Zirc honlapjára felkerült az október 29-ei képviselő-testületi ülés programja. Az ülés 12. napirendi pontjának címe: „Képviselői beadvány forgalmi rend (Kossuth L. – Petőfi S. – Reguly A. - József A. utcák) felülvizsgálatára.” Mivel a napirendi ponthoz előterjesztés egyelőre nincs („az anyag később kerül kiküldésre”), ezért egyelőre nem tudni, hogy miért is kell felülvizsgálni ezeknek az utcáknak a forgalmi rendjét, vagy hogy már eleve változtatási javaslatot tesz-e a képviselő.
Időről-időre érkeznek lakossági és képviselői javaslatok arra, hogyan kellene egyik vagy másik útszakasz, útkereszteződés forgalmi rendjét átszervezni. Az eddigi, évek óta szokásos gyakorlat szerint a javaslat, vagy a megoldásra váró probléma súlya szerint került vagy nem került a konkrét téma a képviselő-testület elé, és történt vagy nem történt változtatás a forgalomszabályozásban. Arra is van példa, hogy a kezdeményező, vagy érintett magánszemélyek „saját hatáskörben oldották meg a problémát” (pl. tüntettek el, rongáltak meg vagy helyeztek át jelzőtáblákat, ami forgalmi rend hatósági engedély nélküli önkényes megváltoztatásának „tényállása”).
Itt egy 20 km-es sebességkorlátozó táblának (KRESZ 30.) is kellene lennie. Már többször ellopták, és a város többször pótolta.
Ezt az egyirányú forgalmú út táblát (KRESZ 104.) valaki oszlopostól rendszeresen kiemeli és elfekteti.
Ezt a táblát festékszóróval rongálták meg, több környékbeli objektummal együtt.
A közlekedés mindennapjaink elválaszthatatlan része, mert menni kell. Gyalog, biciklin, lovaskocsin, autóval, busszal. Komfortérzetünket lényegesen befolyásolja, milyen gyorsan és biztonságosan jutunk el célunkhoz, közben mennyi benzingőzt szippantunk, de az is, hogy az ablakunk alatt mekkora dübörgéssel húznak el a járművek.
Egy város közlekedési rendje komplex rendszer, amely az ott lakók életminőségét és a város működésének hatékonyságát is jelentősen befolyásolja.
A képviselő-testület 2008-ban hozott határozatot a város közlekedési koncepciójának elkészítésére. A 2009. március 30-ai testületi ülésre bekerült egy előterjesztés, amely az aktuális és leginkább „közszájon forgó” problémákat, egyes megoldási javaslatok feltételeit és következményeit sorolta fel (letölthető itt; a lentebb felsorolt kérdések is ebből az előterjesztésből vett – helyenként módosított - idézetek). A napirendi pont vitájából (a testületi ülés jegyzőkönyvéből kiemeltük a vitát és a határozatot, letölthető itt) az látszik, hogy mennyire átfogó, vélemények milyen széles skáláját felmutató problémakörről van szó. Olyanról, amely, ha tervezési-előkészítési szakaszban talán nem is annyira, de megvalósítás után milyen kemény lakossági reakciókat vált ki (erre több eset szolgál példaként). A testületi határozat előírja, hogy árajánlatokat kell bekérni és el kell készíttetni a város közlekedési koncepcióját. Bekerült azonban a határozatba, hogy ezt pályázati forrásból kell finanszírozni. Az árajánlatok beérkeztek, közlekedési koncepció – tudomásom szerint – azóta sincs; sőt, azt is hallottuk már, hogy erre tulajdonképpen nincs is szükség, meg tudjuk mi anélkül is oldani a problémákat.
Továbbra is azt a véleményt képviselem, hogy a város közlekedési rendjének hosszú távon érvényes alapelveken kell nyugodnia. Ezeket akkor fogadja el a helyi közösség, ha annak alakításában közreműködhet. A helyi döntésnek és akaratnak számos korlátja lehet (pl. a városon áthaladó országos közutakra vonatkozó, magasabb szintű jogszabályok, a régóta tervezett 82-es elkerülő út pénzügyi korlátai, stb.), de a közlekedési rend és a forgalomszabályozás alapelveit a helyi közutakra a helyi közösségnek kell érdemi vitában kialakítani.
