**mno.hu: A kormány helytartókat helyezhet a falvak élére (2018. február 18.)
Talán a közélet iránt érdeklődő állampolgárokban sem tudatosult még, hogy 2014 óta az önkormányzati választások nem az évtizedek óta megszokott négy-, hanem ötévenként kerülnek majd sorra. Így hát a következő önkormányzati választás 2019-ben lesz. Lesz?
Már korábban felröppent, hogy a Fidesz a 2000 fő alatti településeken, az összes település kb. 60%-án megszüntetné a választott polgármester és települési képviselő intézményét (ez a Zirci Járás esetében a székhelyen kívüli összes, tehát mind a 14 települést érintené, hiszen a Zirc után következő legnagyobb lélekszámú község, Csetény is 2000-nél kevesebb lakosú).
Január utolsó hetében azonban egy egészen meglepő, és a (nem kormánypárti) médiában először meglepően kevés figyelmet kapott hír szivárgott ki: a Fidesz most (2018) áprilisi, újabb kétharmados győzelme esetén a megyei és megyei jogú városokat kivéve 2019-től megszűnnének az önkormányzatok, nem tartanánk önkormányzati választásokat, hanem a településeket választott (vagy a mindenkori kormány által kinevezett) elöljárók irányítanák.
Az alábbi idézetek a Szabad Pécs "Tudja, hogyan foglalnák el Orbánék az egész országot?" című, január 27-én megjelent írásából valók.
"... A Fidesz ugyanis vélhetően ellenségként, vagy legalábbis nem megbízható emberekként tekint a független kistelepülési polgármesterekre, akikről egyre inkább olyan jelzők hangzanak el, hogy a kormány igazi ellenzéke, vagy legalábbis egyik igazi, harcos ellenzéke lehetnek. Ráadásul egy kistelepülésen a polgármester rendes véleményformáló erővel is bír(hat).
Több forrásunk is azt valószínűsítette, hogy Orbán Viktorék újabb kétharmados többséggel ősz elejéig megszavaznák azt a törvényváltoztatást, amely az önkormányzati választási szabályok átszabásához szükséges.
Az átalakítás egyik legfőbb, valódi célja az lehet, hogy a településvezetők lehetőleg tényleg mindannyian a Fideszhez köthető emberek legyenek. És mint tudjuk, 2019 után csak 2024-ben lesz ismét helyhatósági választás. ...
A hivatalos indoklás azonban egészen biztosan az lesz, hogy olcsóbbá tehetik így az önkormányzatok működését. ...
... az általunk megismert elképzelés szerint, ... ezeken a nagyobb településeken sem lenne polgármester-választás, csupán helyi képviselő-testületi tagok megválasztása. Ők, és a hozzájuk csatlakozó-betagozódó kisebb elöljárók alkotnák együttesen a járási közgyűlést. És ez lenne az a testület, amely saját maga tagjai közül önmaga választaná meg a járási székhely polgármesterét. Vagyis ezeken a településeken lenne polgármester végül, csak nem közvetlenül választanák meg a jövőben a helyi lakosok. ..."
Aztán jött az országos média
Jó egy hétnek kellett eltelni, amíg a legnagyobb hírportál, az Index ráugrott a témára. Az idézetek a "Már a gondolattól berezeltek, hogy Orbán az önkormányzatokhoz nyúl" című írásból valók.
... "A JELENLEGI 3152 TELEPÜLÉSBŐL AKÁR 2860-BAN SZŰNNE MEG AZ ÖNÁLLÓ ÖNKORMÁNYZAT.
Helyette a lap értesülése szerint úgynevezett járási önkormányzatok jönnének létre: ebbe a járás települései küldenének egy-egy képviselőt – ezt választhatnák meg a lakók –, valamint ide ülnének be a járási székhely lakói által megválasztott képviselők, akik a fideszes számtan szerint többségben lennének a települési önkormányzatban. Ez a testület választaná meg tagjai közül járási polgármestert." ...
"ESZERINT KÖNNYEN LEHET, HOGY 2019-TŐL MÁR CSAK A MEGYEI JOGÚ VÁROSOKBAN LESZ POLGÁRMESTER-VÁLASZTÁS.
A gödöllői polgármester szerint az önkormányzatok teljes kiüresítését célzó tervekben azonban semmi váratlan nincs, egy hosszabb folyamat végpontját jelzik.
