Folytatódott a Zirci Önkormányzati Szolgáltató Központ előadás-sorozata, melynek fókuszában a problémás gyermekek kezelhetőségének a lehetőségei állnak. Ezúttal Józsáné dr. Virág Márta orvos, családterapeuta osztotta meg hasznos tanácsait, gondolatait a jelenlévőkkel.
Az érdeklődő közönséget és az előadót Koós Kata, a szervező intézmény vezetője köszöntötte. Tájékoztatásként elmondta, ez év szeptemberétől a központ szolgáltatásaként bevezetésre kerül az óvodai-iskolai szociális munka. Ezer gyermekenként egy főt kell erre biztosítani, a részletekkel kapcsolatban még zajlanak az egyeztetések, megkeresik majd az intézményvezetőket. Az UNICEF Ébresztő-óra programjára is felhívta a figyelmet, amely főleg az iskolákra vonatkozik, negyediktől tizenkettedik évfolyamig ajánlják. A kilencven perces, ingyenes tájékoztatók a gyermeki jogokra helyezik a hangsúlyt, ezen keresztül tanítják meg az osztályoknak, közösségeknek, hogy meddig terjedhet a gyermeknek a joga. Tájékoztató anyagot is adott a programról az intézményvezető.
– A bajok nagy része, amivel a pedagógusok is szenvednek, a mohóságból, a gyűlöletből és abból a tévhitből származik, hogy az egyén mindennél fontosabb. Csak jogai vannak, kötelességei nincsenek. Ez alakul ki a gyermekek egy részében is, hogy a saját érdekeit kell szolgálnia, megszerezhet mindent, ami neki kell, nem kell tekintettel lennie semmire és senkire, gyűlölettel fordulhat bárki vagy bármi felé, ami ebben megakadályozhatja – mondta az előadó. Hozzátette: a gyermek viselkedését meghatározza, hogy őt hogyan várták, meghatározó az az időszak, amikor a gyermek az anya hasában van, mert a magzat mindent tud és érzékel, fontos például, hogy milyen kapcsolatban vannak a szülők.
– Ha az emberek egyszer megértik, hogy rendet kell tenni az életükben, akkor önöknek kevesebb problémájuk lesz a gyerekekkel is – szólt a pedagógusokhoz. Hangsúlyozta, ha a gyerek testileg-lelkileg rendben van, és a családi egyensúlyt erősítő kapcsolatok vették körül, akkor kibírja az őt érő zaklatásokat, piszkálódásokat, el tudja viselni, van kinek elmesélni otthon. De ha nincsenek a családban erőforrások, nem kap otthonról bizalmat, könnyen értékvesztettnek érezheti magát, és ha valaki piszkálja, arra a lelki egyensúly hiánya miatt dührohammal reagál.
Az agresszió nem csak fizikailag nyilvánulhat meg, hanem szóbeli formában is, így például a piszkálódásban, csúfolásban, gúnyolódásban is. Akit nem szeretnek, nem szereti magát, nem tud jól szeretni másokat sem – szögezte le, s éppen ezért az óvodát és az iskolát egy „fantasztikus lehetőségnek” nevezte, a pedagógusokat, óvodapedagógusokat pedig a lehetséges megmentőknek, akikben a gyermekek megtalálhatják a normális emberi mintát, amelyet érdemes követni. Példaként hozta fel osztályfőnökét, aki megajándékozta őket a személyiségével. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felelősség elsősorban a szülőké, a pedagógusoknak az a feladatuk, hogy vezessék a gyermekeket.
Nagyon fontosnak nevezte, hogy az agresszióra hogyan reagál a környezet, van-e egyáltalán visszajelzés. A nyugatról érkező, és a világban elterjedő szabados szemléletet egyenesen ijesztőnek nevezte. „Ahogy a kisbáránynak is kell a karám, a kicsi gyereknek is kell a szabály”. Határok, szabályok kellenek a gyereknek, és szüksége van a közösségre is – hangsúlyozta. A dührohamot – mint az agresszió egyik megnyilvánulási formáját – segélykiáltásnak nevezte, amit valamilyen formában kezelni kell. Segíthet, ha a gyerek félre tud vonulni egy kicsit, egyedül lehet, lehetőségként ajánlotta a pedagógusok figyelmébe a kuckókat, amelyeket más iskolában alkalmaznak.
Meg kell értetni a gyermekekkel, hogy fontosak, szükség van rájuk. Ugyanis a dühkitörés ellen hat a sikerélmény, az önbizalom fejlesztése, ha bevonjuk a munkába, csoportban dolgoztatjuk, ha azt érzékeltetjük, hogy ő VALAKI. Nagyon fontosnak nevezte a mesélést az agresszív kisgyerekeknek és az egész osztályuknak, hiszen átélhetik, hogy a legreménytelenebb helyzetből is van kiút.
Az előadó a veszprémi gyermekpszichiátrián dolgozik. Az előadást követően az intézményvezető részéről kérdésként merült fel, hogy mit tudnak kezdeni azokkal a gyerekekkel, akik a pszichiátriára kerülnek. Józsáné dr. Virág Márta elmondta, nem szükséges beutaló, a szülő vagy a gyám kérhet időpontot a gyermek számára. Szolgáltatásként tudják nyújtani a pszicho-diagnosztikát, egyéni pszichoterápiát, csoportterápiát, ez utóbbival a szociális nehézségeken segítenek. Van mesecsoportjuk, pszichodráma-csoport, ahol a traumáikat fel tudják dolgozni. A családsegítő szolgálaton keresztül is szívesen fogadják a gyerekeket. Arra biztatta a szülőket, bátran keressék fel őket, ingyenes a szolgáltatásuk. Az egyik érdeklődő azt kérdezte, hogy van-e esetleg arra kapacitásuk, hogy szakemberük eljöjjön egy-egy iskolai fórumra, szülői értekezletre, és segítséget adjon. Mint azt a válaszból megtudtuk, dolgoznak ezen is, van lehetőség arra, hogy pszichológusuk felkeresse az iskolát, a doktornő ezzel kapcsolatban az úgynevezett Bálint-módszert tartaná hatásosnak, amikor a szakember a pedagógusokkal együtt egy csoportos foglalkozás keretében esetmegbeszélést tart.
Az előadás-sorozat befejező részére január 30-án kerül sor, 15.00 órai kezdettel Dobosiné Földi Katalin gyermekvédelmi szakreferens beszél majd a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének, működtetésének fontosságáról. A rendezvénysorozat ugyan lezárul jövő héten, de a szervezők felhívták a figyelmet, hogy a jövőben is szívesen szerveznek előadást egy-egy téma köré, várják ezzel kapcsolatban is a javaslatokat.
Kelemen Gábor