A BME Út- és Vasútépítés Tanszék Közlekedéstervezés tantárgyának előadásai közül a 9. számú előadás első része a forgalomszervezéssel foglalkozik (a témához nem kapcsolódó további fejezeteket a prezentációból elhagytam), a 8. számú előadás pedig a Településközpontok, városi tömegközlekedés témát tárgyalja. Mindkettő igen tanulságos a jelenlegi témánk szempontjából.
Ha a közlekedési rend ki- vagy átalakítását tervezzük, például a következő kérdésekre kereshetjük a választ:
- Milyen legyen a jövőben a közterületek megoszlása a motorizált közlekedés és a nem motorizált/gyalogos közlekedés között? (kulcskérdés)
- Mekkora kültéri életteret igényel a város lakossága a jövőben közösségi célokra a városon belül?
- Milyen mértékben kívánja használni a jövőben a személygépkocsit városon belüli közlekedésre, és ahhoz milyen infrastruktúrát igényel?
- Milyen szolgáltatásokat kellene nyújtani a közösségi közlekedésnek ahhoz, hogy azt a városon belüli közlekedéshez igénybe vegye?
- Mi kellene ahhoz, hogy a városon belüli közlekedési eszközként a kerékpárt vegye igénybe?
- Hogyan kellene kiépülnie a városi szolgáltatásoknak ahhoz, hogy azok kevesebb gépjárműhasználattal, de elfogadható időráfordítással elérhetők legyenek?
stb.
(De találtunk egy ide vágó kérdőívet, amelyet az Energiaklub Szakpolitikai Intézet állított össze az önkormányzatok számára, letölthető itt. Ebben is sok jó kérdést fogalmaztak meg – talán Zirc is megkapta és válaszolt is rá).
Lehetnek és lesznek is persze esetek, amikor eseti beavatkozásra van szükség. Egy nem túl régi javaslat pl. jelzőtáblás szabályozást kért egy útkereszteződéshez. A Polgármesteri Hivatal szakemberei bejárták a helyszínt, és azt találták, hogy a kereszteződés belátásához elegendő két, a belátást akadályozó közterületi fa lombkoronáján igazítani. Az érintett telektulajdonosok a felszólításnak eleget tettek, és mindenfajta közösségi többletköltség és az évek óta megszokott forgalmi rend megváltoztatása nélkül megoldódott a probléma (ne felejtsük el, hogy egyetlen közlekedési jelzőtábla kihelyezése 10-20 ezer forint költséget jelent a városnak). Ugyancsak egyedi beavatkozásra adhat okot, ha közlekedésbiztonsági szempontból kell kitáblázni: a Kukoricaföld II behajtó útjain kihelyezett 30 km-es zóna táblák nyilván azért készültek, mert a mart aszfaltos útburkolat kátyúi a gépjárművek műszaki állapotára komoly veszélyt jelentettek. Ezek azonban nem mondhatnak ellent azoknak az általános alapelveknek, amelyekre egy „közlekedési koncepció” épül.
A Kukoricaföld II-be behajtásnál ilyen zóna-tábla ("korlátozott sebességű övezet, KRESZ 53/a.) látható a Liszt, Munkácsy és Eötvös utcákban.
Az általános alapelvek közé tartozik véleményem szerint a fenti első (kulcs-)kérdésre adott közösségi válasz. A gépjárműves/nem gépjárműves vitában én a második pártján állok. Tudomásul veszem, hogy a városon áthaladó országos közutak (a 82-es, a Bakonybéli, a nagyesztergárra vezető Köztársaság, a Deák Ferenc/Borzavári utcák) helyi utaknak történő fölérendelése nem lehet kérdés. Ugyancsak elsőbbséget kell élvezni a helyi jogszabályokban rögzített városi gyűjtőutaknak, valamint a helyi buszjárat útvonalának. Minden egyéb kereszteződést azonban egyenrangúsítani kellene (talán néhány kivételesen forgalmas városközponti önkormányzati kezelésű kereszteződés kivételével). Azt ugyanis minden gépjárművezető tudja, hogy a város útvonalhosszait (kereszteződéstől kereszteződésig) figyelembe véve csak másodperces nagyságrendű időmegtakarítást érhetnek el, ha védett útvonalon haladnak, és nem kell fékezniük minden egyenrangú (jobbkezes) útkereszteződésnél.
