"Az 1984 (eredeti címén Nineteen Eighty-Four) egy szatirikus politikai regény ... George Orwelltől. Olyan disztópia (negatív utópia), amelyben a felügyelő állam tökéletes alkalmazkodást követel a polgároktól hazugságokkal, félelemkeltéssel és kegyetlen büntetésekkel. ...
Az 1984 vezette be a mindenlátó Nagy Testvér alakját, a közismert 101-es szobát, a Gondolatrendőrséget,..." (Wikipédia)
Előzmény (2018. október 31.): Big Brother 1 - A Miniszterelnöki Kabinetiroda figyeltethet téged is!
Zirci kamerák
Önkormányzati intézményi kamerarendszerek
A képviselő-testület a 2015. május 7-i ülésén döntött a város tulajdonában lévő közintézmények térfigyelő kamerarendszerének kiépítésére beérkezett ajánlatokról (az ülés 14. napirendi pontja volt, de a 2016. szeptember előtti testületi ülések előterjesztéseit már törölték a város honlapjáról, csak a meghívók olvashatók még):
Az egyes épületekre annál több kamerát kellett felszerelni, minél bonyolultabb az épület alaprajza: a legtöbbet, 12 darabot az F épületre, a legkevesebbet, kettőt a Városházára. A kamerák ma is jól láthatók az épületeken (a fényképek készítésének időpontjában egyedül az óvodánál nem találtuk őket, lehet, hogy az éppen zajló külső hőszigetelés miatt szerelték le ideiglenesen).
Egyes kamerák beállításait látva felmerül a kérdés, hogy azok tényleg csak az épület biztonságához feltétlenül szükséges területeket figyelik-e, vagy olyan közterületet is, amelyet nem szabadna figyelniük (pl. a tanuszoda bejárati kamerája valószínűleg a Fáy András utca épület előtti szakaszának indokolatlanul nagy részét is "látja").
Néhány kép:
A Tanuszoda:
A Városháza:
A sportpálya:
Az Ifjúsági Ház (ma Művelődési Ház, előtte MHSZ):
A Könyvtár (előtte Művház):
A III. Béla:
Az F épület:
A műszaki leírás szerint a kamerák felvételeit minden intézményben merevlemezre rögzítik, amelyek távoli elérési móddal rendelkeznek.
Azonban sem a testületi előterjesztésekben, sem más helyen nem találtuk nyomát az intézményi kamerarendszerek üzemeltetésére vonatkozó szabályoknak, annak, hogyan biztosítják az ilyen rendszerek esetében alapkövetelménynek számító adatvédelmet:
- Kik (nem név, hanem tisztség, beosztás szerint) és milyen feltételek mellett láthatják a kamerák felvételeit?
- Ki ellenőrzi, hogy betartják-e a felvételek megőrzésének határidejét, a felvételek végleges törlését?
- Létezik-e a kamerarendszerek üzemeltetésére vonatkozó szabályzat (mint pl. a hatvani önkormányzatnál), és ha igen, hol tekinthető meg, illetve miért nem nyilvános?
- A nyertes kivitelező árajánlatában szereplő, az összes intézményre együttesen beállított "távoli elérés beállítása, oktatás" nettó 152.000 forintos tétele tartalmazta-e a hozzáférésre jogosultak adatvédelmi képzését is?
A közterületi térfelügyeleti kamerarendszer
A képviselő-testület a 2015. július 16-i rendkívüli ülésén tárgyalta egy ilyen rendszer kiépítését (11. napirendi pont, előterjesztés ugyancsak nincs már fent a városi honlapon). Az aktualitást az adta, hogy egy korábbi pályázat kedvező elbírálásával állami támogatáshoz jutott a város. A döntés alapján a kamerák megvalósuló és elmaradó helyszínei:
Elfogadott kivitelező a legolcsóbb ajánlattal pályázó I.D.S. Kft Veszprém (amely Zircen jelentős üzemeltetési referenciákkal is rendelkezik).
Azt nyilvános forrásokból pontosan nem tudtuk visszakövetni, hogy mióta üzemel élesben a rendszer. Az biztos, hogy már több mint egy éve fent voltak a kamerák, és még mindig nem jelentek meg a közterületeken a kamerás megfigyelésre figyelmeztető táblák (egyetlen helyet, a Rákóczi téren a Reguly Múzeum előtti oszlopot kivéve; hogy miért a Dombi Elektro táblája, amikor az I.D.S.-nek kellett szerelni ezt a rendszert, rejtély.):
A testületi előterjesztésben szerepel, hogy "A támogatási szerződés 2014. december 18-án aláírásra került, a megvalósítás végső határideje 2015. december 31-e." Tehát ha az állami támogatást az önkormányzat megkapta, akkor a határidő után már élesben kellett üzemelnie a rendszernek. A fenti kép 2017.március 1-jén készült, ebben az időpontban a város más részén nem voltak láthatók figyelmeztető táblák, amik nélkül viszont szabályosan nem működhetett volna a térfigyelés. A ma is látható figyelmeztető táblák valamikor az elmúlt egy-másfél év folyamán kerülhettek ki, azt megelőzően vagy nem működött a rendszer, vagy ha működött, nem szabályosan.
