Sajtóösszefoglaló

"Veszprém megye, írja Ángyán professzor, az állami földprivatizáció terén a meghirdetett (14.401 hektár) és az elárverezett (9.347 hektár) területei alapján a megyék rangsorában a középmezőnybe tartozik.

A dolgozat részletesen vizsgálja:

• a megyében meghirdetett és elárverezett állami területeket
• az állam tényleges bevételeit
• az árverésekkel érintett településeket
• a helyi lakosok szereplését
• a lakhely és a birtoktest közti távolságokat
• a földbérlők és árverezők, valamint a kikiáltási árak és a nyertes árajánlatok viszonyát
• az árverseny kérdését
• a nyertes árverezők és érdekeltségek, továbbá az általuk megszerzett területek jellemzőit
• a legnagyobb nyerteseket és érdekeltségeket részletesen is bemutatja, javaslatokat fogalmaz meg.

Néhány megállapítás a jelentésből:

• az elkelt megyei földterület 173 nyertes árverezőhöz került, de több mint 62 százalékát, 5.800 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő „kis/közepes családi gazdaságok”, hanem 44 nyertes árverező tagja nevén mindössze 19 nagy érdekeltség szerezte meg
• az „alsóházi” – 20 hektár alatti területet szerző – 60 érdekeltség, a nyertesek mintegy 44 százaléka eközben csupán a területek alig 6 százalékához, kevesebb mint 600 hektárhoz jutott
• Ángyán állítja, a kormányzati propaganda szerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”; Veszprém megye adatai ezzel szemben azt az általános tendenciát igazolják, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét, e megye esetén háromnegyedét, más településen élő, tőkeerős árverezők szerzik meg; ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találni olyan cégtulajdonosokat is, akik cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik
• egy részük nemcsak, hogy nem „helybeli”, hanem az elárverezett terület 15 százalékát a kormányhatározatban rögzített 20 kilométernél is nagyobb, átlagosan 32 kilométer távolságban lakó 23 nyertes árverező  Budapestről egy politikaközeli, büntető- és munkajogi szakjogász, ügyvédi irodavezető szerezte meg
• Veszprém megye adatai is cáfolják azt a kormányzati állítást, mely szerint „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez: a 9.500 hektár elkelt megyei területből ugyanis 85 százalék licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 300 hektár pedig azt kevesebb, mint 5 százalékkal meghaladó áron, az európai földárak töredékéért került a sikeres árverezőkhöz; valódi árverseny, ahol a nyertes árajánlat több mint 50 százalékkal meghaladta a kikiáltási árat a területek alig 4 százalékának árverésén alakult csupán ki; az elárverezett megyei terület egészére nézve megállapítható, hogy:a nyertes árajánlat csupán 5 százalékkal haladta meg a kikiáltási árat
• a látszólagos érdektelenség annak is tulajdonítható, hogy a területek felét olyan nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg, melyeknek akár kétszázmillió forintos kikiáltási árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek; másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdacsaládok „nem vették a bátorságot, hogy a politika-közeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra így nem is licitáló „nagyurak” ellenében próbáljanak földhöz jutni”
• számos esetben a nyertes „földművesek” tevékenységi köre is igen távol esik a mezőgazdaságtól, ha egyáltalán azonosítható; találni közöttük milliárdos nagyvállalkozókat, gépjármű, mezőgép, fa- és telekommunikációs termék, üzem- és tüzelőanyag valamint sportszer nagy- és kiskereskedőket éppen úgy, mint pl. ingatlan fejlesztőket, kezelőket és forgalmazókat, közúti árufuvarozókat, építőipari vállalkozókat vagy éppen vendéglátósokat, panziótulajdonosokat; jogászokat, szakorvosokat, pénzügyeseket, földmérő mérnököt, vezető banktisztviselőt,sőt, vagyonvédelmi őrt, kocsmárost, személyi sofőrt, gépszerelőt, ércbánya tulajdonost vagy éppen fogászati turisztikai nagyvállalkozót is
• az árverésre bocsátott területek kiválasztásában a bérlő kormányzó „elithez” való viszonya – mint a feudális jellegű rendszerekben általánosan, itt is – döntő szerepet játszhatott; a „baráti” besorolású bérlők esetében szembetűnő, hogy meghirdetett bérleményeik jelentős részét, akár egészét maguk vásárolták fel; e „baráti” cégek és/vagy magánszemélyek bérelt területeiből jobbára azokat bocsátották árverésre, amelyekre azután részben vagy egészben ők maguk tettek nyertes árajánlatot; a „nem baráti” nagy bérlők esetében viszont a földeladás alapvető célja a bérelt területek olyan kormány-közeli – gyakorta nem mezőgazdasági – tőkeérdekeltségekhez juttatása lehetett, akik megemelve a földbérleti díjakat leszoríthatják e cégeket a földről
• e megyére is általánosan jellemző, hogy politika/FIDESZ/kormány-közeli rokoni, baráti, illetve nagygazda, nagyvállalkozói érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez."

(24.hu, kiemelések a szerkesztőtől)

A jelentés zirci vonatkozásai

A jelentésben további részletek olvashatók a nem közvetlenül zirci, hanem pl. a környékbeli településekre vonatkozó árverési eredményekről.

Koós Gábor

A Zircinfo-n megjelent korábbi bejegyzések földbérlet-témában:

Jelölthétköznapok - "Lerákosizták az MSZP-st, válaszul leírja a fideszes állítólagos meggazdagodását" - 2018. február 23. (ez az országgyűlési választási kampányban hangzott el, és a mostani Ángyán-jelentésben szereplő egyik fő kedvezményezettet érinti, nem zirci vonatkozású)

Birkalesen a volt államtitkár - 2013. május 23.

A földhaszonbérleti pályázatok eredményei a zirci járásban - 2013. május 05.

Tekintettel arra, hogy a bejegyzés szerzője kapott már jogi eljárással fenyegetőző üzeneteket a Zircinfo-n földügyben megjelentetett írásai miatt, kérjük az érintetteket, vegyék figyelembe, hogy a jelenlegi bejegyzésben szereplő információk nyilvános forrásból származnak. A Zircre vonatkozó adatok kiemelése kifejezetten a helyi közvélemény tájékoztatását szolgálja, semmilyen módon nem minősíti a jelentésben nevesített szereplőket.