Az elég riasztó országos kilátások előtt egy örvendetes hír a pillanatnyi helyzetről: ma, péntek délutánra már esőt kapunk, még ha túl sok nem is jön (forrás: Időkép):
"20 éve nem tapasztalt aszály sújtja Magyarországot, hiányosan kelt ki az őszi búza, bajban a repce, a kukorica és a krumpli, borsót pedig az Alföldön csak öntözhető területekre tudnak vetni a gazdák. Hiába műtrágyáznak, a növények nem tudják megfelelően felvenni sem a tápanyagot a szárazság miatt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat aszályindexe szerint jelenleg is súlyos vagy jelentős az aszály Bács-Kiskun, Csongrád, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék nagyobb részén, de áprilisban már a Dunántúlról is jelezték gazdák, hogy problémáik lesznek a növényeikkel. ...
Az aszályos időszak február eleje óta tart, márciusban az Alföld nagyobb részén 5 mm alatt alakult a havi csapadékmennyiség, de Kelet-Magyarországon is majdnem mindenütt 10 mm alatt maradt. A sokévi átlag ebben a hónapban 20-30 milliméterrel nagyobb. A helyzetet súlyosbítja, hogy a legszárazabb vidékeken már tavaly ősszel sem volt elegendő csapadék, ...
... ebben a szezonban is 100 milliárd forint fölötti kárt hozhat a szárazság miatti búza- és repcehiány,
és a hiány nagyobb része valószínűleg a termelőknél fog lecsapódni, ugyanis Nyugat-Európában, az EU legnagyobb gabonatermelőinél valószínűleg nem lesz rossz a termés, a bőségesen rendelkezésre álló francia, német, holland és dán gabona pedig várhatóan alacsonyan tartja majd az exportárakat. Közben Ukrajna és Oroszország is növeli a gabonatermelését, így a keleti termelők is kedvező árakon nyomulhatnak be a kieső magyar gabona helyére. ...
Az utóbbi években Magyarországon rendre nőtt a zöldségek és gyümölcsök ára, 2018-ban és 2019-ben különösen sokat drágult például a krumpli és a hagyma. ... ezek közül a hagyma viszonylag könnyen és olcsón behozható az országba, a burgonya ára azonban szinte biztosan tovább nő majd a mostani aszály miatt. ...
... az öntözésben sokat segíthetne az állam, de szerinte ezen a területen az ország legfontosabb hosszútávú feladata víztározók építése lenne a bővebb vizű folyókon, a Dunán, a Tiszán, a Bodrogon, a Rábán vagy a Dráván. „A gazdák aztán később kiépítenék a saját hálózataikat, de jelenleg nincs is hová csatlakozni. ...
... minden klímamodell szerint Magyarországon is egyre szélsőségesebb időjárási körülményekre kell majd felkészülnie a mezőgazdaságnak, így várhatóan a mostanihoz hasonló aszályok is gyakoribbak lesznek." (444)