A mai helyzet szerint az egyes helyszíneken a következő számú kamera tapasztalható (a kamera iránya csak hozzávetőleges, az utcaszintről becsült):
A Tesco előtti elágazó és a Köztársaság-Fáy utcai kereszteződés:
A teljes Rákóczi tér:
A Pintér-hegyi parkerdő (itt a játszótérre néző kamerát a Verga fizette):
A Bakonybéli-Kossuth utcai kereszteződés:
A Városháza:
Ha a térképeket összevetjük az elfogadott (2. számú) változattal látjuk, hogy a kettő között vannak kisebb eltérések (a Rákóczi téren az Alkotmány-Köztársaság csomópontjában, illetve a Reguly múzeum előtt), bár lehet, hogy ezek más rendszerek részei. Mint ahogy azt sem tudjuk, hogy a térfigyelő rendszernek van-e máshol is még kamerája. Mint például a Penny parkoló végében található, ellenőrizetlen hulladékudvarrá átlényegült szelektív sziget megfigyelésére is volt emlékeink szerint egy kamera felszerelve, amelynek már csak oszlopa áll, rajta a megfigyelésre figyelmeztető táblával (ugyancsak az emlékeinkben él, hogy talán egy lakossági kérdésre az itt uralkodó állapotokkal kapcsolatban valamikor érkezett egy olyan hivatalos válasz, hogy megnézték a kamera felvételeit, de nem lehetett beazonosítani, kik használják illegális szemétlerakónak a területet):
Az abszolút kakukktojás a tervezett és megvalósult rendszerben a Fáy utcába betekintő kamera. Rejtély, hogy milyen jelentős közérdek fűződik ennek a megfigyeléséhez, tekintettel arra, hogy az utca átmenő forgalma nulla, a teljes utca lakó-pihenő övezet az ezzel járó összes korlátozással, plusz a haladási sebességet fekvőrendőr is mérsékli. Ha mondjuk ezt a kamerát a Kukoricaföld II-n kijelölt 30 km-es zónához teszik, ahol senki nem tartja be a sebességkorlátozást, az összes gyerek az utcán játszik, az érthető lenne. Vagy az van, hogy a Fáy utca bűnözési statisztikája kiugróan magas, vagy az, hogy egy jelentős önérdekérvényesítési képességű állampolgár lakik vagy dolgozik itt.
Az intézményi kamerendszereknél feltett kérdések itt is érvényesek:
- Kik (nem név, hanem tisztség, beosztás szerint) és milyen feltételek mellett láthatják a kamerák felvételeit?
- Ki ellenőrzi, hogy betartják-e a felvételek megőrzésének határidejét, a felvételek végleges törlését?
- Létezik-e a kamerarendszerek üzemeltetésére vonatkozó szabályzat, és ha igen, hol tekinthető meg, illetve miért nem nyilvános?
- Mikortól működik egyáltalán élesben?
- Mivel az ajánlat ebben az esetben is tartalmaz oktatást, kaptak-e a hozzáférésre jogosultak adatvédelmi képzést?
A kérdések azért is izgalmasak, mert az előterjesztésben szerepel, hogy "A rendszer szinte teljes egészében vezeték nélküli, biztonságos kapcsolattal működik, a központ a tűzoltóság épületében kerül elhelyezésre". A laikus, a közterületeket nem csak munkába járásra és járdasöprögetésre használó állampolgár, aki esetenként betintázva bandukol haza a kocsmából, vagy a felesége előtt titokban tartott barátnőjével enyeleg éjjel a padon, nem örülne neki, ha tudomására jutna, hogy az épületben egy vagy több éppen ráérő ismerőse szórakozik rajta a térfigyelő kamerák képei közt szörfölgetve.
