Múlt héten tettük közzé a Zircinfo-n azt a meghívót, amely a város következő kb. 10 éve fejlesztési irányainak kijelölésére hivatott új településfejlesztési koncepció lakossági megvitatására szól. A fórum holnap, február 12-én este 5-kor kezdődik a Városházán. Zirc honlapján a meghívót itt olvashatja, a vitaanyag pedig már a honlapról is letölthető a címlapjára kattintva.

Annak, aki nem tud elmenni a fórumra, vagy nem volt még ideje áttanulmányozni a vitaanyagot, további 8 napja (tehát február 20-ig) marad a kérdéseinek, véleményének eljuttatására az önkormányzathoz. A koncepciót a képviselő-testület a február 28-i ülésén tárgyalja.

Ebben a bejegyzésben most csak a koncepció kiinduló helyzetelemzésével foglalkozunk

Először azt néztük meg, hogy a koncepció milyen kiinduló helyzetet határozott meg (amelyre aztán majd felépíti a fejlesztési célokat). Nem a megállapítások valóságtartalmát vizsgáltuk, nem vitatkozunk a megállapításokkal, mindössze arról van szó, hogy a mostani helyzetelemzés mennyiben esik egyben a korábbi évek települési stratégiáinak helyzetelemzéseivel. 

Zirc város a korábbi években két átfogó stratégiai dokumentumot készíttetett:

2015-ben az Integrált Településfejlesztési Stratégiát (ITS)

A dokumentum két fő fejezetből áll, terjedelme 347 oldal. Zirc város honlapján elérhető "Zirc Város integrált településfejlesztési stratégiája" cím alatt. A következőkben ITS néven hivatkozunk rá.

2016-ban a Zirc város stratégiai programja című dokumentumot

Ez a dokumentum is két fő részből áll.

Az első rész terjedelme 253 oldal. Zirc honlapján elérhető "Zirc Város stratégiai programja 2016" cím alatt.

A második rész terjedelme 54 oldal, a honlapon "Zirc Város Stratégiai programja 2016.pdf" cím alatt érhető el (a szinte azonos cím tényleg így szerepel, de rejtély, hogy az egyébként szorosan összetartozó két dokumentum közül az első miért az "Önkormányzat/Rendeletek, Szabályzatok, Koncepciók/Tanulmányok, Koncepciók", a második pedig miért a "Településfejlesztés" menüpont alatt található? Szinte lehetetlen megtalálni.)

Mivel ezt a dokumentumot (amely a másfél évtizede készült tanulmány felülvizsgálata) a Magyar Tudományos Akadémia egyik intézete készítette, ezért a következőkben MTA néven hivatkozunk rá.

2018-ban pedig elkészült a mostani, 41 oldalas Vitaanyag, amelyre ezzel a megnevezéssel hivatkozunk.

Mindhárom stratégiai dokumentum tartalmaz SWOT-elemzést

A könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért mindhárom dokumentumból kiemeltük a SWOT-elemzéseket (a fájlok ideiglenes tárolóhelyen találhatók, és egy idő után törlődnek. Törlés után az eredeti dokumentumokban természetesen továbbra is olvashatók.):

• az ITS SWOT-elemzése itt érhető el;
• az MTA SWOT-elemzése itt érhető el;
• a Vitaanyag SWOT-elemzése itt érhető el.

A Vitaanyag SWOT-elemzése a következő:

A Vitaanyag fenti SWOT-elemzésének minden pontját összevetettük a két másik dokumentum megfelelő kategóriáinak (Erősségek-Gyengeségek-Lehetőségek (esélyek)-Veszélyek) pontjaival. Az eredmény a következő lett:

• A Vitaanyag gyakorlatilag minden megállapítása megtalálható vagy az ITS, vagy az MTA, vagy mindkettő megfelelő kategóriájában. A megfogalmazások nem azonosak szó szerint (néha igen), de a tartalmi azonosság, vagy a kifejezni szándékozott körülmény egyértelmű.
• A Vitaanyag és az ITS SWOT-elemzései hasonló terjedelműek, az MTA-é közel kétszer annyi.
• Az ITS és az MTA a SWOT-analízisen belül csoportokba sorolta a megállapításokat (pl. Humán, Gazdaság, Turizmus, Közművelődés, Kiskereskedelem, Közlekedés, stb.). A részletesebb csoportosítás az MTA-ban található. Ez megkönnyíti az eligazodást a különböző társadalmi-gazdasági szakterületek között. A Vitaanyag semmilyen csoportosítást nem használ, és ezért a felsorolások eléggé strukturálatlanok.
• Mindhárom dokumentumra jellemző a különböző időtávú megállapítások keveredése: a hosszú távú célok vegyesen szerepelnek a rövidebb távúakkal. A leginkább távlati (stratégiai) szemléletű az MTA.

Eddig mi is azt látjuk, hogy a három összehasonlított dokumentumnak a most megvizsgált fejezetei között nincsenek alapvető ellentmondások, az egyezés meghatározó. Az időben korábbi két dokumentum természetesen tartalmaz olyan pontokat, amelyek már megvalósultak, vagy a jelentőségük változott. Alapvetően azonban a a véleményünk, hogy a Vitaanyag helyzetmeghatározó részének tartalma előállítható lett volna az előző két, jóval részletesebb dokumentumból is.

Koós Gábor

A következő részben megpróbáljuk összehasonlítani, hogy a három stratégiai dokumentum milyen fejlesztési célokat vezetett le a helyzetelemzésekből.