"Az elszabadult építőipari árak miatt sorra dobja vissza a kormány a megyei jogú városok támogatási kérelmeit, ami azzal jár, máról holnapra le kell fújni vagy el kell halasztani közbeszerzéseket. Legutóbb a székesfehérvári polgármester kérte ki magának a Facebookon, hogy nincs, aki dolgozzon a városban, így nem tudni, mikor bővülhet tovább a megyei kórház és lehet kész az új jégkorongcsarnok." (HVG, 2019. január 18., Cser-Palkovics András Facebook-bejegyzését a cikk végén olvashatja).
A HVG két nappal ezelőtti híre után még aznap érkezett a következő:
"Eredménytelenül zárult a debreceni főpályaudvar megvalósítására kiírt második közbeszerzési eljárás is, mivel a legjobb ajánlat szerinti kivitelezési költség meghaladta a rendelkezésre álló fedezetet" (Magyar Idők, 2018. január 18.)
Mit bukik Veszprém?
"Parkolópálya
Nemcsak Székesfehérváron, hanem más városokban is visszafogta a költekezést az állam a Modern Városok Programban. Veszprémben például a november 22-i közgyűlésen szerepelt a napirendi pontok között a „Modern Városok Programban való részvétel előrehaladása”. A közgyűlésről készült beszámoló szerint az LMP képviselője, Gerstmár Ferenc azt a kérdést tette fel a városvezetőknek, „honnan lesz forrás a megemelkedett költségekre, meddig növelhető a beruházások büdzséje, hogy még hihető legyen, belátható időn belül megvalósulnak a fejlesztések”. Erre Porga Gyula veszprémi polgármester úgy reagált, hogy a Települési Operatív Programokból a megye 50 milliárd forintot költhet el, ebből Veszprémnek 11,4 milliárd forint jut, és ehhez jön még a Modern Városok Programban a városnak megítélt 130 milliárd forint.
Ekkora volumenű pénznek az egyidejű elköltése képtelenség, hiszen az építőipar nincs erre a volumenre felkészülve
– ismerte el a veszprémi polgármester is. Az ellenzék azonban ezt nem fogadta el, Gerstmár Ferenc viszontválaszában azt mondta,
persze, szét lehet tárni a karokat, hogy az áremelkedéseket adottságként el kell fogadni, de az árak alakulásáért egy országban a kormányzati politika is felelős.
Korábban, a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sem titkolta a Veszprém Megyei Napló kérdésére, hogy a Modern Városok Program keretében tervezett fejlesztések csúszhatnak az építőipari kapacitáshiány miatt. Kijelentette, „az építőipari kapacitásokat jelenleg jóval meghaladja az építőipar megrendelés-állománya. A különbség olyan nagy, hogy a kapacitás mintegy háromezermilliárd forint körüli, a rendelésállomány pedig meghaladja a négyezermilliárdot. Mindebből két dolog következik: az árak rendkívül magasak, 30-50 százalékkal emelkedtek, és az, hogy csúsznak a beruházások”.
A veszprémi Petőfi Színház komplex felújítására 2019-re beígért 4,5 milliárd forintot például éppen ezért csak 2020-ban kapja meg a város. Az épületre összesen 9,2 milliárdot költenek, a pénz felét már korábban kifizették: 680 milliót 2017-ben, 4 milliárdot pedig 2018-ban. Megkeresésünkre a veszprémi önkormányzat azt közölte, hogy a számlájukon lévő 4,68 milliárd forint elég lesz az idei munkálatokra is, ezért csoportosították át a fennmaradó 4,55 milliárd forintot 2020-ra.
Érdekesség, hogy a színház felújítása több ingatlant, köztük a volt Korona Szállót is érinti. Ahhoz, hogy a munka elkezdődhessen, az önkormányzatnak meg kell vennie az épületet, amelynek tulajdonosai között gazdasági társaságok és magánszemélyek is vannak, és a ház homlokzatát, illetve tetőszerkezetét azonban 2012-ben részben európai uniós pénzből újították fel. Az önkormányzat szerint a város az adásvétellel nem jut jogtalan előnyhöz, mindenesetre az ügyletet a Regionális Operatív Programok Közreműködő Szervezetének is jóvá kell hagynia." (HVG)
Mit bukik Zirc?
A 2017. júliusában látványos sajtótájékoztatón bejelentett, szép makettel demonstrált új zirci tanuszoda (ami tulajdonképpen semmilyen városi stratégiai programban nem szerepel, és tulajdonképpen a városban senki nem akarta, de ettől még lehet majd jó) belengetett határidői közül eddig egy sem teljesült. Nem tétetett le az alapkő 2018 tavaszáig, és bár az időjárás engedte, az építkezés sem kezdődött el. A 2019 nyarára ígért befejezés ma kissé valószínűtlennek tűnik, és bár utasításban ki lehet adni a testneveléstanároknak, hogy tervezzék itt a testnevelés órákat, de a nebulók legfeljebb szárazon tudják majd gyakorolni az úszómozgásokat a Hosszúrét zöld gyepén. A vízben pedig az eddigi, Fáy utcai kis tanuszodában.
A megszokott propagandacunamival beharangozott országos tanuszodaépítés most ott tart, hogy az első lépcsőben szereplő uszodák sem készültek el még mind, pedig az ígért határidők rég lejártak. A Nemzeti Sportközpontok (MNSK) honlapján jelenleg 17 működő tanuszoda olvasható, és ez még messze van a 25-től. A második lépcső 26 uszodájából (ebben van Zirc is) viszont eddig egyetlen egy sem készült el, és azt sem tudjuk, hogy egyáltalán hány építéséhez fogtak már hozzá. Viszont biztos hozott néhány szavazatot az országgyűlési választások felkészülési időszakában az uszodaépítés beharangozása.
A Modern Városok Program eddigi eseteiből nagy valószínűséggel le lehet vezetni a kistelepülések (a tanuszodaépítési program szempontjából pedig a járási székhelyek) beígért fejlesztéseinek sorsát. Ha el is tekintünk attól, hogy az aktuálpolitika által a településeknek ajándékozott fejlesztésekre tényleg szükség van-e ott vagy nincs, számíthatunk arra, hogy ezek meglehetős csúszásokkal valósulnak majd meg. Ha egyáltalán.
Koós Gábor
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármesterének Facebook-bejegyzése
