Néhány hete figyeljük, vajon mi készülhet Eplény vasútállomás (pontosabban a 82-es másik oldalán található egykori TIG-telep) és a gyulafirátóti vasúti átjáró között? A földmérési kitűzőkarók láttán először valamilyen vonalvezetési korrekcióra gondoltunk a 82-esen, hiszen ez a 2 kilométeres szakasz rendszeresen vezető hír a baleseti jelentésekben (a legutóbbi, egy hónappal ezelőtti tragédiáról itt számoltunk be), de nem. Erdővédő tűzsáv, amelyet rendszeresen húznak a műút és az erdő széle között, ugyancsak nem, ahhoz nem kell nyomvonalkitűzés.

Most már, hogy megjelentek a munkagépek, hosszú szakaszon elkészült tükör, és megy a kőzúzalékkal feltöltés, nagy nehezen sikerült nyomára bukkanni: a Verga kerékpárutat épít Eplény és Gyulafirátót között.

Először az eplényi önkormányzat tavaly októberi közmeghallgatásának jegyzőkönyvében leltük a nyomát:

"a Veszprém - Eplény közötti kerékpárút tervezését a VERGA Zrt. már korábban elkészítette, meg is van már az engedély. Ennek a megvalósításnak továbbra is egyetlen akadálya, hogy az MNV Zrt.-vel a mai napig nem írták alá a volt TIG-telep megvásárlására vonatkozó szerződést."

A következő nyom a hirbalaton.hu múlt vasárnapi híre volt, ahonnan már csak egy ugrás a Verga honlapja:

"A VERGA Zrt. megkezdte a Gyulafirátót – Eplény kerékpárút kivitelezési munkáit. Ennek során megfelelő vonalvezetésű, makadám szerkezetű út épül. A munkák várható befejezése 2020 május."

Amennyit a 82-esen elhaladó járműből észlelni lehet, most nagyjából a vasúti átjáró és a TIG-telep között kb. 2 kilométeren folynak a munkák. A vasút alatti szakaszon is mintha már dolgoznának, de autóból nem lehet mindenhol jól rálátni.

Ahhoz képest, mekkora jelentősége van ennek a fejlesztésnek, meglepően kevés hír látott előzetesen napvilágot (a szerkesztő konkrétan nem hallott korábban róla

*Máris frissítés! DE, egy öt évvel ezelőtti Verga-fórumon volt szó róla.).

A 82-es nem csak az autósok számára megpróbáltatás (statisztikailag kiemelten balesetveszélyes, "halálút"-szakaszokkal, mint pl. pont ez a szakasz, vagy a cseszneki szerpentin), hanem a kerékpárosok számára is rémálom a teljes hosszán. Nem véletlenül vezetik a Pannonhalma-Balatonfüred 24. számú kerékpárutat alsóbbrendű utakon (Zircre Nagyesztergár felől érkezik, és csak a Tesco-kanyartól a Bakonybéli utcáig megy a 82-esen, innen letér Akli-Hárskút felé). Nyaranta látni lehet elvétve hosszú útra felcsomagolt bicikliseket a 82-esen, többnyire valószínűleg tájékozatlan külföldiek, és az autóból sajnáljuk őket, ahogy szenvednek a forgalomtól.

Azt nem találtuk még, hogy az Eplény-Gyulafirátót kerékpárút illeszkedik-e valamilyen országos vagy regionális kerékpárút-fejlesztési programba. Első látásra Veszprém elővárosi közlekedési igények kielégítésére gondolunk. A tervezett felületminőség (makadám szerkezetű út) alapján kb. jól biciklizhető murvás útra lehet számítani, amiből nagyon sok van a Bakonyban, bár kérdés, hogy a vasúti átjáró alatti meredek szakaszon hogyan előzik meg a vízkimosásokat.

Mivel az új útra valószínűleg csak a 82-esről lehet majd felhajtani és a 82-esre visszatérni mindkét végén, az is kérdés, hogy a távbiciklizők feladják-e az aszfaltos út viszonylagos kényelmét a gépjármű forgalomtól mentes, ámde kevésbé komfortos kb. 5-6 kilométer makadámút kedvéért.

Ezekre a kérdésekre nyilván megkapjuk majd a választ a napi gyakorlatban. A legfontosabb, hogy van valaki, aki kerékpárutat épít. Nem kell azonnal komplett közlekedésszabályozási infrastruktúrával ellátott tüköraszfalt, ha már van egy nyomvonal, egy karbantartott, járható felület, akkor tettünk valamit. És egyszer majd kerül rá aszfalt is.

Egy olyan világban, amelyben a teljesen kiépített kerékpárutakat kilométerenként százmillió forintban mérik, és amelyik önkormányzat pályázik és nyer, ilyet épít, mert "erre van pályázati pénz" (számos alkalommal függetlenül attól, tényleges igényeket szolgál-e ki), de semmit nem tud kezdeni a településen belüli kerékpáros forgalommal, a mind gyakoribb autós-kerékpáros, gyalogos kerékpáros konfliktusokkal (ez a helyzet évek óta Zircen is, és egyre éleződik)**, minden kilométer értelmes beruházás üdvözlendő.

Koós Gábor

** Sokkal kevesebb pénzből sokkal többet is el lehetne érni a kerékpáros, általában a közlekedési kultúra fejlesztésében a városon belül:

- kerékpársávok felfestése meglévő útfelületre, elegendő szélességű járdára (látta már valaki, hogyan oldották meg Balinkán?);
- egyértelmű tájékoztató/megerősítő táblák a járdán biciklizés tiltására (alapban csak ott lehetne a járdán biciklizni, ahol közlekedési jelzőtábla engedi. Zircen tehát sehol. Látta már valaki délután-este a Rákóczi tér járdáit a kocsmából hazabicikliző ittastársakkal, a buszra várakozó tömegek között cikázó ügyes fiúkkal, a zöld sziget körül a gépjárműforgalomban és a járdákon kunsztokat bemutató akrobatákkal? És a járdán kerekező helyi fontos emberekkel, akik még rá is csengetnek a gyalogosra?);
- rendszeres közterületi gyalogos járőrözés frekventált időszakokban, akik ténylegesen figyelmeztetik a szabályszegőket; nem autóból, hanem közvetlenül szembenállva;
- rendszeres és sokakat elérő képzés (a hosszúréti kerékpárút projektnek állítólag volt képzési része is. Hallott erről valaki, esetleg vett ilyenen részt?);
- tervszerűen felépített és működtetett, sokcsatornás kommunikáció az autós-kerékpáros-gyalogos háromszögben;
- ...