"Magyarországon még az EU-s átlagnál is többen (75 %) gondolják, hogy az országnak hasznos az uniós tagság." (Eurobarométer)
EP-választás előtti figyelmeztető tippek és trükkök
24.hu - 2019. május 21.
"Az IDEA Intézet EP-választás előtti kiadványában a tipikus, szavazás közbeni, szavazókörben vagy szavazatszámláláskor előforduló csalási típusokat mutat be. Az intézet – mint írják – arra törekszik, hogy segítséget nyújtson az esetleges csalások kivédéséhez, leleplezéséhez. Olyan eseteket mutatnak be, amelyek valóban megtörténtek. Ezek közül válogattunk.
- Szavazólap és a legendák. Sok más szájhagyományhoz hasonlóan érdemes elfelejteni az „eltűnő tintára” vonatkozó összeesküvés-elméleteket is, hiszen szavazáskor mindenki használhatja a saját tollát. Fontos tudni, hogy érvényes valamennyi olyan szavazólap, amelyen egyetlen párt vagy jelölt mellett található kereszt a körben. Így van ez akkor is, ha sérült a cetli, ha a szavazó ráírt vagy rárajzolt valamit. Lehet a fülkében kitöltött szavazólappal szelfizni, lehet a képet Facebookra küldeni. Ám aki így jár el, annak tudnia kell, tette ellen kifogást lehet tenni, noha a következmény általában annyi, hogy elmarasztalják.
- Láncszavazás. Az ilyen típusú csalás lebuktatásához folyamatosan több mindenre kell figyelni, ami jelentős szervezettséget igényel, így ezzel ritkán buknak le. Gyakori viszont olyankor, amikor a szavazókörbe újra és újra visszatér egy illető mint segítő. Az idősebb állampolgárok kérhetnek segítséget, például házastársukkal együtt szavazhatnak. Csakhogy előfordulhat, hogy a segítő nem a valós házastárs, ez feltűnhet a szavazóköri delegáltnak, ha a segítő újabb és újabb emberrel tér vissza.
- Mozgóurnás szavazás. Ilyenkor figyelni kell arra, hogy ne maradjanak a fel nem használt szavazólapok a delegáltaknál. Ideális esetben a lehető leghamarabb visszatérnek az urnával, hogy kevés időt töltsenek távol a szavazókörtől.
- Utolsó félóra. Ha a delegáltak azt látják, hogy egy szavazókörben az utolsó, részvételre leadott jelentéskor 420-an szavaztak, majd a végén 800 szavazólap/aláírást jegyzőkönyveznek, okkal feltételezhetik, hogy az utolsó pillanatokban urnába tömködés és/vagy illetéktelen aláírás történt. Ez az a sáv, amelyben – különösen azokon a kistelepüléseken, ahol nincs meg az alapos kontrollhoz szükséges mennyiségű delegált – „megugorhat” a szavazók és ezáltal a szavazatok száma.
- Számlálás. Gyakori, hogy mielőtt megkezdik a számlálást, egy „jól felkészített” delegáltnak „eszébe jut”, mindenki igyon még egy kávét, látogassa meg a mosdót, „hiszen közben nem lehet”. Sokan ilyenkor elkövetik azt a hibát, hogy kimennek, és felügyelet nélkül hagyják a bennmaradó delegáltakat. Ilyen esetben kerülhetnek az urnába plusz szavazólapok és a névjegyzékbe az aláírások. Különösen kisebb településeken elég gyakori, hogy az egész napos munka után a delegáltak egy része számolás előtt hazamegy, ebben a szándékában megerősítik a helyszínen maradó delegáltak. Vagyis, ha elhangzik az a mondat, hogy „menjen csak nyugodtan haza, mi már ezt megszámoljuk”, eggyel több oka van az illetőnek arra, hogy maradjon.
- Közmunkások szavaztatása. Aki – bármilyen módon – láncszavazást bonyolítana le, megbízható emberekre lenne szüksége. Olyanokra, akik nem mernek tiltakozni a részvétellel szemben, tudatában sincsenek annak, hogy leleplezhetnék a csalást. Azaz nincsenek tisztában a jogaikkal és lehetőségeikkel. Így leginkább a legrosszabb helyzetben lévők, a legkevésbé informáltak esetében lehetséges a nyomásgyakorlás. Őket többféleképpen ellenőrizhetik. Előfordul, hogy a „megrendelői” oldal azt kéri, az érintett ne kérjen borítékot, a szavazóköri delegáltak felé mutatva dobja be az urnába a szavazólapját. Képzeljünk el egy kis települést: az adott párt delegáltja egyrészt tudja ki a közmunkás a településen, másrészt azzal is pontosan tisztában van, hogy ilyen esetben feladata a szavazatot ellenőrizni, ergo észrevétlenül és ellenőrizetten kiderül, az adott közmunkás „rendben elvégezte-e a feladatát”. További ellenőrzési mód, hogy mielőtt a közmunkás belépne a szavazókörbe, átadnak neki egy telefont, hogy lefényképezze a szavazatát, majd a voksolást követően a telefont visszaadja a „megrendelői” oldal képviselőjének. De az sem ritka, hogy a közmunkást arra „kérik”, ne menjen be a fülkébe, hanem a beavatott szavazóköri delegált számára látható módon húzza be a keresztet. Azok az állampolgárok, akiket ilyen módon presszionálnak – függetlenül, hogy közmunkások vagy sem – sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy rontott szavazólap esetén van lehetőségük újat kérni. Azaz például, ha lefotózza szavazólapját úgy, ahogyan azt kérik, majd a fotó elkészülte után érvénytelenné teszi, kérhet egy újat, amelyet aztán pártpreferenciájának megfelelően tölthet ki. És arra is van módja, hogy a fotózás után, de még az urnába dobás előtt érvénytelenné tegye a szavazólapot (például behúz még egy keresztet valamelyik párt mellé), így hiába a megrendelői igény, a szavazata kárba vész majd."
