A ma délután sorra kerülő lakossági fórumon a város következő kb. 10 éve fejlesztési irányainak kijelölésére hivatott új településfejlesztési koncepció vitaanyagáról lesz szó.

Tegnapi bejegyzésünkben összehasonlítottuk az utóbbi évek két fontos stratégiai dokumentumát a most elkészült vitaanyaggal. Az egyik stratégiai dokumentum a 2015-ben elkészült Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS), a másik a 2016-ban készült Zirc város stratégiai programja (MTA, mindkettő megtalálható Zirc város honlapján).

A tegnapi összehasonlítás arról szólt, hogy a három dokumentum hogyan látja Zirc erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit is veszélyeit, amelyekre egy jövőbeni fejlesztési célrendszert alapozni lehet.

A lényegi megállapításunk az volt, hogy a három dokumentum megvizsgált fejezetei között nincsenek alapvető ellentmondások, az egyezés meghatározó.

A tegnapi bejegyzésben azt ígértük, hogy ebben a részben megpróbáljuk összehasonlítani, milyen fejlesztési célokat vezetett le a három stratégiai dokumentum a saját helyzetelemzéséből.

Jövőképek ... (Ön melyikkel tud leginkább azonosulni?)

Mindhárom dokumentum megfogalmaz egy jövőképet.

1. Az ITS által kínált jövőkép Zirc polgárai számára:

2. Az MTA ezt kínálja:

3. Végül a ma délutáni fórum 2018 végére elkészült Vitaanyaga ezt tartalmazza: 

... és fejlesztési célok (Mely célok találkoznak leginkább az Ön igényeivel?)

1. Az ITS részletes, időben ütemezett fejlesztési célrendszert állított össze (sőt, a dokumentum költségigényeket is megad az egyes fejlesztésekhez. Tanulságos látni, hogy a célok egy része már megvalósult, mások határidejei lejártak. Egyelőre nem találtuk nyomát, hogy 2015 óta felülvizsgálta és aktualizálta volna valaki ezeket.) A javasolt időbeni ütemezés azonban nem feltétlenül jelenti a tényleges közösségi szükségletekhez igazodást, sokkal inkább egyfajta tervezési támpontot jelent a döntéshozóknak, illetve az igazodás talán a megvalósítási esélyekre vonatkozhatott.

2. Az MTA 2016-os fejlesztési célrendszere igen részletes, azonban a prioritások meghatározása itt is a döntéshozókra marad. A tudományos alapossággal, részletesen kidolgozott, ezáltal szakmailag megbízhatóan alátámasztott javaslatok általában nem könnyítik meg a döntéshozók dolgát, ők a könnyen érthető kérdésekre adható egyszerű válaszokat szeretik.

3. A mai Vitaanyag egyetlen jól áttekinthető ábrában foglalja össze a fejlesztési célokat. Ezeknek a szöveges, nem pontokba szedett kifejtése elolvasható a dokumentumban, vagyis aki szeretné tudni, mi ezeknek a céloknak a javasolt tartalma, annak bele kell mélyednie kicsit a szövegbe.

Bizony nem könnyű dönteni, hogy melyik dokumentum javaslatai mellé tesszük le a voksunkat. Nézzük azt, hogy mi a megvalósulás realitása? Vagy azt, hogy melyikkel lehet leggyorsabban látványos, népszerűségre váltható eredményeket felmutatni? Vagy hogy melyik szolgálja a hosszú távú közösségi érdekeinket? Vagy hogy melyik hozza nekem és családomnak a legtöbb hasznot? A döntési szempont kiválasztását ezúttal az olvasóra bízzuk.

Annak, aki nem jutott el a mai fórumra, vagy nem volt még ideje áttanulmányozni a vitaanyagot, további 8 napja (tehát február 20-ig) marad a kérdéseinek, véleményének eljuttatására az önkormányzathoz. A koncepciót a képviselő-testület a február 28-i ülésén tárgyalja.

A két szavazás eredményét jövő héten nyilvánosságra hozzuk, hogy még beleférjen a vélemények számára nyitva tartott határidőbe. Ne hagyja ki a lehetőséget, legyen részese a város következő évtizedének sorsáról szóló döntésnek!

Koós Gábor