben ez az idő most jött el. Az új munkahelyem Budapestre szólít. Komoly és megtisztelő feladatra kért fel egy olyan ember akit tisztelek és nagyra tartok. Igaz sok álmatlan éjszakát áttöprengtem mire tiszta fejjel tudtam dönteni. Menni vagy maradni. De tudjuk jól, hogy dönteni mindig kell. Akár jól döntünk akár nem. Hogy jól döntöttünk-e vagy sem majd az idő fogja igazolni.
Tudnotok kell, hogy fájó szívvel hagylak itt bennetek és a várost. Életem egyik legszebb és leggazdagabb korszaka volt az itt töltött 15 év.
Köszönet érte mindenkinek. Kívánok nektek az életben sok örömet, szeretetet és békességet. Figyeljetek és vigyázzatok egymásra mert csak is az számít.
A szívem egy darabjában és az emlékeimben örökre benne maradtok!
Üdvözlettel és Tisztelettel:
Hajba Zsolt alezredes
Ui.: Megtisztelő felkérés érkezett részemre Fekete Zsigmond barátomtól a minap. Beszélgetések a fehér asztalnál című műsorába kaptam meghívást, melyet tisztelettel elfogadtam. Beszélgetni fogunk az élet dolgairól. A felvételre 2013.10.16-án szerdán 19 órakor kerül sor a Marietta pizzériában. Örömmel venném ha minél többen tisztelnétek meg jelenlétetekkel és közösen osztanánk meg gondolatinkat.
Forrás: Hajba Zsolt