Rendszerszintű csalások
Egy héttel ezelőtt tette közzé az openDemokracy azt a tanulmányát, amelyben a 2018-as országgyűlési választásokon bizonyítottnak ítélt választási csalásokból hasonlókra következtetnek a mostani EP-választáson is. A jelentés angol nyelvű (címe kb.: "A magyarországi szavazásokról szóló újabb bizonyítékok az európai választásokon jelentkező csalásokkal kapcsolatos aggályokat vetik fel"), ezért néhány tartalmi kiemelést a Kolozsvári Szalonna tegnapi cikkéből idézünk.
Kolozsvári Szalonna - 2019. május 23.
"Szó szerint idézem a legfontosabb megállapításokat. Hozzáteszem előtte, hogy mindezektől függetlenül el kell menni szavazni. Szerintem.
Tiszaújlak (ukrajnai határ menti település) volt polgármestere, Kilb József egy felvételen elmondta, hogy több száz embert fuvarozott buszokkal Magyarországra, hogy azok a Fideszre szavazzanak. 450-500 embert szállíttatott, több fordulóban. Később jelentette a fideszes miniszter barátjának telefonon, hogy „mindent megoldottam”. ...
Szabolcs-Szatmár- Bereg megye egyik helyi sajtóorgánumának munkatársai felfedezték és nyilvánosságra hozták, hogy egy kétszobás házba 110 állandó külföldi lakos van bejelentve, egy üres raktárépületbe pedig 200. A körzet ellenzéki, Jobbikos jelöltje, Adorján Béla utánanézett a választásra jogosultak számának. A helyi lakosságon belül ez 5 000-el csökkent, szerinte, miközben ugyanennyi ukrán szavazót „hoztak” helyettük. ...
A választásokat követően mind a magyar Legfelsőbb Bíróság, mind az Ügyészség megállapította, hogy szervezett, illegális buszoztatás volt a választások napján a magyar-ukrán határon. ...
Ne maradjon ki Jász-Nagykun-Szolnok megye sem, ahol egy ellenzéki képviselő-jelöltnek néhány szavazó elismerte, 5 000 forintot, kb. 16 eurót kapott azért, hogy a Fideszre szavazzon ...
Nógrád megyében azt nyilatkozta egy roma szavazó a kutatóknak, hogy megmondták neki, hova kell húzni az X-et, ha továbbra is közmunkás akar maradni, vagy megvonnak tőle minden jövedelmet. ...
A külföldön élő magyarok, akik ott dolgoznak vagy tanulnak, csak személyesen adhatják le voksukat a helyi külképviseleteken (uniós tagországokban.) A tanulmány szerint ezekből a szavazatokból sok „későn érkezett be”, vagy egyszerűen eltűnt, ..."
Vélemény: 2018. októberében az Aggteleki-hegységben és környékén túrázva eljutottam Bódvarákóra. Ez a pici zsákfalu a szlovák határ közelében leginkább arról nevezetes, hogy itt van a gyönyörű Rákóczi-barlang, amelyet két éve még látogathattunk, de tavaly óta már nem látogatható, áldozatául esett a kormányzati bürokrácia leépítésével magyarázott létszámcsökkentésnek: nincs ember a működtetéshez (ami egyetlen fő, a pénztáros és idegenvezető egyszerre). Ha felhívjuk az Aggteleki Nemzeti Park turisztikai információját, "hááát, technikai ok" miatt.
A faluban beszédbe elegyedve egy helyi lakossal, a kérdésre, hogy a szemlátomást kihalt településen hányan laknak, az volt a válasz: van vagy ötven állandó lakos, de lakcím szerint több mint kétszer ennyien, mert a tavaszi választásra sokan bejelentkeztek Szlovákiából.
Az EP-választásokról azt is tudni kell, hogy az uniós szabályok szerint az uniós állampolgár csak egy szavazatot adhat le, választása szerint vagy abban az uniós országban, amelynek az állampolgára, vagy - meghatározott feltételek mellett - egy másik uniós országban, ahol a választáskor tartózkodik, valamelyik ottani pártra.
Az EP-választás magyarországi rendszerébe azonban bele van építve a választási csalás. Ugyanis a magyar gyakorlat szerint a nem magyarországi lakhelyű magyar állampolgár egyszer leadhatja szavazatát levélben a magyarországi pártok valamelyikére (jóllehet ez ellentétes az általános választási szabályokkal, csak a nem uniós országban élő magyar állampolgár tehetné ezt), másrészt saját hazájában szavaz egy ottani pártra. Vagyis százezres nagyságrendben érkezik majd be a határon túlról levélszavazat olyanoktól, akik otthon is szavaznak.
A magyar választási szerveknek - amelyeknek uniós kötelezettség lenne a kettős szavazás megakadályozása - lényegében az a válasza, hogy ők nem foglalkoznak azzal, hogy a saját hazájában ki mit csinál. - A szerkesztő
szavaznifogok.eu
europarl.europa.eu
europai-valasztasok.eu
Az EP-választási sorozat előző írásai:
2019. május 17.: Európai parlamenti képviselők választása 2019. május 26. - Miért fontos ez nekünk?
2019. május 20.: Európai parlamenti képviselők választása 2019. május 26. - Kik közül választhatok?
2019. május 22.: Európai parlamenti képviselők választása 2019. május 26. - Mi az igazi tétje?
2019. május 23.: Európai parlamenti képviselők választása 2019. május 26. - Melyik párt mit ígér?