Az alkotmányban még benne volt a települések alapjogaként az önkormányzatiság. „A 2011-ben életbe lépett alaptörvényből kikerült a települések önkormányzáshoz való joga, tehát a politikai vezetők megfogalmazták a szándékot” – idézett fel egy egyértelmű előjelet Gémesi, aki a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is.
Az önkormányzatok súlytalanítása régi folyamat, de az elmúlt nyolc évben felgyorsult – az szja-ból a Fidesz-kormány alatt már semmi sem maradhat a településeknél –, államosították a kórházakat, iskolákat, központosították a hulladékgazdálkodást. Mindezt úgy, hogy az önkormányzatoktól az állam a feladatok elvételével együtt több pénzt vont el az önkormányzatoktól, mint amennyiből azokat az önkormányzatok megoldották. (Ebből következően tehát az állam költségesebben látja el ezeket a feladatokat, de legalábbis kevesebb pénzt hagy az önkormányzatoknál az ott még megmaradt feladatokra.)" ...
A Legmagasabb Instancia is kénytelen volt megszólalni
Az önkormányzatiság vége körüli vita olyan hullámokat vetett a múlt héten, hogy Orbán Viktor múlt csütörtökön, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (tudják, ez az a szervezet, amely január 12-re összehívta a zászlós polgármestereket sorosozni és migráncsozni) veszprémi közgyűlésén kijelentette: "marhaság, szamárság, butaság, álhír" (a videón az önkormányzatiság megszüntetésének témája kb. 6:10-től).
Na, most kezdhetnek el a települések tényleg aggódni. Ha nem hiszik, olvassák el a 444.hu hírportál negyed évvel ezelőtti remek összeállítását a miniszterelnök igazsághoz és valósághoz való viszonyáról.
Azonban akár lesz önkormányzati választás, akár nem, az önkormányzatok kiüresítése, mozgásszabadságuk szűkítése direkt (pl. jogszabályalkotás) és indirekt (pl. a pénzcsapok működtetése, a szakemberek elszívása a kormánygépezetbe) eszközökkel akadálytalanul folyhat tovább.
Véletlenül pont a miniszterelnöki tagadás napján "Egy fideszes véletlenül írásba adta, hogy pofára osztják az EU-s pénzeket". Ez persze eddig is tudott volt, egyik látványos példája a cikkben említett Hatvan város esete, amelynek (fideszes) polgármestere összebalhézott a (fideszes) országgyűlési képviselővel, fejlesztési államtitkárral, és azóta alig jut fejlesztési forráshoz, miközben környezetében két kézzel szórják a milliárdokat a településeknek.
Ezért nem is csoda, ha a településvezetők ánuszkeselyűként keringenek még szabad prédára lesve a hatalom birtokosai felett, és naponta tesznek látványos hűségnyilatkozatokat, hogy nekik is csurranjon valami (*kiegészítés: "Fideszes vagyok, mert onnan kapok pénzt"). Ennyi szervilis, megaláz(kod)ó kép helyi átadásokról, ünnepelésekről, ennyi alázattól csöpögő bejegyzés közösségi oldalakon, ha nem tudnák, nem hinnénk, hogy százak-ezrek-tízezrek által megválasztott, komoly emberektől valók.
Ami az olcsóbb önkormányzatokat illeti
Ahogy a Szabad Pécs cikke írja, a lépést az önkormányzatok olcsóbb működésével fogják indokolni. Ami egy fontos és követendő cél, de itt tényleg kamu, hiszen ugyanakkor az államigazgatás költségei - minden korábbi ígérettel szemben - meg az egekben vannak (erről néhány szemléletes adatot itt idéztünk egy hónapja).
Azonban ha már költséghatékonyságról van szó, lenne mit keresni a települések háza táján. Azt jól tudjuk, hogy ha "más" pénze van benne, pontosabban az "állam" és az "EU" pénze, akkor a legkisebb településnek sem drága semmi sem (mintha az nem is ugyanúgy a "mi" pénzünk lenne). Számolatlanul épülnek senki által nem használt, semmilyen tényleges helyi szükségletet ki nem elégítő, feleslegesen urizáló létesítmények, amelyeknek a fenntartása előbb-utóbb az önkormányzat számára jelent majd vállalhatatlan terhet, vagy - inkább ez lesz a jellemző - lassan lepusztulnak. Nincs az a településvezető, amelyik visszautasítana ilyen pénzeket, mert ha igen, már szedheti is a sátorfáját.