Más közterületi kamerarendszerek is figyelnek
Itt nem szükséges említenünk, hogy a komolyabb vagy gyanakvóbb cégek, üzletek, szolgáltatók természetesen állandóan megfigyelik a történéseket az üzlet, épület körül és belsejében (és persze a saját pénztárosaikat, alkalmazottaikat is). Ha önök vásárlóként éppen sorban állnak egy boltban, és várakozniuk kell, nézzenek fel az üzlethelyiség mennyezetére, ott láthatják a sötét burába rejtett dómkamerákat, amelyek vezérelhetők, és amelyeket egy vagy több biztonsági őr figyel. A Pennyben a befelé haladók önmagukat is látják a mennyezeti képernyőn, de biztosak lehetnek benne, hogy a biztonsági őr a többi kamera képén is követheti a bóklászásukat a boltban.
Ami a közszolgáltatásokat illeti, Zircen kamerái vannak az autóbusz állomásnak a vasútállomás mellett:
és a kórháznak is:
amelyek a saját területeiket figyelik.
A mindent látó Nagy Testvér
(Kép: Népszava)
Elsőként a Népszava írta meg október végén: "Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni."
Az országgyűlés honlapján olvasható a T/2930 számú törvényjavaslat, amely túl van a bizottsági megtárgyalásokon, és december 11-én nyújtják be a képviselők elé. Ez a halandó állampolgár számára követhetetlen salátatörvény módosítja többek között Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényt, amelyhez egy új fejezetet csatol:
"XIII/A. FEJEZET KÉP-, HANG, KÉP- ÉS HANGFELVÉTEL KÖZPONTI TÁROLÁSA
44/A. A Kép-, hang, kép- és hangfelvétel központi tárolása
73/A. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: tárhelyszolgáltató) informatikai alkalmazás útján, központi tárhely működtetésével biztosítja
a) a közút kezelője,
b) a közlekedésrendészeti intézkedés keretében a rendőrség,
c) a rendőrség által kihelyezett képfelvevők,
d) a közterület-felügyelet által kihelyezett képfelvevők,
e) a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást folytatóknak a feladatai ellátáshoz szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme céljából személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző,
f) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. § (1a) bekezdése szerinti szolgáltató,
g) az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíjszedő (a továbbiakban együtt: központi tárhely használatára kötelezett) által készített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételek (a továbbiakban: felvétel) tárolását."
A média azonnal ráugrott, és - politikai irányultságától függően - emelte ki az előnyeit, és/vagy kockázatait. Nem csoda, hiszen itt nem csak képletesen, hanem valóságosan is az 1984 című könyv "Nagy Testvér"-ének magvait veti el a törvényalkotó.
"Az állampolgárokról beszerzett teljes körű információknak egy közös állami adatbázisban való tárolására egyelőre kevés esélyt adnak a területet jól ismerő szakemberek. Szerintük egy ilyen rendszer létrehozását leginkább a jogi bizonytalanság és a belső hatalmi játszmák akadályozzák. Eközben a magán- és a gazdasági szférában gátlástalanul zajlik a kontroll nélküli információszerzés. ...
A térfigyelő kamerák felvételei, valamint digitális nyomaink kiértékelése, továbbá az egyre növekvő számú lehallgatások egyértelműen hatékonyabbá teszik a bűnügyi felderítést. Mivel egyre többször már csak ilyen típusú bizonyítékok állnak rendelkezésre, a hatóságok szeretnék tovább-bővíteni és egyszerűsíteni jogi lehetőségeiket ezen a téren. Így született meg az a belügyminisztériumi törvényjavaslat, miszerint minden felvétel – első körben a fővárosból, majd később a vidéki városokból – egy tárolóra kerüljön a könnyebb és gyorsabb kiértékelés érdekében. Ugyanis a kisebb térfigyelő kamerák gyakran csak 24–48 óráig őrzik meg a felvételeiket, emiatt pedig esetleg hiányozhat egy láncszem egy bűncselekmény elkövetőjének mozgásából, cselekvéséből. ...
Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, ki, hol és milyen költségvetésből működtetné ezt a tervezett központi tárhelyszolgáltatót, továbbá kinek lenne hozzáférési jogosultsága. A következő választ kaptuk: „Az ön által hivatkozott törvénymódosítási javaslatot az Országgyűlés tárgyalja. Amennyiben a javaslatot a T. Ház elfogadja, úgy végrehajtási rendelet jelöli majd ki a központi tárhely szolgáltatóját (ezzel értelemszerűen költségviselőjét és a tárhely helyszínét). A végrehajtási rendelet koncepciója szerint a tárhelyen tárolt felvételekhez jogszabályban meghatározott szervek célhoz kötötten férhetnének hozzá. A tárhelyszolgáltató a tároláson kívül más adatkezelési műveletet (gyűjtés, felvétel, rögzítés, rendszerezés, megváltoztatás, felhasználás, lekérdezés, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés és megsemmisítés stb.) a feltöltött felvételekkel nem végezhetne, azok tartalmát nem ismerhetné meg.” " (168ora.hu)
A törvényjavaslattal kapcsolatban azonban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) komoly aggályokat fogalmazott meg.