A központi városrész térképe (nagyobb méretben letölthető itt). Piros kör: alá-/fölérendelt kereszteződés; türkiz X: egyenrangú kereszteződés; sárga úttest: országos közút; világoskék úttest: önkormányzati kezelésű gyűjtőút (a Helyi Építési Szabályzat 9.§ 4.b) pont szerint); kék folytonos vonal: a helyi buszjárat útvonala. Alapul vett térkép: Zirc és környékének turistaútjai, Tájoló 2005, tehát nem a legfrissebb. A forgalomszervezésre vonatkozó adatokban pontatlanságok lehetnek.
A városi utak forgalomcsillapítása mellett szól az is, hogy a városközponton túli utcákon vagy egyáltalán nincs járda, vagy azok állapota csak korlátozottan alkalmas gyalogjárásra (mert keskenyek, hepehupásak), és emiatt a többség az úttesten közlekedik. Sok évvel ezelőtt „fekvő rendőrt” kértünk egy lakóövezetbe, a város akkori első embere ezt hülyeségnek minősítette. Azóta készült „fekvő rendőr” a Fáy utcai lakó-pihenő övezetbe, és hatásos.
KRESZ-tábla figyelemfelhívó jelzőtáblával kiegészítve, a veszély tudatosításának egyik eszköze.
Egy újabb adalék a forgalomcsillapításhoz: ma, szombaton (október 27-én, bocs) fényképeztük egy városi mellékutcán. Ha nem gyorshajtás miatt múlt ki szegény cirmos, akkor a gépkocsivezető egy galád gazember, ami ellen csak a társadalmi összefogás segít. Lakó-pihenő övezet kitáblázása esetén (ahogy a tanfolyamon tanultuk) "hasra fekszünk, úgy pipálunk", és 20 km/óra felett mindenki szabálytalan.
A lakó-pihenő övezetek kijelölése megoldást hozhat a nehézgépjárművekkel összefüggő lakossági panaszokra is. Ha csak az elmúlt másfél évben nem változott a helyzet, Zircen nincs bejelentve olyan vállalkozás, amely a saját telephelyén kívül, közterületen lenne kénytelen tárolni a kamionjait, nehézgépjárműveit – ezt a jelenleg élő szabályozás szerint nem is tehetné meg. Mégis látjuk ezeket nap, mint nap az utcákon éjszakázni. A helyi buszok már elfogadták a rendet, és örvendetes módon az új buszpályaudvar erre a célra kialakított parkolójában várakoznak (bár még mindig vannak trükközők).
A látogató- és vásárlóforgalom által generált napi nehézgépjármű-forgalom (buszok, kamionok, stb.) várakozásának kezelését pedig a hatékony közterület-felügyelet oldhatja meg, nem büntetési – ezek az eszközök immár kikerültek az önkormányzat hatásköréből -, hanem elsősorban nevelési céllal: a Széchenyi utca Apátság felőli oldalán, a Köztársaság utca bányászházak felőli oldalán, a CBA melletti földes padkán, stb.
Visszatérve az ennek a bejegyzésnek kiindulási pontját jelentő képviselői beadványhoz: tapasztalatom szerint a beadvány címében felsorolt utcák forgalmi rendjén lehetne finomítani, azonban jelenleg nincs olyan kényszer, ami soron kívüli intézkedést indokolna. Toldozgatás-foltozgatás helyett térjünk vissza a kiindulási ponthoz, és dolgozzuk ki azt a „közlekedési koncepciót”, amelyet a helybéliek és az idelátogatók is heLYesnek tartanak majd.
Koós Gábor