Ha már "saját" pénzről van szó, akkor jobban meg kell gondolni, hogy mire jusson. Milyen szövetségeket, társulásokat kell kötni egyes önkormányzati szolgáltatások, intézmények közös, gazdaságosabb működtetésére. Már felidézni is csak azok tudják, akik folyamatosan benne voltak-vannak, hogy a jelenlegi zirci járás települései az elmúlt közel három évtizedben melyik másik településekkel alkottat társulást, körjegyzőséget, közös önkormányzati hivatalt.
Ez a térkép a jelenlegi helyzet szerinti közösködéseket mutatja:
Felmerül a kérdés: mi indítja egyik-másik település vezetőit, hogy olyan településhez csatlakozzanak, amelyikkel nem szomszédosak, és/vagy csak jelentős kerülővel tudnak oda eljutni? Porva ugyan határos Bakonyszentkirállyal, de 23 km közúton az ottani közös hivatalhoz bejutni (és ugyanennyi a közös hivatal ügyintézőinek Porvára kimenni fogadóórára). Ezzel szemben a szomszédos Borzavár 3 km, Zirc 8 km.
Bakonynána is ehhez a közös hivatalhoz tartozik, és bár csak 13 km Szentkirályig, egyik, a közös hivatalhoz tartozó településsel sem határos.
Miért jó Olaszfalunak, hogy a járás másik végén fekvő Bakonybélhez csatlakozott (20 km), ráadásul sem azzal, de még Pénzesgyőrrel sincs közös határa? Amikor Zirc ott van a szomszédságában?
Kevéssé valószínű, hogy pénzügyi okok, sokkal valószínűbb, hogy politikai és személyes szimpátiák, vagy kényszerek játszottak közre ezeknél a döntéseknél. Ha pedig egyszer tényleg eljön az az idő, hogy az önkormányzati működés költségeinek csökkentése indokával szűkítik tovább a települések mozgásszabadságát, akkor a központi hatalom joggal hivatkozhat ilyen és ehhez hasonló működési anomáliákra.
A járási "önkormányzás" víziója
A Szabad Pécs által vázolt jövőbeli "önkormányzás"-ba elég vicces belegondolni. Képzeljük el:
- Zirc (járási székhely) választ helyi képviselőket (mennyit?);
- Bakonybél, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály, Borzavár, Csesznek, Csetény, Dudar, Lókút, Nagyesztergár, Olaszfalu, Pénzesgyőr, Porva, Szápár választ egy-egy helyi elöljárót (vagy a kormány, a Megyei Kormányhivatalon keresztül, kinevezi őket);
- a zirci helyi képviselők, valamint a települési elöljárók együtt alkotják a Járási Közgyűlést;
- a Járási Közgyűlés a saját soraiból megválasztja a zirci polgármestert, amely egyúttal Bakonybél, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály, Borzavár, Csesznek, Csetény, Dudar, Lókút, Nagyesztergár, Olaszfalu, Pénzesgyőr, Porva, Szápár polgármestere is.
Ismerve Zirc és a többi település kapcsolatrendszerének hullámzásait évtizedeken keresztül, érdekes hatalmi játszmák várnak ránk a nagyjából 20 fős Járási Közgyűlésben. A központi hatalom (állam) számára azonban az lesz a fontos (mint eddig is), hogy a kinevezett/megválasztott vezetőkön keresztül stabilan kézben tartsa a településeket.
Az államigazgatási rendszer átalakítása ("közigazgatási reform") a járások, majd a Járási Hivatalok 2013-ban történt létrehozásával, élükre - az ellenzékben oly sokat hangoztatott, kurzusfüggetlen, csak a szakmájuk szabályainak alárendelt közigazgatási szakemberek magasztos elvét sutba dobva - pártkatonák, komisszárok kinevezésével már most is meghatározó rendszabályozó, fenyegetési, zsarolási potenciál áll szemben a formailag még független önkormányzatokkal.
A Járási Közgyűlések megalakulása felteheti a koronát erre a folyamatra. Ekkor már elég lesz összeülni a Járási Hivatal vezetőjének a Járási Polgármesterrel (vagyis a zirci Városháza földszintjéről felballagni az első emeletre), áttekinteni a 15 település ügyes-bajos dolgait, meghozni a szükséges személyi és pénzügyi döntéseket, majd berendelni a települési elöljárókat egy eligazításra.
De ha mégis valamelyik település ugrálni akar, ez történik vele: "Elios-ügy: A pártközpontból üvöltötték le a zalai Fidesz-képviselőket, mert meg akarták ismerni a városról szóló OLAF-jelentést"
Vajon honnan olyan ismerős ez az egész vircsaft?
Koós Gábor