"35 ezer kamera képfolyamainak folyamatos gyűjtése valósulna meg a Kormányzati Adatközpontban, 25 ezer terrabájtnyi megfigyelési adat folyamatos kezelése, ami központi szinten 50 milliárd forint közpénz elköltését jelentené, és erre még rájönne a településeknél megjelenő, megsaccolhatatlan összegű további költség. ...
Egy ilyen hatalmas léptékű technikai megfigyelőrendszer nagyon erős adatvédelmi garanciákat kívánna, ám ezek teljesen hiányoznak a törvénytervezetből, ..." (hvg.hu)
Akkor most hogyan is a zirci kamerákkal?
A törvényjavaslat a jelenlegi formájában nem tér ki az önkormányzati, kormányzati intézmények saját kamerarendszereire. Ez azt jelenti, hogy ma bárki bátran bemehet az országgyűlési képviselőnk fórumára a Könyvtárba, anélkül, hogy a Könyvtár kamerarendszere által rögzített, és egy központi kormányzati tárhelyre továbbított (mert nem továbbított) képekből azonosítható lenne, hogy ő ott volt, és emiatt őt vagy családját hátrányos megkülönböztetés, esetleg állásvesztés érné. Elég, ha az önkormányzati intézmények kamerarendszereinek képeihez közvetlenül vagy táveléréssel hozzáférő, a nyilvánosság számára ismeretlen helyi adatkezelő tudja, hogy valaki politikailag megbízhatatlan, mert kormánypárti rendezvényekre jár (a szatirikus hangnem szándékos, a kormánypropaganda mintáját követi).
Azt azonban, hogy a zirci térfelügyeleti kamerarendszer képei bekerülnek-e a Nagy Testvér ötvenmilliárdos projektjébe, a törvényjavaslat alapján nem dönthető el egyértelműen. Az ugyanis közterület-felügyelet által kihelyezett képfelvevőkről szól (73/A.§ (1) d)), azonban Zircen nincs hivatalos közterület-felügyelet, a kamerarendszert az önkormányzat működteti. Valószínűleg több száz (ezer) településen van ez így, és ha a törvényalkotó a jogszabály pikk-pakk elfogadása után rájön erre, akár két napon belül is módosítja a friss, gránitszilárdságú törvényt, és onnantól a ma még ismeretlen kormányzati szervek, hatóságok online nézhetik, ahogy Iborfia polgármestere, Lakatos József személyesen invitálja a falu mind a 7 lakosát a törvényileg előírt évi egyszeri közmeghallgatásra.
Mert megvalósul
Nem az a baj, hogy ilyen rendszerek épülnek (Kínában a totális állampolgári ellenőrző rendszer épül ki, plusz pontokat, "krediteket" kapnak az emberek a digitális viselkedésük, az utcákon, tereket, közintézményekben, üzletekben elhelyezett kamerák, arcfelismerő szoftverek, vásárlási, internetezési szokásaik alapján, minél magasabb valakinek a pontszáma, annál könnyebben boldogul az életben, könnyebben kap állást, hitelt, és ugyanez fordítva: minél kevesebb a kredit, annál nehezebben jut egyről a kettőre) hanem az, hogy a mai NER-Magyarországon nincs (mint ahogy Kínában sincs) olyan független intézmény, szervezet, amely ellenőrizhetné, korlátozhatná az állam túlhatalmát. Azaz, ha a Nagy Testvér egy csókost figyel meg bűncselekmény elkövetése közben, az bocsánatos lesz, ha pedig egy "idegenszívűt", arra teljes szigorral sújt le a hatalom.
Készüljünk tehát arra, hogy a zirci térfelügyeleti rendszerünk által rögzített képek (és később talán még az orvosi rendelői megjelenéseink, bolti vásárlásaink, a könyvtárba járásunk, a misére menésünk képei is) előbb-utóbb bekerülnek a Nagy Testvér gigantikus adatbázisába, ahonnan a mindenkori célok, szándékok szerint, számunkra ismeretlen elemzők állapítják meg, nem vétkeztünk-e valamely társadalmi norma ellen, nem követtünk-e el szabálysértést, bűncselekményt, nem csaltuk-e meg a házastársunkat, eleget tettünk-e a hóeltakarítási kötelezettségünknek az ingatlanunk előtt, váltottunk-e jegyet a helyijáraton, nem fogyasztottunk-e alkoholt közterületen, és egyáltalán.
Koós Gábor
