Csodálatos kora tavaszi nappal ajándékoztak meg minket a Művészetek Völgye körüli teljesítménytúrák. A 10-20-26-36 kilométeres távokon 321 túrázó rajtolt, a többség (176) a 26-36-os távokon.
Kedvcsinálóként: tíz éven aluliak is indultak a rövidebb távokon, annyira, hogy háton is vittek bébiket a szüleik...
(Lenti kép: a Tapolcai-medence a Bondoró aljáról fényképezve. Hátul a Hegyesd, a Csobánc, és egészen hátul a Keszthelyi-hegység.)
Csak az indulásnál dőlt el, hogy a 36-os távot választjuk: az idő szépnek ígérkezett, és az egész napos hideg északi szél sem volt nagyon kellemetlen (a délutáni, már meleg napsütésben még jól is jött, amikor felfelé kellett kapaszkodni).
A 36-os távon minden láttunk, amit a rövidebb távok érintettek.
Elsősorban a Művészetek Völgyének majdnem minden települését (és még többet is). Az érintett települések az útvonal sorrendjében: Monostorapáti, Taliándörögd, Öcs, Pula, Vigándpetend, Kapolcs.
Aztán a történelmi-építészeti érdekességek: a Szent András templomrom, a Tálodi pálos kolostorrom és a Vázsonyi-Séden a pálosok által a XIII. században létesített halastó helyreállított gátja, a pulai Eszterházy-kastély és minden településen - számomra jellegzetes Balaton-felvidéki - templomok, kápolnák, de főleg a vidék egykori jólétét tükröző, ma már nagyrészt elhagyott, pusztuló, de ugyancsak erre a vidékre jellemző polgárházak.
Aztán a természeti-földrajzi érdekességek: a szépen kiépített Kinizsi-forrás a Tálodi kolostorromnál, a Kapolcs feletti Királykő, amely a bakonyi szurdokvölgyekhez hasonló meredekségű, csak hát a térségre jellemző vulkanikus kőzetből létrejött sziklasorozat.
Aztán a műszaki-ipartörténeti érdekességek: az Eger-vízen egykor működött vízimalmokból még megmaradt szép példányok, a patakon átívelő kőhidak, a pulai alginit-bánya, ahonnan a Bakonyi Természettudományi Múzeumban is látható ősorrszarvú előkerült, és persze a Taliándörögd határában található, műemléki védettség alatt álló, ám ma is aktív, "Szputnyik" becenevű Űrtávközlési Földi Állomás, amely a 70-es évek óta sokak fantáziáját megmozgatta - pedig akkor is az ártalmatlan televíziózást, ma pedig már inkább az interkontinentális telefonhívásokat szolgálja.
A nyilván nem hiteles felmérésen nyugvó benyomásom, hogy a szinte végig remek panorámát nyújtóan szépen körbejárt Művészetek Völgye településein kevesebb az eladó ház, az elhanyagolt ingatlan, mint megszoktuk. A Völgy idejére működésbe hozott kiszolgáló, vendéglátó helyek ma elhagyatottnak tűnnek, de jól el lehet képzelni, milyen élet zajlik itt akkor. Lehet, hogy a Völgy áthúzódó hatása, hogy az egyáltalán nyitva lévő kocsmában háromszázötvenet kérnek egy félliteres citromos Fantáért?
A túraszervezés korrekt volt. Pontosan azt kaptuk, amit ígértek (csokik, gyümölcs, Vigándpetenden korlátlan tea, zsíros-, lekváros, csokikrémes kenyér). Az útvonal takarékosan, de jól követhetően volt szalagozva (sajnos, a fákra kötözött közmű- és egyéb célú műanyag szalagoknál jobbat még nem találtak ki a túraszervezők a bizonytalan útvonalszakaszok jelzésére, a nagyobb baj, hogy ezek aztán sokszor a leszaggatva, a földbe taposva végzik, mert soha senki nem szedi össze a túra végén).
Most kaptam igazán kedvet, hogy egyszer végre meglátogassam a Völgyet, ha csak ez is el nem hal az állami kultúratámogatás mai rendszerének áldásos hatásaként...
(Fényképek: KoósG)
Copyright ©Zircinfo.A szöveg nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználható. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.