Kunetz Zsombor: Az orvoselit mindent meg fog tenni, hogy megmaradjon a hálapénzes rendszer
Dr. Kunetz Zsombor oxyológus szakorvos, egykori légimentő megunta, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem hajlandó elszámolni a költéseivel és olyat tett, amit előtte egyetlen orvos sem: addig perelte a szervezetet, amíg meg nem kapta a listákat. Kunetz doktor 1995 óta foglalkozik mentéssel: az Országos Mentőszolgálat Motoros Mentő projekt alapítója és vezetője volt, majd 2005 és 2010 között a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. orvosigazgatója lett. Ekkor váltott a magánszektorra és az Istenhegyi Magán Klinika Zrt. vezetőjeként dolgozott. Jelenleg szabadúszó orvos és egészségügyi rendszerfejlesztő. Külföldön.(24.hu)
"Miért akarnák szőnyeg alá söpörni a problémákat? Ők is praktizáló orvosok.
Mert a MOK egy kommunista csökevény. Nem szeretik a botrányt, viszont szeretik a megszerzett székeiket. Szerintük ami nem látszik, az nincs is, a rendszer meg majd csak elrobog valahogy. Az egész egsészségügyre jellemző ez a buta lapítás. Mondok egy példát, csak a párhuzam kedvéért: amikor elkezdtem mentőzni, sokként ért, hogy a vezetőség akkor is hallgatott, akkor is a közös megegyezés mellett döntött, ha a mentőst bilincsben vitték el, mert lopott a betegtől. Lehet azt mondani, hogy a betegek bizalmát féltették, pedig éppen ezekkel a húzásokkal lehet elveszíteni azt. Ez egy inkorrekt túlélési taktika, Éger István is ezt választotta."
"Az új miniszter, Kásler Miklós is orvos, ő hozhatja el a kánaánt?
Kásler Miklós az Emminél jóval kisebb rábízott feladatot sem tudta ellátni. Meg kellett volna szerveznie az onkológiai központok rendszerét. Akit valóban érdekel, hogy Kásler Miklós mit tett le az asztalra, az nézze meg a statisztikákat: világviszonylatban a harmadik legkilátástalanabb a helyzetünk.
Csak Zimbabwe és Örményország van mögöttünk a daganatos betegek túléséi esélyeit tekintve. Elég elmenni a régi főhadiszállására, a Kékgolyó utcába egy hétköznap reggel, 8 órakor. Aki talál széket, amire leülhetne, az vendégem egy sörre. Súlyos beteg emberek órákat töltenek el állva, ilyen jól sikerült a Kásler-csoda, amire a sajtó is szívesen hivatkozik. Nem volt csoda, uniós pénz volt, amit nem sikerült éssszerűen felhasználni."
"A kórházi orvosok szerint a háziorvosok kényelmesek.
Sokan nem szeretik a felelősséget, de sokan a kényszer miatt ügyeskednek. Hátfájás? Menjen a sürgősségire! Magas vérnyomás? Irány a sürgősségi! A valóban akut problémával küzdők pedig azt érzékelik ebből, hogy a sürgősségi osztályon 3-5 vagy akár 10 órát is várni kell. Na igen, a hátfájás és a magas vérnyomás leköti a kapacitásokat. A háziorvos így kerüli meg a szakorvosi ellátást, ott ugyanis azt mondanák a hátfájós páciensnek, hogy a rheumatológiára csak 3 hónap múlva van időpont. A hátfájós beteg viszont egy hét múlva visszamenne a háziorvoshoz, hogy még mindig nem javult az állapota. Két, három hét múlva újra és újra a nyakára járna, ezt pedig a háziorvos nem akarja.
Mit tesz egy ideális háziorvos?
Összefog, koordinál, menedzsel. De ezt csak akkor tudja megtenni, ha képzett és mer diagnosztizálni. Ismét a MOK-nál tartunk, ami nem hajlandó komolyan számot vetni és nekilendülni az alapellátás újraszervezésének."
"Aki kórházat vagy kórházi osztályt zár be, az politikailag megbukik. Láttuk, mi történt Tapolcán.
Biztosra mondom, hogy nincs mindegyikre szükség. Viszont nem lenne egy rossz irány ezek közül néhányat átalakítani krónikus betegellátási intézményekké, mert abból komoly hiány van mindenhol. Az nem megoldás, hogy a krónikus betegeket bedugjuk a húgyszagú elfekvőbe, ahol egy nővér rohangál az ágytálakkal, már ha nem fáradt bele az egészbe. A bezárt osztályokon vagy intézményekben tisztességes utógondozókat lehetne kialakítani. Abban igaza van, hogy más a politikai és más az egészségügyi realitás. De könyörgöm, kétharmad van! A kurzus elején vagyunk, ha most lenyeletik a keserű pirulákat, négy év múlva egy jól működő rendszert mutathatnak fel.
A Fidesz kommunikációban nagyon erős, de azt nehezen lehetne megmagyarázni, hogy bezár a jól ismert, otthonos kis kórház.
Tapolcán ugyanazt a hibát követték el, mint Molnár Lajos, akinek elég épkézláb ötletei voltak. Arrogáns stílusban kommunikáltak, ezzel halálra ítélték a jónak tűnő terveket is. A kampányban az jelent meg, hogy a tapolcaiaktól elvesznek valamit, de azt nem hangsúlyozták, hogy a tapolcaiak cserébe máshol sokkal magasabb színvonalú szolgáltatást kaphatnak. A Fidesz viszont nagyon jó az előnyök kiemelésében. Nem mellesleg politikai lépéskényszerben vannak, nyolc év után újabb négy évre kaptak bizalmat, ki mögé bújnak, ha a pocsék egészségügyről kérdezik őket?"
"Sok éve harsogják, hogy összeomlik az egészségügy, mégsem omlott össze. Farkaskiáltásnak tűnik állandóan apokalipszist emlegetni.
Az összeomlást nem úgy kell elképzelni, hogy lelakatolják a János Kórházat. Már most kegyetlenül kinyílt a társadalmi olló: egy borsodi szegény család alig fér hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz, míg egy városi középosztálybeli megengedheti magának a magán fogorvost, a magán nőgyógyászt, a magán anyajegyvizsgálatot. Gondoljunk bele: nem csak elvekről van szó, hanem életminőségről és várható élettartamról. Néhány éven belül ez a szakadék tovább fog nőni, ahogy az állami rendszer leépül és a feladatait átveszi magánszektor. Az egészség nem jog lesz, hanem egy árucikk, amit vagy meg tud valaki venni vagy nem. A túlélési esélyek a pénztárcától függenek, akinek a legnagyobb odafigyelésre lenne szüksége, annak jószerével csak a patológia jut. Ezt jelenti az állami egészségügy összeomlása."
A teljes interjú elolvasható itt.